BH 2021.3.71 A perújítás megengedhetőségének elbírálásakor a felajánlott bizonyíték (alkalmassága) önmagában vizsgálandó. Az értékelési (újraértékelési) tilalom egyaránt vonatkozik az indítványozóra és a megengedhetőség kérdésében döntő bíróságra, valamint kiterjed az új bizonyítékra és az alapügy szerinti bizonyítékokra. A perújítási indítvány perújítási alkalmassága vizsgálatának nem célja a bizonyosság, csupán a valószínűsítés. Ez azonban a perújítási indítvány tartalmában (abban felhozott bizonyítéknak) nem a más bizonyítékkal mérlegelését, hanem a perújítás törvény szerinti feltételeivel, illetve az indítvány által szándékolt perújítási céllal való összevetését jelenti. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.3.70 A közvetlenség elve, és a védelem azon joga, hogy a vád bizonyítékait a bíróság előtt megismerje és megvizsgáltassa, kétségtelenül eljárási szabály, azonban - a jelenlétre vonatkozó kötelező törvényi szabály megsértése hiányában - a felülvizsgálat törvényi keretei közé nem illeszthető. Az ugyanis önmagában valójában a megtámadott határozatok ténybeli revízióját célozza, illetve annak elfogadását, hogy kizárólag közvetett bizonyíték nem szolgálhat elítélés alapjául. A Be. alapján azonban egyiknek sincs törvényi alapja [Be. 609. § (2) bek. a) és b) pont, 649. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.3.69 I. A Be. Tizenhetedik Része szerinti eljárásban a jogorvoslat tárgya kizárólag a másod- vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése és a fellebbviteli bíróság ahhoz vezető eljárása. Az eljárás célja pedig annak vizsgálata, hogy a megtámadott végzés törvénysértő-e. A támadott (hatályon kívül helyező) rendelkezés ugyanis nem az ügy eldöntését, vagy az eljárás lezárását, hanem az eljárás újrakezdését jelenti. Ehhez képest a fellebbezésekkel támadott hatályon kívül helyező, és új eljárásra utasító rendelkezés tartalma nem az, hogy miért jó vagy nem jó ez a döntés, hanem az, hogy miért nem volt hozható érdemi döntés, illetve miért nem eredményezett ilyen (érdemi) döntésre alkalmas helyzetet a lefolytatott eljárás. Érdemi döntés esetében a döntés (tehát a jogkövetkeztetés) és annak ténybeli alapja közötti viszony a vizsgálat tárgya; a hatályon kívül helyezés felülbírálata során azonban ez a viszonyítás nem végezhető el. Jelen esetben a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálásakor ugyanis éppen azt kell megítélni, hogy az érdemi határozathozatal feltételeinek hiányáról - és ezért a hatályon kívül helyezésről - a harmadfokú bíróság helyesen vagy indokolatlanul rendelkezett-e [Be. Tizenhetedik Rész]. II. Minden felülbírálat a felülbírálat tárgyának - így jelen esetben ez a hatályon kívül helyezés - rendeltetéséhez igazodik. Ehhez képest a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása valójában nem ügy-, nem irat-, hanem túlnyomórészt határozatvizsgálat. A fellebbezés elbírálása során az eldöntendő kérdés tehát nem az, hogy a hatályon kívül helyezett alsóbb fokú ítélet megalapozott volt-e, hanem az, hogy a hatályon kívül helyező döntés alapos volt-e; így volt-e rá törvényes ok, és az eljárási ok megállapításának törvényi feltételei fennálltak-e. Ellenkező esetben a fellebbezést elbíráló bíróság átvenné a harmadfokú bíróság jogkörét. Mindezek alapján megalapozatlanság esetén vizsgálat tárgya az, hogy a másod- vagy harmadfokú bíróság által észlelt megalapozatlanság a Be. rendelkezései alapján valóban hatályon kívül helyezést von-e maga után jogkövetkezményként, vagy az kiküszöbölhető a fellebbviteli eljárásban is [Be. 592. § (1) bek., 619. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.3.68 I. A harmadfokú eljárásban - a Be. 617. §-a értelmében - alkalmazni kell a Be. 590. § (5) bekezdés b) pontját, miszerint az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálatnak van helye a bűnösséget megállapító rendelkezés vonatkozásában, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni. A Be. 590. § (5) bekezdés b) pontjának érvényre jutásának természetes perjogi velejárója az adott ítéleti részek anyagi jogi helyességének felülbírálata, különben a felmentés, illetve megszüntetés kérdése tárgyában észszerű aggályoktól mentes álláspont nem lenne elfoglalható. Értelemszerűen ez a rendelkezés a harmadfokú eljárásban egyrészt a Be. 618. § (2) és (3) bekezdésétől függetlenül érvényesül, másrészt az ítéletnek az e törvényi rendelkezéssel célzott része kívül áll a 618. § (4) bekezdése által szabályozott esetkörön. Valójában a Be. 590. § (5) bekezdés b) pontja a Be. 618. § (1) bekezdése körébe tartozó tartalom, a 617. § folytán ott a helye. Mindezek folytán kerül összhangba a Be. 650. § (1) bekezdés a) pontja (ami kizárja az anyagi jogi okból való felülvizsgálatot a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata, illetve része ellen), és a Be. 649. § (1) bekezdés a) pontja, ami biztosítja anyagi jogi okból a felülvizsgálat alanyi jogát a 651. § szerint jogosult számára. Mindezen túlmenően kétségtelen, hogy a harmadfok a felülvizsgálathoz képest annyiban tágabb, hogy mind a bűnösség megállapítását, mind pedig a büntetés vizsgálatát biztosítja, utóbbit pedig nem csupán a törvényes minősítés hibája, avagy önmagában vett anyagi jogi hiba esetén. Ezért van helye és jogi alapja jelen ügyben a büntetés vizsgálatának [Be. 590. § (5) bek. b) pont, 617. §, 618. § (1) bek.]. II. A Btk. 79. §-ában írtak szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetés kétségtelen joghátrány, a büntetés kiszabása ekként joghátrány okozása, vagyis az elkövetőre vonatkozó rosszallás megtestesítése. Az elkövetett bűncselekmény viszont nyilvánvalóan szintén rosszat jelent. Ehhez képest a büntetés lényege - hagyományosan - a rosszra (a bűnre) adott olyan válasz, amiben testet ölt az elkövetőre vonatkozó, az elkövető számára rossz, azaz joghátrány (szabadságelvonás, jogkorlátozás stb.) okozása. A büntetés alakilag mindig megtorlás, vagyis az elkövető által elkövetett bűntettnek megfelelő, arányos joghátránnyal való viszonzása. A büntetés lényege, tartalma pedig egyfelől fenyítés, azaz az elkövető számára nehézséggel sújtás, másfelől a bűnhődés lehetőségének elindítása. Ahhoz, hogy egy büntetés elérje célját általában elegendő, hogy a büntetés okozta rossz nagyobb legyen, mint a bűnből következő jó, és a rossznak túlsúlya alapján kell kiróni a büntetést és közömbössé tenni azt az előnyt, amelyet egy adott bűncselekmény elkövetése az elkövető számára jelentene. Ez a helyzet a más vagyonát károsító cselekmények esetében. Az élet elvétele esetén viszont oly nagy a veszteség, hogy annak mérése szinte lehetetlen. Ezért ilyenkor - feltéve, hogy ennek törvényi lehetősége adott - az olyan büntetés válik vizsgálhatóvá, aminek tartama a mérhetetlen veszteség ellenében határozatlan. Elítélés és büntetés kiszabása esetében az időmúlás kétségtelen enyhítő körülmény. Azonban a felsoroltak jelentősége a bűncselekményektől függően egészen eltérő lehet. A bűncselekmény elkövetésétől eltelt idő - miként a kényszerintézkedés alkalmazásának ideje - esetében minél súlyosabb egy bűncselekmény, annál hosszabb az az idő, amely időmúlás enyhítő körülményként értékelhető [Btk. 79. §, 80. § (1) bek., 26. § (3) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.3.67 A bűnügyi felügyelet megszüntetésének, magatartási szabályok megváltoztatásának, bűnügyi felügyelet részleges feloldásának akkor lehet helye, ha a tilalom alatt a vádlott életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a tilalommal érintett terület, körzet elhagyása, vagy a tartózkodási hely, illetőleg a lakóhely megváltoztatása szükséges. Önmagában a családtagokkal való jövőbeni - a korábbi évek szokásaitól eltérő - kapcsolattartás igénye, annak módjában való esetleges változás ilyennek nem tekinthető, mint ahogy a védővel való kapcsolattartás igénye sem [Be. 276. § (2) bek. a) pont ab) alpont, (2) bek. c) pont cb) alpont, 294. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.3.66 Az arra jogosult által emelt vád hiányában való eljárás nem anyagi jogi, hanem eljárásjogi sérelem. A vádelv sérelme nem valósul meg, ha a bíróság a vádiratban megnevezett terheltnek a vádiratban terhére rótt cselekmény során megvalósított elkövetési magatartását a bizonyítás eredményeképp a vádiratban foglaltaktól eltérően állapítja meg, akár akként is, hogy annak alapján a terheltnek a vádtól eltérő elkövetői minőségét állapítja meg [Be. 6. § (2), (3) bek., 649. § (2) bek. c) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.3.65 A magánindítvány előterjesztésére jogosult a magánindítványt a bűncselekményről való tudomásszerzést követő egy hónapon belül terjesztheti elő. Ha a sértett a bűncselekmény elkövetésével egyidejűleg tudomást szerez az elkövető személyéről, ekként arról, hogy az elkövető a hozzátartozója, a magánindítványt kizárólag a bűncselekmény elkövetésétől számított egy hónapon belül terjesztheti elő [Btk. 380. § (1) bek., 382. §; Be. 10. § (1) bek. 5. pont, 378. § (3) és (4) bek.]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
- Sérti-e a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát a közbeszerzési törvény módosítása?
- Párhuzamos követelések - Mire számoljuk el egy tartozás kifizetését?
- Jogállamiság: hatékonyabbá tenné az EP a 7. cikk szerinti eljárást
- Mit tehet a munkáltató a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalók esetén?
- A napi pihenőidőről
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
- Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
- Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
- Kövesné Kósa Zsuzsanna: Aktuális kérdések a Kúria házassági vagyonjogi gyakorlatából
- Bárdos Péter: A fuvarozó felelőssége (könyvrészlet)
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete
- Dr. Ambrus István: Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása
- Büntetőjogi Szemle 2020/2.
- Prof. Dr. Gál István László: Orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] csillagfényben? Az éjjellátó és a hőkamera legális és illegális használata a vadászat során
- Dr. Bakonyi Mária PhD – Dr. habil. Bárándy Gergely PhD*: A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg nem engedett módszere