Havi keresés

Kuriai döntések 2020/6.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.5.147 Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadása elvileg sértheti a beoltott személy testi integritáshoz fűződő személyiségi jogát, de a hatályos - és nem alkotmány- (alaptörvény-) ellenes - jogszabályokon alapuló oltások a testi integritáshoz való jogot érdekösszemérés alapján korlátozhatják. A közegész­ségügy és a járványok elleni védekezéshez fűződő közérdek megelőzi a testi integritáshoz fűződő jogot [1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 57. §, 58. §, 18/1998. (VI. 3.) népjóléti miniszteri rendelet 5. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (1) és (2) bek., 2:43. § b) pont].
BH 2020.5.146 Szavatossági igény érvényesítése esetén önmagukban a fél által csatolt okiratok (javítást végző vállalkozóval kötött szerződés, annak költségvetése, teljesítésigazolás, számla stb.) nem "fordítják meg" a bizonyítási terhet. A szakértői bizonyítás a javítást végző vállalkozó részére az elvégzett munkáért történt kifizetés szükségessége és költségei reális mértéke vizsgálatára irányul, amelynek adott esetben az állított munkák tényszerű elvégzésének ellenőrzése is része, illetve előkérdése [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (3) bek., 163. § (1) bek., 164. § (1) bek., 177. §, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 306. § (3) bek.].
BH 2020.5.145 A szerződésszegés esetén gyakorolható visszatartási jog csak a szolgáltatás arányos részének visszatartását teszi lehetővé [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:139. § (1) bek., 6:336. § (2) bek.].
BH 2020.5.144 A parkolóhelyek pénzbeli megváltásáról szóló megállapodás atipikus közjogi elemeket is magában hordozó polgári jogi jogviszonyt hoz létre, amelyre elsődlegesen az önkormányzati rendelet szabályai az irányadóak, és a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben arról az önkormányzati rendelet nem rendelkezik, illetőleg azzal nem ellentétes [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. §, 221. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 312. §, 319. §, 339. §].
BH 2020.5.143 A jó erkölcsbe ütközik, ha valaki egy általa felismerhetően labilis, befolyásolható, kiszolgáltatott helyzetben lévő, érdekei megfelelő érvényesítésére képtelen személlyel köt - a helyzetének kihasználásával - olyan szerződést, amelyben a saját javára indokolatlanul egyoldalú előnyöket köt ki [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (2) bek.].
BH 2020.5.142 A tulajdonjog bejegyzéséhez a hozzájáruló nyilatkozat adására csak a szerződésben foglaltak teljesítése esetén kerülhet sor, ennek hiányában a jognyilatkozat pótlására irányuló kereset alaptalan [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 295. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.141 A magánelzárás fenyítést kiszabó határozat ellen bejelentett felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárást a fegyelmi határozatot meghozó büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes törvényszék büntetés-végrehajtási bírója folytatja le. Ezen kizárólagosságot jelentő különös illetékességi októl még abban az esetben sem lehet eltérni, ha a terheltet időközben más büntetés-végrehajtási intézetbe szállítják [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 24. § (5) bek., 50 § (2) bek., 72. §; Be. 24. § (1)-(3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.140 A terheltnek a kártalanítási igényt a terheltet aktuálisan fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetnél kell előterjesztenie, és annak elbírálására az ezen büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti törvényszék büntetés-végrehajtási bírója illetékes. Amennyiben a terhelt szabadult, az eljárást a szabadítást végző büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes törvényszék büntetés-végrehajtási bírója folytatja le, amennyiben a terhelt vagy védője külön nem kérelmezte, hogy a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 10/A. § (5) bek., 50. § (2) és (3) bek., 70/A. § (6) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.139 I. A másodfokú bíróság határozatával szemben bejelenthető másodfellebbezés csak ügydöntő határozattal szemben érvényesíthető. A törvény ugyanis a másodfokú bíróság határozata ellen csak abban az esetben teszi lehetővé a további jogorvoslatot, ha a büntetőjogi főkérdésekben születik az elsőfokú bíróság határozatához képest ellentétes döntés. A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést elbíráló másodfokú határozattal szemben nincs helye további rendes jogorvoslatnak [Be. 579. § (3) bek., 614. § (1) bek., 615. § (1) és (2) bek.]. II. Amennyiben a másodfokú vagy harmadfokú bíróság hatályon kívül helyezi az alsóbb fokú bíróság nem ügydöntő végzését, határozatával szemben a Be. Tizenhetedik Részében foglalt eljárásnak nincs helye, a döntés fellebbezéssel nem támadható [Be. 449. § (3) bek., 626. §, 627. § (1) és (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.138 Nem ügyészi indítványra beszerzett bizonyítékra alapozva is helye lehet a vád kiterjesztésének [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 310. § (1) bek.; 2017. évi XC. tv. (Be.) 538. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.137 A jogszabályban meghatározott legalacsonyabb összegű felkészülési díj akkor is megilleti az eljárásban védői tevékenységet ellátó kirendelt védőt, ha az ügyben védő jelenlétében lefolytatott eljárási cselekményre egyáltalán nem került sor [Be. 46. § (9) bek.; 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. § (1) bek., 7. § (1) és (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.136 Amennyiben az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben [Be. 44. § g) pont, 46. § (5) és (6) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.135 A magánvádas eljárásban nem alkalmazható az a szabály, hogy a vádló a sértett lakóhelye szerinti bíróságon is vádat emelhet [Be. 21. § (3) bek. b) pont, 765. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.134 A különösen nagy kárt okozó csalás és vesztegetés bűntettét egyaránt elköveti az a hitelezési tanácsadó banki alkalmazott, aki a pénzintézettel szemben fennálló törvényi kötelezettségét megszegve anyagi ellenszolgáltatásért (esetenként 300 000-500 000 forint vesztegetési pénzért) közreműködik abban, hogy Széchenyi Kártya-hitelekhez jussanak olyan gazdasági társaságok, amelyek nem hitelképesek, s már a hitel felvételének időpontjában sem áll szándékukban, de módjukban sem az igényelt hitelek visszafizetése, s ezáltal az általa előterjesztett hiteligények folytán az érintett két banknak 343 millió forint kárt okoz [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. ba) és bc) alpont, (6) bek. b) pont, 292. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.133 Az önbíráskodás megállapíthatósága szempontjából bár tényállásszerű, de tévedés miatt nem büntethető annak a cselekménye, akit birtokától a helyszínre más okból érkező rendőrjárőrt megtévesztve rendőri közreműködéssel, de jogszerűtlenül fosztottak meg, s így elvett birtokának visszaszerzése érdekében jóhiszeműen erőszakot alkalmaz. Az ügyvezető foglalkozású terhelt fellépését a gazdasági társaság működőképességének biztosításához fűződő fontos érdek tette indokolttá, mert a birtokvédelem egyéb eszközeinek igénybevételével járó időveszteség (jogi képviselő által jegyzőnél indított birtokvédelmi eljárás, polgári per) a birtokvédelmet meghiúsította volna. A gazdasági társaság telephelyének visszaszerzéséhez a törvény rendes útját kereste, jogi képviselő tanácsát kérte, a konkrét magatartás alapjául pedig a bírósági határozatokban (BH) közzétett eseti döntésben leírt tényállásra alapozott. Mindezekre figyelemmel a jogos önhatalom gyakorlására abban a téves feltevésben került sor, hogy az a társadalomra nem veszélyes, s erre - az előzmények miatt - alapos oka volt [Btk. 368. § (1), (3) bek., 20. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra