Havi keresés

Kuriai döntések 2020/3.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.2.47 A csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak van helye. A csőd-, illetve felszámolási ügyek vagyonjogi ügynek minősülnek, ezért ezekben az ügyekben a 2016. évi CXXX. törvénynek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve engedélyezésére vonatkozó szabályai irányadóak. A fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő, a felülvizsgálati kérelemhez csatoltan [Pp. 406. §, 408. § (2) bek., 409. §, 410. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4a) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.46 A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. §, 409. §, 415. § (1) bekezdés e) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.45 I. Az üzletszabályzat általános szerződési feltételnek minősítése szempontjából nincs jelentősége a szabályzat terjedelmének, formájának, rögzítése módjának. A lízingszerződéshez az üzletszabályzat fizikailag is összekapcsolásra került, így megállapítható, hogy azt a fogyasztó megismerte és elfogadta az a szerződő felek megállapodásának részévé vált [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 205/A. §, 205/B. § (1) bek.]. II. A lízingszerződés futamidő lejárta előtti felmondása a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A felek további szerződéses szolgáltatásokkal nem tartoznak, a már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértéke teljesítendő, a szerződésszegő lízingbevevővel szemben a szerződésszerű teljesítés elmaradásából eredő kár érvényesíthető [1996. évi CXII. tv. (rHpt.) 2. számú melléklet I/11. pont, rPtk. 319. § (2) bek., UNIDROIT egyezmény]. III. Nem világos, nem érthető a devizaalapú pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételeinek a fogyasztó lízingbevevő fizetési kötelezettségét szabályozó kikötése, ha az árfolyamkockázat viselése - az árfolyamkockázat mibenlétére, a lízingbevevő fizetési kötelezettségeire gyakorolt hatására, kockázatviselése mértékére vonatkozó, a fogyasztó lízingbevevő részére nyújtott kifejezett tájékoztatás hiányában - csak kikövetkeztethető az általános szerződési feltételek több, különböző helyen, nem áttekinthető szerkezetben szereplő rendelkezéseinek egybevetése és együttes értelmezése alapján [rPtk. 209. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.44 A közbeszerzési jogsértés miatt semmis szerződés érvényessé nyilvánítását a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 137. § (3) bekezdésének 2017. december 31-ig hatályos szövege abban az esetben teszi lehetővé a bíróság számára, ha a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. A kiemelkedően fontos közérdek megállapíthatósága szempontjából alapvető jelentősége az ajánlatkérő által a szerződéssel elérni kívánt célnak, a szolgáltatás rendeltetésének van [2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.) 137. § (1) és (3) bek., 176. § (1) bek.].
BH 2020.2.43 A joghatósággal rendelkező magyar bíróság kivételes esetben megállapíthatja joghatóságának hiányát és elrendelheti az ügy áttételét egy másik tagállam bírósághoz, ha ez a gyermek alapvető érdekének megfelel, a másik tagállamhoz a gyermeket szoros kötelék fűzi és a másik tagállam bírósága alkalmasabb az ügy tárgyalására [2201/2003/EK rendelet 8., 15. cikk].
BH 2020.2.42 I. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésénél a bíróságot nem köti a felek kérelmének tartalma, ezért, ha a fél a felteendő kérdést nem jelöli meg vagy az pontatlan, ebből az okból az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelem nem utasítható el. Nem utasítható el a kérelem azon az alapon sem, hogy az egy nemzeti jogi aktusnak az uniós jog előírásaival való összeegyeztethetőségére irányul. Ugyanakkor nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a felmerülő jogkérdés az ügy elbírálása szempontjából nem releváns. II. A támogatás iránti igény nem alanyi jog. Ha a jogszabályban és a pályázati kiírásban szereplő feltételei nem teljesültek, támogatás nem nyújtható, ezért a remélt támogatás esélyének elvesztése nem von maga után kártérítési felelősséget [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 155/A. §, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 6. §, 339. §].
BH 2020.2.41 A felhasználási szerződéssel összefüggő jogvita törvényszéki hatáskörbe tartozó szerzői jogi pernek minősül [1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) 42. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 28. § , 129. § (1) bek., 158. § (2) bek.]
BH 2020.2.40 A gyámhatóság feladata annak eldöntése, hogy szükség van-e a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekre. Erre a polgári perben eljáró bíróság nem adhat felhívást és különösen nem adhat utasítást a gyámhatóság eljárására [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:2. § (2) és (4) bek., 4:167. § (1)-(2) bek., 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 2. § (1)-(2) bek., 7. § (1) bek., 15. § (4) bek., 67. § (2) bek., 105. § (2) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (1)-(2) bek., Alaptörvény 16. cikk (1) bek. 25. cikk. (2) bek.].
BH 2020.2.39 Az általános forgalmi adó utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:60. § (2) bek., 6:579. § (1)-(2) bek.].
BH 2020.2.38 A Földforgalmi törvény rendelkezései alá tartozó jogviszonyban a teljesítőképesség Ptk. 6:223. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítéssel egyidejű igazolása nem azt jelenti, hogy annak a felperes csak a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg tehet eleget, arra a perben később is módja van [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:223. § (2) bek.].
BH 2020.2.37 I. A közös tulajdon használatának törvényi korlátait figyelembe nem vevő joggyakorlás sérti a tulajdonostársak jogi érdekét, függetlenül attól, hogy a tudomásuk nélkül megkötött szerződés szerint miként részesülnének a földhasználat ellenértékéből. II. Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés érvénytelen, ha a közös tulajdonban álló földterületre nézve hozott, külön jogszabály által megkívánt szótöbbséges határozat a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár [2013. évi V. tv. (Ptk.) 5:74. §, 5:78. § (2) bek., 5:79. §, 5:80. §, 6:95. §; 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 17. § (1) bekezdés, 20. § (4) bekezdés].
BH 2020.2.36 A súlyosítási tilalom törvénysértő büntetés kiszabása esetén is érvényesül. A másodfokú bíróság ezért - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - nem szabhat ki végrehajtandó szabadságvesztés-büntetést akkor sem, ha az elsőfokú bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. Ilyen esetben csak felülvizsgálati eljárásban lehet a törvénysértést korrigálni [Btk. 86. § (1) bek. a) pont; Be. 695. § (1) bek., (4) bek. c) pont, 649. § (1) bek. c) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.35 Fiatalkorú terhelttel szemben bírósági titkár nem jogosult büntetővégzés meghozatalára [Be. 676. §, 680. § (4) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.34 Amennyiben az elsőfokú bíróság tévesen azt az álláspontot foglalta el, hogy nincs joghatályos magánindítvány, és erre alapítottan az eljárást megszüntette, a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzése törvényes [Be. 567. § (2) bek. b) pont, 608. § (1) bek. e) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.33 I. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében hozott végzés nem ügydöntő határozat, így nem jogerős, hanem véglegessé vált, ezért felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség [Be.456. § (1) bek., 460. § (1) bek., 671. §, 650. § (1) c) pont]. II. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében hozott véglegessé vált végzés ellen kizárólag újabb egyszerűsített felülvizsgálatnak van helye [Be. XCIV. Fe­jezet]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra