BH 2021.6.158 I. Az ügyvéd nem élhet beszámítással a teljesítési letéttel szemben. A teljesítési letét letevőnek visszajáró részével szembeni beszámítás nem a sikkasztás sajátjakénti rendelkezéssel történő elkövetési magatartását, hanem a jogtalan eltulajdonítást valósítja meg [Btk. 372. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. (korábbi Ptk.) 296. § (1) bek., 297. § (1) bek.; 1998. évi XI. törvény (korábbi Be.) 28. § (1)-(2) bek., 30. § (1)-(3) bek.]. II. Az ügyvédi visszaélés és a sikkasztás valós alaki halmazatban állhat. A valós alaki halmazat megállapításához mindkét tényállás valamennyi tényállási elemének megvalósulása szükséges. Emiatt a sikkasztás bűntettével halmazatban nem állapítható meg az ügyvéd terhelt bűnössége ügyvédi visszaélés bűntettében, ha a hátrányokozási célzat a tényállás alapján nem állapítható meg. Ha az ügyvéd hivatásából folyó kötelezettségét azzal a céllal szegi meg, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, de a hátrány nem következik be, kizárólag az ügyvédi visszaélés állapítható meg. Ha az ügyvéd hivatásából folyó kötelezettségét nemcsak abból a célból követi el, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hanem egyidejűleg az ügyfelének célzott jogtalan hátrány haszon megszerzését is célozza, de a célzott hátrány, illetve haszon nem következik be, ugyancsak az ügyvédi visszaélés minősített esete állapítható meg. A Btk. 285. § (2) bekezdésében foglalt minősített eset az elkövető speciális alanyiságára és az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek fontosságára figyelemmel előrehozott büntetőjogi védelmet állapít meg arra az esetre, ha az ügyvéd a hivatásából folyó kötelezettségét haszonszerzés végett szegi meg. A sikkasztás bűntettével az ügyvéd terhelt bűnössége az ügyvédi visszaélés bűntettének 285. § (1) bekezdésében meghatározott alapesetével állapítható meg halmazatban akkor, ha az ügyfele letétként kezelt pénzét - ügyvédi hivatásából folyó kötelezettségeit szándékosan megszegve, hátrányokozási célzattal - eltulajdonítja, feltéve, hogy a sikkasztás büntetési tétele 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabb, ellenkező esetben kizárólag az ügyvédi visszaélés Btk. 285. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés szerint minősülő minősített esetét kell megállapítani [Btk. 285. § (1)-(2) bek., 372. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. III. Ha a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő jelenléte kötelező lett volna, az ítéletet csak akkor kell hatályon kívül helyezni, ha az ügyészség eredetileg is olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés-büntetés kiszabását rendeli, vagy az elsőfokú bíróság megállapította a vádtól eltérő, súlyosabb minősítés lehetőségét [Be. 608. § (1) bek. d) pont, (2) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése