Havi keresés

Kuriai döntések 2020/9.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.8.241 A kijavítási kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a kijavítást elrendelő végzés ellen pedig csak akkor, ha a kijavítás a rendelkező részre vonatkozott. A határozat kijavítása és a határozat kiegészítése tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetékmentes [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 57. § (1) bek. g) pont].
BH 2020.8.240 A közigazgatási eljárások hatálya alá tartozó kérdések elbírálására a polgári bíróságnak nincs hatásköre, azonban a közigazgatási eljárásban meghozott jogerős döntések joghatását köteles figyelembe venni. Az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) a kisebbség jogvédelmét szolgáló szabály, amely meghatározza a keresetet indító földtulajdonos jogérvényesítésének kereteit, és ezzel együtt azt az eljárási kötelezettségét is, hogy kérelmének ténybeli alapját az előírt határidőn belül és az ott megjelölt indokoknak megfelelően jelölje meg [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 73/A. § (1) bek., 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 14. § (3) bek.].
BH 2020.8.239 I. A jogalkotással okozott kár megtérítése iránt indított perben, amennyiben a keresettel érvényesített igény az Európai Unió joga által biztosított alanyi jog megsértésén alapul, a tagállami felelősség megállapításához nem elegendő az uniós alanyi jog sérelmének elvi lehetősége. Minden jogvitában egyedileg kell megállapítani, hogy az ügynek van-e határon átnyúló releváns tényállási eleme, kivéve, ha a tagállam joga a saját állampolgárai részére ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint amelyeket a másik tagállam állampolgára ugyanazon helyzetben a közösségi jog alapján élvezne. II. Alaptörvény-sértő jogalkotással vagy jogalkotási mulasztással okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésének feltétele a jogalkotási tevékenység, illetve mulasztás Alaptörvénybe ütközését megállapító alkotmánybírósági határozat hozatala [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 2. § (2) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:518-6:522. §].
BH 2020.8.238 Nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, míg az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag lehetetlen és természetbeni kártérítés alkalmazására sincs jogszabályi lehetőség. Pótlólagos képzés felajánlása azonban ezen kizárt kártérítési módok egyikének sem tekinthető, hanem a pénzbeli kártérítés helyett más dologgal (szolgáltatással) való teljesítés felajánlásának minősül, amelyre azonban csak akkor van lehetőség, ha azt a másik fél elfogadja. [Alaptörvény 26. cikk, 28. cikk; 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. § (1) bekezdés e) pont; 355. § (1), (2) és (4) bekezdés].
BH 2020.8.237 Az előhaszonbérleti jogát gyakorló fél elfogadó nyilatkozatának hiánya nem pótolható a haszonbérleti szerződést elfogadó szerződéses jognyilatkozat értelmezésével [2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 42. § (1) bek., 49. (1), (3) és (5) bek., 50. § (2) bek.].
BH 2020.8.236 A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perben felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 406. § (2) bek., 407. § (1) bek., 411. § (1) bek., 569. § (3) bek.].
BH 2020.8.235 A sérelemdíj mértékének meghatározásakor figyelembe veendő körülmények nem mindegyike áll okozati összefüggésben a sértettnél jelentkező hátrány nagyságával. Így a jogsértés ismétlődő jellegét akkor is értékelnie kell a bíróságnak, ha az nem volt kihatással a nem vagyoni sérelem nagyságára. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a jogintézmény büntető funkciójára is az okozott hátrány nagyságától függetlenül kell figyelemmel lenni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].
BH 2020.8.234 A feltételes szabadság megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárást a terhelt indítvány megtételekor fennálló lakcíme, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes büntetés-végrehajtási bírónak kell lefolytatnia [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 50. § (2) bek., 61. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.233 I. A fellebbezést elutasító végzés nem jogerős ügydöntő határozat, így ellene felülvizsgálatnak nincs helye [Be. 456. § (1) bek., 588. § (1) bek.]. II. A nem ügydöntő határozatok közé tartozó fellebbezést elutasító végzés ellen - ha azt nem a Kúria hozta - a jogorvoslat jogát kizáró rendelkezés hiányában fellebbezésnek van helye [Be. 614. § (1)-(2) bek., 648. §, 656. § (2) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.232 A büntetés-végrehajtási bíró határozata nem a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezése és alkalmazása szerint ügydöntő, hanem kizárólag a 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) szerinti büntetés-végrehajtási ügyben, ezért ellene perújításnak nincs helye. A büntetőeljárásban az a határozat ügydöntő, amely a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról dönt. Perújításnak (felülvizsgálatnak) csak e határozat ellen lehet helye [Be. 449. § (2) bek., 637. § (1) bek.; Bv.tv. 50. § (1) bek. f) pont] Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.231 A jogtalan haszonszerzés a csalás bűncselekményének a célzata, nem pedig az eredménye. Megállapítható ezért a csalás a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén akkor is, ha ez a haszon részben vagy egészben elmarad [Btk. 373. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.230 Oktatási feladatok ellátására rendelt épület területén, annak közvetlen közelében követi el a kábítószer-kereskedelem bűntettét, aki kábítószert az egyetem területén - ideértve az odatartozó kollégiumok, diákszállók -, valamint ezek közvetlen közelében levő szórakozóhelyen értékesít, akkor is, ha az eladás felnőttkorú személy részére történik. Az oktatási feladatok ellátására rendelt épület fogalma nem szűkíthető le kizárólagosan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó közoktatási intézményekre, hanem a campus (egyetem zárt területe és a hozzá tartozó épületek) mint felsőoktatási intézmény teljes területe annak minősül [Btk. 177. § (1) bek. c) pont, cb) alpont; 2011. évi CCIV. tv. 2. § (1) bek., 8. § (7) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.229 I. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatalos állományába tartozó reintegrációs tiszt a fogvatartottakkal összefüggésben a szolgálati visszaélés bűntettét nem követheti el, mert az katonai bűncselekmény, s közte és a fogvatartottak között szolgálati viszony nincs. A reintegrációs tiszt központi államigazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személy, aki a fogvatartottakkal hivatalos személyként kerül kapcsolatba [Btk. 127. § (1) bek., 441. §, 459. § (1) bek. 11. pont k.) alpont; 2010. évi XLIII. tv. 1. § (2) bek. d) pont, (5) bek. b) pont]. II. A vezető reintegrációs tiszt nem valósít meg hivatali visszaélést azzal, hogy a bv. intézet könyvtárában (hozzá) beosztott könyvtárosi munkakört ellátó - egyébként magas iskolai végzettségű - fogvatartottakat az elítéltek oktatásának szervezésébe bevonja. E magatartásból a hivatali visszaélés bűntettéhez célzatként megkívánt jogtalan hátrány okozása vagy jogtalan előny szerzése egyaránt hiányzik, ezért a bűncselekményhez szükséges célzat hiányában a tényállásszerűséget, továbbá - a jogtárgysértésre, veszélyeztetésre alkalmatlansága miatt - a társadalomra veszélyességet is nélkülözi [Btk. 4. § (2) bek., 305. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.228 A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás ismételten is kiszabható [Btk. 55. § (2) bek., 56. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.227 I. Amennyiben a rablás elkövetése során a sértett megkötözésének célja kizárólag az volt, hogy az idegen dolog elvételét megkönnyítse és ezért része volt az akaratot megtörő erőszaknak, a rablás és a személyi szabadság megsértése bűncselekményének (alaki) halmazata látszólagos, az utóbbi bűncselekmény megállapításának nincs helye. II. Abban az esetben azonban, ha a rablás befejezését követően az elkövetők úgy távoznak a bűncselekmény helyszínéről, hogy az egyik sértettet összekötözve hagyják ott, a rablás és a személyi szabadság megsértésének bűntette valóságos anyagi halmazatot alkot. III. Az utóbbi bűncselekményben a bűnösség megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy az elkövetők csak az egyik sértettet kötözték meg, így távozásuk után lehetősége volt az azonnali szabadulásra. A személyi szabadság megsértésének megvalósulása ugyanis nem függ a megfosztás időtartamától [Btk. 6. § (2) bek., 194. § (1) bek., 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra