BH 2021.6.164 Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indult büntetés-végrehajtási eljárásban az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárás lefolytatására az a bíróság jogosult és köteles, amelyik az ügyben a hatályon kívül helyezett érdemi határozatot hozta. A megismételt eljárásban az eredeti illetékességet megalapozó illetékességi okok megváltozása esetén sincs helye áttételnek sem a Bv.tv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott általános, sem pedig a 75/J. §-ban megállapított különös illetékességi okok alapján [2017. évi XC. tv. (Be.) 24. § (3) bek., 536. § (1) bek.; 2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 50. § (2) és (6) bek., 75/J. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.6.163 A Bv.tv. megváltozott illetékességi szabálya alapján (Bv.tv. 75/J. §) a kártalanítási kérelem elbírálására, ha azt az elítélt fogva tartása alatt nyújtották be, a kérelmet továbbító büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti törvényszék a jogosult akkor is, ha ezt követően az elítélt szabadult, kivéve, ha szabadulását követően az elítélt vagy védője (meghatalmazott jogi képviselője) nem terjeszt elő olyan kérelmet, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el. Amennyiben a kérelmet az elítélt szabadulását követően terjesztik elő, úgy a kérelem elbírálására az elítéltet szabadító büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti büntetés-végrehajtási bírónak van illetékessége, kivéve, ha az elítélt vagy védője (meghatalmazott jogi képviselője) kéri, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 75/J. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.6.162 A Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt perújítási ok megvalósulása szempontjából az alapügyben hozott jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke az alapvető jelentőségű, és ehhez való viszonyítás alapján kell eldönteni, hogy az új bizonyíték előreláthatólag lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását eredményezi-e. A perújítás nem eleve a kiszabott büntetés kritikájaként veendő, hanem csupán az új, perdöntő tény közvetítése révén lehet ilyen szempontja. Kétségtelen azonban, hogy amennyiben eleve enyhe, illetve súlyos büntetésről van szó, akkor ahhoz képest a perdöntő ténynek az új minősítésre vonatkozó hatása is más lehet. Ehhez képest jelentősége lehet annak is, hogy az új minősítés adott esetben más büntetési nemet is lehetővé tesz. Viszont az sem kizárt, hogy önmagában egy büntetési nemen belüli magasabb mérték kiszabása válik lehetővé. Erre nézve sem matematikai alapú, számszaki arányosság, sem kötelező zsinórmérték nem adható, ilyet a törvény sem tartalmaz [Be. 637. § (1) bek. a) pont ab) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.6.161 Amennyiben a perújítási indítványban megjelölt új bizonyítási eszköz nem közvetlenül a terhelt terhére rótt bűncselekményre, hanem az elítélését - és azon belül cselekményének jogi minősítését - megalapozó egyik bizonyíték hitelességére vonatkozik, úgy a perújítás megengedhetősége nem a Be. 637. § (1) bekezdés a), hanem a d) pontja alapján bírálandó el, és így az csak a (3) bekezdésben írt feltételek megvalósulása esetén engedélyezhető [Be. 637. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.6.160 I. A terhelt beszámítási képességének esetleges - tisztázott - korlátozottsága önmagában nem zárja ki automatikusan a beismerő nyilatkozatának elfogadását. Ebben az esetben azonban egyebek mellett a terhelt elmeállapotára is figyelemmel kell azt vizsgálni, hogy a konkrét ügyben, a konkrét cselekmény tekintetében a terhelt e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette-e. Ezzel szemben a terhelt beszámítási képessége iránti észszerű kétely a terheltnek a nyomozás során megállapított és a vádiratban írt beszámítási képességével kapcsolatos bizonytalanságot jelenti. II. A beszámítási képesség mindig az adott ügyben elbírált cselekmény tekintetében vizsgálandó; sem a cselekmények időbeli közelsége, sem a hasonló jellege nem ad alapot arra, hogy a bíróság más ügyben, más cselekmény tekintetében készült szakvélemény alapján állapítsa meg a terheltnek az adott cselekmény tekintetében fennálló beszámítási képességét vagy annak hiányát. Az ilyen szakvélemény felveti annak lehetőségét, hogy a terhelt beszámítási képessége az újabb ügyében elbírálandó cselekmény tekintetében is korlátozott volt. Ez pedig olyan kétely, ami a konkrét ügyben a beismerő nyilatkozat elfogadását és az ügy előkészítő ülésen való elbírálását kizárja [Be. 504. § (2) bek. a) és b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.6.159 A perújítás elrendelése esetén a perújítás során megismételt eljárás lefolytatására a Be. bírósági eljárás általános szabályait tartalmazó [Tizenegyedik Rész], a tárgyalás előkészítésére vonatkozó [Tizenharmadik Rész] és az elsőfokú bírósági tárgyalás menetét szabályozó [Tizennegyedik Rész] rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően a perújítási eljárás során is irányadó az a szabály, mely szerint a bíróság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja. Amennyiben a perújítás eredményeképpen olyan bűncselekmény megállapítására kerülhet sor, ami magasabb szintű bíróság (törvényszék) hatáskörébe tartozik, a perújítást ennek a bíróságnak kell lefolytatnia [Be. 19. §, 21. §, 23. §, 24. § (1) bek., 646. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.6.158 I. Az ügyvéd nem élhet beszámítással a teljesítési letéttel szemben. A teljesítési letét letevőnek visszajáró részével szembeni beszámítás nem a sikkasztás sajátjakénti rendelkezéssel történő elkövetési magatartását, hanem a jogtalan eltulajdonítást valósítja meg [Btk. 372. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. (korábbi Ptk.) 296. § (1) bek., 297. § (1) bek.; 1998. évi XI. törvény (korábbi Be.) 28. § (1)-(2) bek., 30. § (1)-(3) bek.]. II. Az ügyvédi visszaélés és a sikkasztás valós alaki halmazatban állhat. A valós alaki halmazat megállapításához mindkét tényállás valamennyi tényállási elemének megvalósulása szükséges. Emiatt a sikkasztás bűntettével halmazatban nem állapítható meg az ügyvéd terhelt bűnössége ügyvédi visszaélés bűntettében, ha a hátrányokozási célzat a tényállás alapján nem állapítható meg. Ha az ügyvéd hivatásából folyó kötelezettségét azzal a céllal szegi meg, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, de a hátrány nem következik be, kizárólag az ügyvédi visszaélés állapítható meg. Ha az ügyvéd hivatásából folyó kötelezettségét nemcsak abból a célból követi el, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hanem egyidejűleg az ügyfelének célzott jogtalan hátrány haszon megszerzését is célozza, de a célzott hátrány, illetve haszon nem következik be, ugyancsak az ügyvédi visszaélés minősített esete állapítható meg. A Btk. 285. § (2) bekezdésében foglalt minősített eset az elkövető speciális alanyiságára és az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek fontosságára figyelemmel előrehozott büntetőjogi védelmet állapít meg arra az esetre, ha az ügyvéd a hivatásából folyó kötelezettségét haszonszerzés végett szegi meg. A sikkasztás bűntettével az ügyvéd terhelt bűnössége az ügyvédi visszaélés bűntettének 285. § (1) bekezdésében meghatározott alapesetével állapítható meg halmazatban akkor, ha az ügyfele letétként kezelt pénzét - ügyvédi hivatásából folyó kötelezettségeit szándékosan megszegve, hátrányokozási célzattal - eltulajdonítja, feltéve, hogy a sikkasztás büntetési tétele 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabb, ellenkező esetben kizárólag az ügyvédi visszaélés Btk. 285. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés szerint minősülő minősített esetét kell megállapítani [Btk. 285. § (1)-(2) bek., 372. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. III. Ha a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő jelenléte kötelező lett volna, az ítéletet csak akkor kell hatályon kívül helyezni, ha az ügyészség eredetileg is olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés-büntetés kiszabását rendeli, vagy az elsőfokú bíróság megállapította a vádtól eltérő, súlyosabb minősítés lehetőségét [Be. 608. § (1) bek. d) pont, (2) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.6.157 I. A szándékos veszélyeztetés és a szándékos emberölés elhatárolása körében annak van meghatározó jelentősége, hogy a szándékos veszélyeztetés esetén csak a közvetlen veszélyhelyzet létrehozása szándékos, míg az ezen túlmenő eredmény - jelen esetben az élet kioltása - tekintetében kizárólag a gondatlanság áll fenn. Az emberölés esetében pedig a veszélyhelyzeten túlmenő eredmény vonatkozásában az elkövető egyenes vagy eshetőleges szándéka áll fenn. II. Mivel a terhelt az őt elfogni akaró öt rendőr irányába ötvenöt percen keresztül tizennyolc - részben - célzott lövést adott le a pisztolyából, a cselekménye az emberölés kísérleti szakaszába lépett. Ugyanakkor a célzott lövések következtében a halál mint eredmény nem következett be, azért e sértettek esetében az emberölés kísérleti szakban maradt. Cselekménye így nem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, hanem a hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletének megállapítására alkalmas [Btk. 160. § (2) bek. e) és f) pont, 165. § (1) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
- Sért-e alapjogokat a szakképzési törvény?
- Mely tagállam előírásai irányadóak a kiküldetésben dolgozók minimálbérére?
- A bérleti szerződések 80 százaléka házilag készül – De mik ennek a buktatói?
- Lehet-e csökkentett bért fizetni állásidőre?
- Magyarországon sem lesz titok többé, kik a cégek tényleges tulajdonosai
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
- Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
- Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
- Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
- Kövesné Kósa Zsuzsanna: Aktuális kérdések a Kúria házassági vagyonjogi gyakorlatából
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai
- Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió
- Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára
- Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete
- Dr. Serbakov Márton Tibor: Legújabb tendenciák a terroristák internet-használatát illetően