BH 2020.9.256 I. Amennyiben a megkezdett, de be nem fejezett önbíráskodás - túl az erőszakon és fenyegetésen - részcselekménye a sértett személyi szabadságtól megfosztása is, az utóbbi az önkényes igényérvényesítés egyazon motívuma miatt a kétszeres értékelés tilalma folytán nem minősülhet aljas indokból vagy célból elkövetettnek [Btk. 6. § (1) bek., 194. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 368. § (1) bek.]. II. Ha az elkövető egy tehenészeti fejőház gépészeti elemét képező csövekből vág le, tör le, az magára az eltulajdonítani szándékolt dologra gyakorolt rendeltetésellenes fizikai ráhatás, nem természetes birtokbavétel, hanem a lopási cselekmény társadalmi veszélyességét fokozó dolog elleni erőszak [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bd) alpont]. III. Nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell, s mivel a réz külön törvény alapján fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, annak eltulajdonítási szándékú elvétele nemesfémre elkövetett lopás [Btk. 370. § (1) bek., (3) bek. b) pont be) alpont, 383. § c) pont; 2013. évi CXL. tv. 2. § (1) bek. 1. pont, melléklet 15. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.255 2017. január 1-jét követően az adóalanyok szélesebb köréhez igazodó adótényállás törvényi megállapítása adott esetben az önkényességet zárja ki, akár akként valósul meg a szabályozás, hogy az jogszerű indok nélkül kifejezetten egyénre szóló; akár úgy, hogy homogénnek tekinthető társadalmi csoportba tartozó jogalanyok jogszerű indok nélküli megkülönböztetését valósítja meg. A településpolitikai mérlegelésen alapuló szabályozás okszerűsége ezen korlátokba ütközés hiányában általában nem vizsgálható felül [1990. évi C. tv. (Htv.) 7. § g) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.254 Az azonnali jogvédelem körében az elsőfokú eljárás során elmulasztott valószínűsítés, illetve bizonyítás a fellebbezési eljárás során nem pótolható [2017. I. tv. (Kp.) 50. §, 51. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.253 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatásköre kiterjed minden olyan víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panasz elbírálására, ahol a szolgáltató ilyen minőségében lép fel. A hatáskör megállapításának nem feltétele, hogy a felek között közszolgáltatási szerződéses jogviszony álljon fent [2011. évi CCIX. tv. (Vksztv.) 3. § (1) bek., 5/E. § (7) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.252 A műsorterjesztőt terhelő szerződéskötési kötelezettség fennállását a szerződéses ajánlatok sorrendjében, de az ajánlatra vonatkozó, a továbbítási időszakra nézve kell vizsgálni. Az Mttv. speciális rendelkezéseivel szemben - erre vonatkozó egyértelmű törvényi rendelkezés hiányában - a Ptk. általános szabályai nem alkalmazhatók [2010. évi CLXXXV. tv. (Mttv.) 73. § (1), (6) bek., 75. § (1) bek., (8) bek.] Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.251 Az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatának nem kell szó szerint tartalmaznia a törvény szövegét, azonban a nyilatkozatnak egyértelműnek és világosnak kell lennie, abból aggálymentesen megállapíthatónak kell lennie az elővásárlásra jogosult által vállalt kötelezettségeknek [2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 21. § (5) bek., (9) bek., 13. §, 14. §, 15. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.250 Nem elegendő az értékesítési láncban távolabb álló adózók magatartásából következtetni a felperes aktív magatartására, ahhoz legalább az elősegítés vagy a támogatás formáját öltő saját közreműködésnek kell fennállnia. Ennek bizonyítása hiányában az adólevonási jog megtagadásához elengedhetetlen a "tudta vagy tudhatta volna" feltételek fennállásának igazolása [2003. évi XCII. tv. (Art.) 12. §, 97. §, 100. §, 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 120. §, 127. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.249 Mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítési kérelem elbírálása során a jogszerű földhasználat ténye 2014. január 1-ét követően is közhiteles hatósági nyilvántartás alapján igazolható. A TakarNet Földhivatali Információs Rendszer megfelel ennek a követelménynek [1994. LV. tv. (Tftv.) 11/A. § , 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 3. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.248 I. Rendkívüli felmentés indokául szolgálhat a felettes és a közalkalmazott kölcsönös együttműködésén alapuló kötelezettség megsértése, a felettes személyt mások előtt lejárató magatartás, vezetői mivoltát sértő kijelentés [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bekezdés]. II. A "más vélemény" mint védett tulajdonság akkor állapítható meg, ha annak megléte tárgyilagosan indokolható és általánosításra, csoportalakításra alkalmas [Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.247 A munkaviszony próbaidő alatt indokolás nélkül bármelyik fél által megszüntethető. Önmagában az indokolás miatt a munkáltató intézkedése nem minősül olyan felmondásnak, amire az Mt. 66. § (2) bekezdése előírásai vonatkoznak [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.246 Az Mt. 106. § (3) bekezdése nemcsak mérték, hanem ún. beosztási szabályt is tartalmaz. A heti pihenőidő alkalmazása esetén a munkáltató köteles hetenként legalább 40 órát kitevő és 1 naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítani munkavállalója számára. A munkáltató ezen 40 órát kitevő pihenőidő biztosításával eleget tesz a heti pihenőidő kiadásával kapcsolatos kötelezettségének azzal, hogy a munkaidőkeret (elszámolási időszak) átlagában biztosítania kell e munkavállalói számára is a heti 48 óra pihenőidőt [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 106. § (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.245 Az Mt. 82. § (2) bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ha a következő munkáltatóval fennálló munkaviszony a munkavállalónak felróható okból szűnik meg, ez a körülmény az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.244 Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján nemcsak a szándékos, rosszhiszemű, kifejezetten a vagyonkimentésre irányuló magatartásra tekintettel állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, hanem akkor is, ha észszerűtlen, indokolatlan kockázatot vállalva folytatja a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a társaság tevékenységét. Nem alapozza meg a vezető tisztségviselő felelősségét önmagában az, ha az adós gazdálkodási tevékenységét a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is folytatja úgy, hogy észszerűtlen kockázatot nem vállal, a társaság megmentése érdekében tett indokolt intézkedései azonban nem vezetnek eredményre [Cstv. 33/A. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.8.243 A 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:225. §-a értelmében részvényre a részvénytársaság javára vételi jog - a visszaváltható részvény kivételével - a részvényes mint kötelezett és a részvénytársaság mint jogosult közötti megállapodás alapján jöhet létre, az alapszabály-módosításban nem, ha a fenti feltételek nem valósultak meg [Ptk. 3:4. §, 6:225. §, 6.63 §]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
- Hogyan igényelhető vissza a behajthatatlan követelésekre jutó áfa?
- BKIK: javaslatcsomag a kata átalakítására
- Egy szagelszívó miatt tört ki a perpatvar a társasházban - a Kúriáig ment az ügy
- Hálózatsemlegesség az internet-felhasználók jogainak védelmében
- Sérti a jogbiztonságot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjképzése
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- „Hivatásrendek találkozása” – interjú dr. Katonáné dr. Pehr Erikával, a Családi Jog szerkesztőbizottságának egyik alapító tagjával, a folyóirat közelgő, immáron kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő konferenciája kapcsán
- Hernádi Eleonóra – Kegye Adél – Gárdos Péter – Sahin-Tóth Balázs: A gyöngyöspatai szegregációs per jogi krónikája
- Sándor István: Észrevételek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamának korlátozásához
- Sólyom László: A második rész problémája
- Gál Judit: A cégek működését módosító, a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok (CH, 2020/4., 1-2. o.)
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Dr. Bakonyi Mária PhD – Dr. habil. Bárándy Gergely PhD*: A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg nem engedett módszere
- Tóth Dávid: Személyiséglopás az interneten
- Dr. Serbakov Márton Tibor: Kriminalitás a dark weben: illegális piacok, pedofil oldalak, terroristák és az ellenük való küzdelem
- Dr. Ripszám Dóra: A terrorizmus és az emberkereskedelem összefüggései
- Nagy Melánia: Az öngyilkos merénylet mint a terrorizmusban alkalmazott eszköz és jellemzői