Havi keresés

Kuriai döntések 2021/1.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2021.1.3 I. Az 1978. évi IV. törvény 242/A. § (1) bekezdésében írt hatósági eljárás akadályozásának bűntette kísérleti szakban marad, ha a cselekmény passzív alanya a terhelt által kifejtett erőszak ellenére az azzal célzott magatartást nem gyakorolja. Ugyanakkor az erőszak kifejtésével a kísérlet befejezett, ezért önkéntes elállás megállapítására nem kerülhet sor [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 16. §, 242/A. § (1) bek.]. II. A cselekmény téves minősítésére, a Btk. más szabályának megsértésére való hivatkozás a felülvizsgálatban csak akkor vezethet eredményre, ha az törvénysértő büntetés kiszabásához vezetett [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.2 A becsület csorbítására objektíve egyébként alkalmas tényközlés jogellenességét kizárja, ha az peres, vagy más jogilag szabályozott (hatósági) eljárásban, jogosultság, illetve kötelezettség gyakorlása során, az adott eljárás tárgyát képező ügy érdemével összefüggésben állóan történt. Ilyennek tekintendő többek között a feljelentési, bejelentési, tanúzási kötelezettség teljesítése [Btk. 227. § (1) bek. a) pont I. ford.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.1 I. A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Következésképpen az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás). Az ellenállás komolyságának megállapítását pedig nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek látja [Btk. 197. § (1) bek., (3) bek. c) pont, 459. § (1) bek. 4. pont]. II. A Be. 43. § (2) bekezdése alapján több terhelt érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.381 I. A támogatási kérelemmel és támogatói okirattal létrejövő szerződéses jogviszonyban, amely a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rend. (Kr.) 3. § (1) bek. 54. pontja alapján polgári jogi jogviszony, a kedvezményezett a támogatási összeg kifizetése iránti igényét - eredménytelen kifogást követően - polgári perben érvényesítheti. A kifogás elutasítása tárgyában hozott döntés nem lehet közigazgatási jogvita tárgya. A Kr. önálló eljárási és jogorvoslati szabályai a 2007. évi XVII. törvény 57/G. § alkalmazhatóságát nem teszik lehetővé. II. Az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie, és nem minden egyes részletre [2017. évi I. tv. (Kp.) 4. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., 272/2014. (XI. 5.) Korm. rend. (Kr.) 3. §, 152. § (1) bek., 153. § (4) bek., 153. § (6) bek., 2007. évi XVII. tv. (Eljárási tv.) 11. § (1) bek., 57/G. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.380 A tagállamok saját állampolgárainak a harmadik országbeli családtagjait megillető származékos joga a 2004/38/EK Irányelv 3. cikk (1) bekezdéséből és az EUB gyakorlatából még analógia útján sem vezethető le, ha az uniós polgár a szabad mozgás és tartózkodás jogát nem gyakorolta [2007. évi I. tv. (Szmtv.) 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., 94. § (1) bek., 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (3) bek., 2007. évi II. tv. (Harmtv.) 86/M. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.379 Ha a tervezett rendezvény legalább egyik elemének célja közügyben való véleménynyilvánítás, úgy az - egyéb feltételek fennállása esetén - a Gytv. 2. § (1) bekezdése szerinti gyűlésnek minősül, és az arra vonatkozó bejelentésről a gyülekezési hatóságnak érdemben kell döntenie [2018. évi LV. tv. (Gytv.) 2. § (1) bek., 11. § (1), (2) bek., 2016. évi CL. tv. (Ákr.) 17. §, 46. § (1) bek., 80. § (1) bek., 2017. évi I. tv. (Kp.) 12. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.378 A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel [2017. évi I. tv. (Kp.) 2. § (4) bek., 6. §, 37. § (1) bek., 43. § (1) bek., 78. § (4) bek., 85. § (1) bek., 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 5. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.377 Valamennyi olyan esetben, amikor valamely uniós irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba, vagy amennyiben nem megfelelően ültette azt át. A Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok esetében a visszatérítési időszak számításánál az adófizetési kötelezettség megnyílta - adólevonási jog keletkezése - adólevonási jog gyakorolhatósága hármas feltétel az irányadó [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 251/A. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.376 A 2988/1995/EU Rendelet (Euratom rendelet) 3. cikke szerint az elévülési idő főszabály szerint a szabálytalanság elkövetésétől számított 4 év azzal, hogy a többéves programok esetén addig tart, amíg a program véglegesen le nem zárult. Az elévülés megszakadása szempontjából nem általában a közigazgatási szerv aktusai, hanem csak az adott jogviszonyra vonatkozó döntései lehetnek okai az elévülési idő esetleges újrakezdődésének. A konkrét szabálytalansággal össze nem függő közigazgatási cselekmények határolatlan elévülést megszakító hatása sértené a jogbiztonságot [2988/1995/EU Rendelet (Euratom rendelet) 3. cikk (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.375 Az Mt. 97. § (2) bekezdésében szabályozott általános munkarend mellett az Mt. 93. § (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. E keret tartama - amennyiben az Mt. 94. § (2) bekezdésének feltételei nem állnak fenn, továbbá a munkáltató nem rendelkezik kollektív szerződéssel - legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. A négyhavi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás elrendelésére tehát a munkáltató egyoldalúan is jogosult, azonban az Mt. 93. § (4) bekezdése eltérést nem engedő szabálya alapján annak kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és közzé kell tenni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 93. § (1) és (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.374 Az Mt. 39. §-ában megfogalmazottakból következően az egyetemleges felelősség csak a munkáltatói pozícióban értelmezhető. Amennyiben a felperes munkaviszonya az I. rendű alperesnél megszűnt, a II. rendű alperes pedig csak hónapokkal később jött létre, nem állapítható meg a munkaviszony II. rendű alperesre történő átszállása, így az egyetemleges felelősség sem [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 39. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.373 Amennyiben a megbízási jogviszony alapján a munkát végző személynek a tevékenységét alá-fölé rendeltségi viszonyban, utasítások szerint, kötelezően megállapított 4 órás rendelkezésre állás és személyes közreműködés mellett kellett elvégeznie, foglalkoztatása ténylegesen munkaviszony keretében valósult meg [1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 75/A. §, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 42. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.372 A munkavállaló szabadon dönthet arról, hogy vállalkozásából az elért eredményt jövedelemként kiveszi, vagy a vállalkozásába fekteti. Amennyiben a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően kárenyhítési kötelezettségének eleget téve, saját vállalkozásából - igazoltan - munkabérben részesül, ezen jövedelem beszámítandó a munkáltatótól származó jövedelempótló kártérítés összegébe [Mt. 82. §, 172. § (1) bekezdés b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.371 Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a törvényben nevesített mutatószámok alkalmazásával legalább egy-egy jelzőszám szerint megfelelő erőforrással rendelkezik a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, emellett kimutatható megfelelő társadalmi támogatottsága is [2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) 32. § (1) bek., (4)-(5) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.12.370 Ha a felperest az alperesek olyan versenyjogot sértő kartellmegállapodása folytán éri kár, amely az árak egyeztetésére is kiterjedően a piac felosztására irányult, az alperesek a közös károkozás szabályai szerint felelnek, felelősségük egyetemleges. Ebből azonban nem következik, hogy a kár bekövetkezésének időpontja (az elévülés kezdete) is egységesen egy időpont lehet [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 339., 344. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra