Havi keresés

Kuriai döntések 2019/10.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

EH 2019.10.K19 Az ajándékozási illeték kiszabása során az ajándékot terhelő adósság és egyéb teher fennállását, összegét és átvállalását a megajándékozottnak igazolnia kell [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 1. §, 3. § (1) bek., 13. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.10.K18 A településképi törvény 2017. január 18-tól hatályos módosítását követően a polgármester az új településképi rendelet megalkotásáig vagy a településképi rendelet megfelelő módosításáig rendelkezik a településképi reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos kötelezési, valamint településképi bírságolási hatáskörrel. A településképi reklám-elhelyezéssel kapcsolatos intézkedési jogkört a módosított településképi törvény felhatalmazása alapján kiadott Korm. rendelet a hatályba lépését követően indult eljárásokban a kormányhivatalhoz telepíti [2016. évi LXXIV. tv. (településképi törvény) 7. §, 8. §, 11/C. §, 14. § (2) bek., 16. § (2) bek., 104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. (Korm. rendelet) 10. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.10.B17 A terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidőt az ügydöntő határozat közlésétől kell számítani; a kihirdetéssel közölt ügydöntő határozat kapcsán ez a határidő nem az indokolással ellátott határozat kézbesítésétől, hanem annak kihirdetésétől számítandó [Be. 455. § (1) és (4) bek., 652. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EBD 2019.10.M25 Kármegosztás alapjául a munkavállaló közrehatása akkor minősülhet, ha az vétkes volt. Nem eshet a munkavállaló terhére, ha egy előre nem látható váratlan helyzetben a lehetséges magatartások közül nem a legelőnyösebbet választja [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 167. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EBD 2019.10.B18 A különös visszaesés megállapíthatósá­gához szükséges hasonló jellegű bűncselekmények körét csak a törvény határozhatja meg, ezek köre nem bővíthető [Btk. 459. § (1) bek. 31. pont a) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.258 A jogalkotó a Katv. 5. § (1) bekezdés f) pontjában előírta a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésének időpontját, amely a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nap. Meghatározása az időpontnak, mint a jogszabályban kifejezett jogalkotói akarat üresedne ki, és nem teljesülhetne akkor, ha hiánypótlásra kerülne sor, mert annak a további idő biztosítása a funkciója [2012. évi CXLVII. tv. (Katv.) 5. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.257 A 60 méteres határsávban az Áhtv. szerint igénybe vehető területekre a törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából az államot határozatlan időre szóló közérdekű használati jog illeti meg, amelynek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek kell kezdeményeznie. A közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel az ingatlan tulajdonosát egyszeri kártalanítás illeti meg, amelynek mértéke m2-enként 173 forint. Az ingatlan igénybevétele csak azt követően kezdhető meg, ha a kártalanítási összeg a tulajdonos részére megfizetésre kerül [2007. évi LXXXIV. tv. (Áhtv.) 2. §, 5. §, 5/A. §, 211/2015. (VII. 23.) Korm. rend. (Korm. rendelet) 1. §, 3. §, 4. §, 5. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.256 Kérelemre indult eljárásban a kérelem benyújtásakor hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni. Belföldi jogsegély keretében beszerzett jegyzői nyilatkozat nem szakhatósági állásfoglalás, az nem köti a hatóságot. Ha ellentétes jegyzői nyilatkozatok állnak rendelkezésre, a hatóság vizsgálhatja azok tartalmát és maga ítélheti meg a jogsegély tárgyát képező kérdést [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. (OTÉK) 19. § (1) bek., 20. § (3) bek., 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. (Khvr.) 45. § (3) bek., 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. (R.) 5. sz. melléklet]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.255 A hulladékgazdálkodási és a fémkereskedelmi szabályok esetében létezik egy olyan közös halmaz, amelyre mindkét jogterület szabályai irányadóak, de egyik terület engedélyei nem váltják ki a másik terület előírásait. A fémkereskedelmiengedély­köteles anyagot ellenszolgáltatás esetén is visszterhesen kell megszerezni. A Fémtv. szerinti felvásárlásnak nem tényállási eleme az üzletszerűség. A fémkereskedelmi tevékenység egy olyan láncra fűzhető fel, amely a felvásárlással kezdődik és a hasznosítással zárul. Ennek keretei között a "más személy" az a felvásárlón kívüli személy, aki a hasznosítással oksági kapcsolatban áll. Fémkereskedelmi tevékenységet csak az folytat, aki a Fémtv.-ben meghatározott hasznosítás céljából vásárol fel, amikor is a hasznosítást őt követő más személy is végezheti. A fémkereskedelmi bírság alapja a felvásárolt fémkereskedelmiengedély-köteles anyag mennyisége [2013. évi CXL. tv. (Fémtv.) 2. §, 11. §, 2009. évi LXI. tv. (régi Fémtv.) 2. §, 11. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.254 A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalkor hatályos jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 339/A. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.253 Az Mt. 190. §-a szerinti jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 190. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.252 A Hjt. 173. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elmaradt jövedelmet a sérelem bekövetkezése előtti jogszerűen megszerzett rendszeres jövedelem alapján kell meghatározni. Ezért nem annak van jelentősége, hogy más, azonos beosztású személy a sérelem időpontját követő időszakban milyen összegben részesült pótlékban [a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) 173. § (1)-(2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.251 A 2016. évi CXXX. tv.-nek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályait a csőd-, illetve a felszámolási ügyekben is megfelelően alkalmazni kell [Pp. 408., 410. §, 415. § (1) bek., 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 6. § (4a) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.250 A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tagjának, ügyvezetőjének, aki egyben a személyi joggal rendelkező gyógyszerész és a gyógyszertár szakmai vezetője, közvetlen jogi érdeke fűződik a gazdasági társaság törvényes működéséhez, a gyógyszertár működésének fenntartásához. Perbeli legitimációja fennáll a társaság tagja és harmadik személy között létrejött ajándékozási szerződés semmisségének megállapítására, ezáltal az általa az ajándékozás folytán törvénytelennek tekintett működés megszüntetésére [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:88. § (3) bek., 2006. évi XCVIII. tv. (Gyftv.) 73-75. §, 83/A. § (1) és (7) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.9.249 Kizárólag a szubjektív 30 napos határidőn belül előadott jogi érvek alapján vizsgálható a társasági határozatok jogszerűsége. A 2013. évi CXXXV. tv. (Szhitv.) rendelkezései kógensek. Azon körülményből, hogy a szövetkezeti hitelintézet alapszabálya nem rendelkezik a második megismételt közgyűlésről (részközgyűlésről), nem következik, hogy ez a jogintézmény ne lenne alkalmazható [Szhitv. 17/H. § (6) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 36. §]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra