Havi keresés

Kuriai döntések 2021/11.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

2020. február óta a folyóiratban – tekintettel a 2019. évi CXXVII. törvény vonatkozó, módosító szabályaira – már nem jelennek meg elvi bírósági határozatok és döntések.

BH 2021.10.294 Perújítási kérelemben nem elegendő a perújítás jogszabályban meghatározott okaira hivatkozni, konkrétan meg kell jelölni, hogy az adott határozat vonatkozásában milyen perújítási ok alapján kívánja előterjeszteni perújítási kérelmét a perújító felperes [1952. évi III. tv. (rPp.) 260. § (1) bekezdés a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.293 A védőoltások az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 57. § (1) bekezdése szerint az érintett egyén és a társadalom többi tagjának egészségét védik. A védettség kialakulásával a jogszabály célja megvalósult [1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 8. § (1) bek., 56. § (1) bek., 57. § (1) bek., 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (NM rendelet) 4. § (2) bek., 5. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.292 A mérlegelési jogkörben hozott döntés is csak jogszabálysértés esetén semmisíthető meg, vagy változatható meg. Jogsértő a mérlegelés, ha annak során olyan szempontot értékelt a hatóság, amely a mérlegelésnél - a törvény szerinti zárt felsorolásra figyelemmel - nem vehető figyelembe. Jogsértő mérlegelés esetén a közigazgatási bíróságnak felülmérlegelési lehetősége nincs, azzal ugyanis jogsértő módon vonná el a közigazgatási hatóság hatáskörét [2017. évi I. tv. (Kp.) 85. § (5) bekezdés, 2007. évi LXXV. tv. (Kkt.) 177. § (1), (3a) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.291 A központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabályi rendelkezéseket a tisztességes hatósági eljárás és a rendeltetésszerű jogalkalmazás alapelvi követelmények szem előtt tartásával kell értelmezni [2016. évi CL. tv. (Ákr.) 1., 2., 7. §, 2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) 41/A. §, 423/2012. Korm. r. (Fkr.) 15. § (6) bek., 11. §, 87/2015. Korm. rendelet (Korm. r.) 25. § (8) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.290 A képviseleti jogosultság tartalmilag is vizsgálandó. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy nincs-e jogszabályi akadálya a meghatalmazott eljárásának, és ezen vizsgálata alapján szükség esetén le kell vonnia a felek perbeli képviseletét érintő jogkövetkezményeket. Az elsőfokú tárgyalási jegyzőkönyv kijavítására, kiegészítésére a Kúria nem folytathat le bizonyítást, azt felülvizsgálati eljárás keretei között nem rendelheti el [2003. évi XCII. tv. (Art.) 49. §, 1998. évi XI. tv. (Ütv.) 2017. évi LXXVIII. tv. (új Ütv.) 20. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.289 Ha a munkavállaló külföldön végez munkát - vita esetén - mindenekelőtt az alkalmazandó jog kérdésében kell állást foglalni [az Európai Parlament és a Tanács a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendelet (Róma I. rendelet) 3. cikk (1)-(5) bekezdés, 8. cikk (1)-(4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.288 A szakszervezet a munka törvénykönyvéből vagy kollektív szerződésből eredő igényét bíróság előtt érvényesítheti. E kereset előterjeszthetőségének lehetősége nem azonos az Mt. 289. § (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás lehetőségével [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 285. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.287 Az azonnali hatályú munkavállalói felmondás indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő köteles bizonyítani. A munkavállaló alkoholszondás ellenőrzése, a pozitív eredmény munkajogi következményeiről történt tájékoztatás egymagában nem minősül olyan magatartás tanúsításának, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (1) bekezdés, 78. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.286 Az egyesület szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bekezdésben meghatározott határidőben előterjesztett keresettel kérhető. A 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bekezdésében rögzített határidő az ilyen perindításra nem irányadó [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bek; 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.285 Nem szabályszerű az egyesület küldöttgyűlésének összehívása abban a napirendi tárgykörben, amelyet a meghívó nem tartalmaz kellő részletességgel. Nem orvosolja a jogszabálysértést, ha a meghívó tartalmát az egyesület a meghívó megküldésére irányadó törvényes határidőn túl teszi egyértelművé, továbbá az sem, ha a döntéshozó szerv ülésén a küldöttek kellő aránya nem adja hozzájárulását a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:17. § (2), (3) és (6) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.284 Az ügyvezetővel szemben támasztható követelés érvényesítését elutasító taggyűlési határozat meghozatalának elmaradása, illetve a szabályszerű indítvány ellenére e tárgyban a határozathozatal mellőzése a kisebbség által képviselt társaság perlési jogosultságának hiányát eredményezi. A bíróságnak ítélettel kell elutasítania a perlésre nem jogosult által képviselt felperes keresetét. Amennyiben a per során a kisebbség által képviselt felperes kereshetőségi jogát megalapozó körülmények bekövetkeznek és a jogvesztő határidőn belül e határozatra hivatkozással változatlanul kéri az ügyvezető marasztalását, az ezt követően hozott érdemi határozat esetén nincs helye a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt történő elutasításának [2006. évi IV. tv. (Gt.) 49. § (5) bek., 1952. évi III. tv. (rPp.) 130. § (1) bek. f), g) pont, 157. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.283 I. A vitássá tett biztosítási szerződés értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés. A Ptk. rendszere ezt az akarati elvvel ötvözi, de a szerződés valós tartalmának meghatározása során más releváns körülményeket (a szerződéssel elérni kívánt célt, a szolgáltatások rendeltetését) is figyelembe kell venni. II. A biztosítási védelem terjedelmét a szerződő felek egyező akaratnyilvánítással szabadon határozzák meg. Ha a biztosított valamely kérdésben egyedi elbírálást igényel, ezt szerződéses érdeke érvényesítése céljából - az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretében - a biztosító tudomására kell hoznia. Ennek hiányában a fél szerződéssel elérni kívánt célja a biztosítási szerződés értelmezése során nem vehető figyelembe [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:59. § (2) bek, 6:62. § (1) bek., 6:86. §, 6:470. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.282 A szokásos tartózkodási hely megállapításánál csecsemő esetén figyelembe kell venni a tagállam területén való tartózkodás időtartamát, rendszerességét, a költözés körülményeit és indokait, továbbá a szülők földrajzi kötődéseit, családi gyökereit, a családi és szociális kapcsolatokat [1986. évi 14. tvr. (Hágai Egyezmény) 3. cikk a)-b) pont, Tanács 2201/2003/EK rendelet 2. cikk, 11. cikk (4) bek., 2017. évi XXVIII. tv (Nmjtv.) 3. § b)-c) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.281 Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából a specialitás szabályának (az európai elfogatóparancsban rögzített cselekménynek) a bíróság által megállapított ítéleti tényálláshoz való mikénti viszonyulását a tettazonosság keretei határozhatják meg. Így nem eredményezi a specialitás sérelmét, ha a bíróság ítéletében az európai elfogatóparancsban megnevezett terheltnek az európai elfogatóparancsban leírt cselekményének az elkövetési magatartását rögzíti, de a tettazonosság keretei között a sértett személye attól eltér; emellett a bíróság pl. az elkövetés helye, módja, eszköze, eredménye, indítéka stb. tekintetében is eltérhet az európai elfogatóparancsban leírtaktól anélkül, hogy ezzel a specialitás elvét sértené [2012. évi CLXXX. tv. (Eutv.) 30. § (1) bek., (2) bek. g) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.280 A felülvizsgálati indítvány alapján a felülvizsgálati ok vizsgálatát a jogerős tényállásban megállapított cselekmény alapján kell elvégezni, a hivatkozott anyagi jogi jogszabály megsértését ezen tényállás alapján kell megítélni. Felülvizsgálati eljárásban - az érdemi felülbírálatra alkalmatlansága folytán - a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezi, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben (a terhelt bűnösségének megállapítása, felmentése, az eljárás megszüntetése, a bűncselekmény minősítése, illetve a Btk. anyagi jogi szabályainak megfelelően kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés) nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit [Be. 649. § (1) bek., 650. § (2) bek., 663. § (1) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra