Havi keresés

Kuriai döntések 2020/7.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.7.196 I. A valóság bizonyításának tárgya csak tényközlés lehet, következésképpen ha a becsületsértés kizárólag becsületsértő kifejezés használatával valósul meg, kizárt a valóság bizonyítása [Btk. 229. § (1) bek., 226-228. §]. II. A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyeknek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ekként nem illeti védelem az olyan kifejezéseket, amelyek az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében öltenek testet. Nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a másik személy emberi mivoltában való megalázásának érdekében használ súlyosan bántó vagy sértő kifejezéseket [Btk. 226. §, 227. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.195 A kapcsolati erőszak bűncselekménye tényállásában szereplő "rendszeresen" törvényi feltétel nemcsak sokszámú és időben elhúzódó magatartásokat jelent, az eset körülményeitől függően akár két alkalommal történő elkövetés esetén is megállapítható [Btk. 212/A. § (1) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.194 I. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét követi el, aki a sértettet hastájékon ököllel, legalább közepes erővel úgy üti meg, hogy a sértettnek életveszélyes sérülést - léprepedést - okoz, majd lépét eltávolítják [Btk. 164. § (1), (8) bek.]. II. Az ökölbe szorított kézzel ütés akaratlagos, szándékos cselekvés, amelynek során az erőt uralni kell, másként erőszakká fajul, s ezáltal jogellenes magatartást valósít meg. Ököllel, közepes erővel hasra ütni annak belenyugvását jelenti, hogy a másiknak testi sérülése keletkezhet [Btk. 7. §]. III. Az életveszélyes eredmény tekintetében megállapítható gondatlanság a vegyes bűnösségű cselekmény fogalmi eleme, de nem változtat az alapcselekmény - testi sértés - szándékosságán. A meggondolatlan magatartás nem azonos a gondatlansággal [Btk. 7. §, 9. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.193 I. A Büntető Törvénykönyv alapján kötelezően kiszabandó pénzbüntetés esetén a más tulajdonát képező ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog önmagában nem tekinthető jövedelemforrásnak. A haszonélvezeti jog ezért csak abban az esetben minősül a pénzbüntetés szempontjából megfelelő vagyonnak, illetve jövedelemforrásnak, ha ténylegesen anyagi haszonszerzést biztosít [Btk. 50. § (2) bek., 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont; Ptk. 5:147. § (1) bek.]. II. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Ezért a törvény értelmében kötelezően alkalmazandó pénzbüntetés kiszabása nem mellőzhető azon az alapon, hogy más terheltek esetében arra nem került sor [Btk. 50. § (1)-(3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.192 A belterületi ingatlanokra kiszabott telekadóhoz képest a külterületi ingatlanokra vonatkozóan magasabb adómértéket megállapító szabályozás diszkriminatív jellegét önmagában a bel- és külterületi ingatlanok fajlagos értékének összehasonlítása nem alapozza meg. E tekintetben azt is értékelni kell, hogy a hasonló helyzetben lévő - homogén csoportba tartozó - adózókat (ipari-gazdasági övezetben működő vállalkozásokat) a közteher egyenlően terheli-e, továbbá azon legitim, észszerű indokok vizsgálata sem mellőzhető, hogy az önkormányzatoknak a szabályozás megalkotásakor a helyi sajátosságokra, a telkek rendeltetésére (hasznosíthatóságára) és saját gazdálkodási követelményeikre is figyelemmel kell lenniük [1990. évi C. tv. (Htv.) 7. §, 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 8. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.191 Jövedékiadó-ügyben nem az adóhatóságot, hanem az adózót terheli annak a bizonyítása, hogy a tulajdonjoga ellenére a birtokosi minősége megszűnt [1952. évi III. tv. (Pp.) 272. § (1) bek., 275. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.190 Közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőt az esélyegyenlőség sérelme okán akkor illetheti meg az ügyfélképesség, ha igazolja, hogy vele szemben az ajánlatkérő az eljárás során eltérő elvárást tanúsított, azonos tartalmú pályázati elemet különböző módon értékelt. Az ajánlatkérő is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutatható valamely jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban [2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.) 71. § (1) bek., 148. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.189 A volt hadigyámolti járadék megállapítására irányuló eljárásban kizárólag másik hatóság határozatára döntést nem lehet alapítani [1994. évi XLV. tv. (Hdt.) 7/A. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.188 A Ket. 15. §-a szerinti ügyféli jogállást megalapozza az, hogy az összevont engedélyezési eljárással érintett ingatlanon áll a felperesi épület, amelynek felújítására a felperes építési engedéllyel rendelkezik, függetlenül a tulajdonosi hozzájárulás meglététől [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.187 Az ingatlan-nyilvántartási hatóság állami tulajdonban lévő termőföld esetében az Inytv.Vhr. 75. § (4) bekezdése szerinti eljárása során, amennyiben elővásárlásra jogosulttól elfogadó nyilatkozat áll rendelkezésre, a tulajdonjog-bejegyzési engedély iránti kérelmet el kell utasítani [109/1999. FVM rendelet (Inytv.Vhr.) 75. § (4) bek, 2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 18. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.186 A terven felüli értékcsökkenés feltételei fennállásának megítélése szakkérdés, az aggálytalan szakértői véleményre alapított ítélet jogszerű. A kapott hálózatfejlesztési hozzájárulás időbeli elhatárolásból feloldott összegét az adózás előtti eredmény javára elszámoltnak kell tekinteni, ekként nincs akadálya adóalap-csökkentő tételként történő figyelembevételére [2000. C. tv. (Sztv.) 15. § (3) bek., 46. §, 53. § (1) bek., 77. §, 81. § (4) bek., 2008. évi LXXVIII. tv. (Th.tv.) 6. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.185 A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában - személyiségijog-sértés megállapíthatósága nélkül - még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.184 Az Mt. 95. § (4) bekezdésében szabályozott munkaviszony-megszüntetési esetekben, azaz olyanokban, amelyekben a munkaviszony megszüntetésére vagy megszűnésére a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor, az Mt. csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 95. § (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.183 Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre eltérő rendelkezés hiányában nem állapíthat meg kötelezettséget. Visszaható hatályú eltérő rendelkezést nem lehet kiterjesztően értelmezni [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jt.) 2. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.182 A felmondás mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik. A közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha a felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. § (4) bekezdés, 24. § (1) (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra