Havi keresés

Kuriai döntések 2021/9.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

2020. február óta a folyóiratban – tekintettel a 2019. évi CXXVII. törvény vonatkozó, módosító szabályaira – már nem jelennek meg elvi bírósági határozatok és döntések.

BH 2021.9.247 Gondatlan bűncselekmény miatt közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának nincs helye [Btk. 61. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.246 I. A részes (így a bűnsegéd) a tényállásszerű cselekményt nem megvalósítja, hanem ahhoz járul. A részes tetteshez társulása a tettes szándékához történik. A részesi szándék a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, azt kiváltja vagy véghezvitel végett erősíti. Ezért büntetendő a részes. A részesi szándék tehát nem a véghezvitelt követő, hanem az előtti. Ebből az is következik, hogy a részesnek a becsatlakozása, illetve a cselekmény végrehajtása idején van lehetősége behatárolni, akár megváltoztatni szándéktartalmát önmaga és a tettes felé, ha azonban ezt nem teszi, tehát a véghezvitel terjedelmét nem korlátozza, a végrehajtástól való visszalépését a külvilág számára észlelhetően, felismerhetően nem jelzi, akkor számolnia kell azzal, hogy folyamatos jelenléte a végrehajtást változatlan erősíti. A kifejtettek - ekként a tudatra vont következtetés - alapja ténybeli. A belső történés, amely a külvilág, és így a társai előtt rejtve marad, nem lehet jogi következtetés tárgya [Btk. 14. § (2) bek.]. II. A kísérlet esetében az elállás mögött meghúzódó törvényi megfontolás lényege, hogy az elkövetőnek önként, döntően saját akaratelhatározásából kell a külvilágban érzékelhetően tennie azért, hogy utóbb a megkezdett cselekményért ne, illetve csupán az addig történtek miatt feleljen [Btk. 10. § (4) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.245 Az Ákr. 44. §-a szerinti hiánypótlásra felhívás kötelezettségétől eltérni - bármilyen irányban - csak törvényben vagy kormányrendeletben lehet. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendeletében nem rendelkezhet jogszerűen a hiánypótlási felhívás mellőzéséről hiányos tartalmú bejelentések esetén. A jogszerű hallgatás intézményének rendeltetése nem az Ákr. 44. §-ától való eltérés, hanem az ügyfelet a közigazgatási eljárásban megillető jogok védelme [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 44. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.244 I. A tartós külföldi kiküldetés (külszolgálat) keretében külföldön munkát végző kormányzati tisztviselő előzetes engedélyeztetési eljárás nélkül veheti igénybe tartózkodási (munkavégzési) helyén az egészségügyi szolgáltatást. II. A tartós külszolgálatot teljesítők speciális helyzetére is figyelemmel, csak a külföldön indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás megtérítésére van lehetőség a tagállamban. III. A külföldön történt gyógykezelések megtérítésére a Miniszterelnökség és az alperes között létrejött megállapodás a biztosított biztosítási jogviszonyából származó jogosultságait és kötelezettségeit nem szabályozhatja, nem lehet ellentétes jogszabállyal és nem korlátozhatja a természetes személy jogait [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 27. §, 7/2016. (X. 19.) KKM rendelet (KKMr.) 2. §, 4. §, 7. §, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Ebtv.vhr.) 12. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.243 A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bekezdés k) pont, 99. § (3) bekezdés, 100. § (2) bekezdés b) pont, 104. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.242 A földforgalmi törvény (Fftv.) által szabályozott jogviszonyban tulajdonostársnak tulajdonostárssal szemben nincs elővásárlási joga. Amennyiben a vevő és az elővásárlásra jogosult is tulajdonostársak, akkor köztük az elővásárlás sorrendjét az Fftv. 18. § (3) és (4) bekezdései döntik el. Ha egyikük esetében sem jelölhető meg az Fftv. 18. § (4) bekezdése szerinti ranghely, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a törvényben meghatározott módon hoz döntést abban a tekintetben, hogy közülük kivel hagyja jóvá az adásvételi szerződés megkötését [2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 18. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.241 Az iratbetekintés iránti kérelmet elutasító döntés elleni kereset tekintetében a bíróságnak rendelkeznie kell valamennyi ahhoz szükséges információval, hogy az ügy teljes ismeretében dönthessen a kérelem megalapozottságáról vagy alaptalanságáról, beleértve azon iratokat is, amelyekből esetlegesen következtetés vonható le a zárt adatkezeléssel érintett személy kilétére. A közigazgatási bíróságnak kell ellenőriznie, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az alperes jogszerűen hivatkozott-e a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátra. Ezen ellenőrzés elvégzéséről a birtokába jutott titok védelmének biztosításával úgy kell számot adnia, hogy az összhangban álljon a hatékony jogvédelem és a peres felek védekezéshez való joga betartásának követelményeivel [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 55/A. § (1) bekezdés a) pont, Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (3), (7) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.240 Az ingerlő gáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. § (1) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 59. § (1), (3) bekezdés, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (Szolgálati Szabályzat) 39. §, 52. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.239 Az iratbetekintési jog gyakorlása a korlátozottan megismerhető iratok tekintetében is csak alapos ok miatt szűkíthető. Erről a versenyhatóságnak az iratbetekintést kérő félnek az adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének mérlegelésével kell döntenie. Az ügyfelet képviselő ügyvéd és az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintése akkor utasítható el, ha az adatok megismerése közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét. Az ügyvéd iratbetekintésének engedélyezése mellett külön mérlegelést és indokolást igényel az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintésének elutasítása [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 55/B. § (3), (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.238 A más ügyben kezdeményezett, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárására tekintettel meghozott eljárás felfüggesztését elrendelő végzés indokolásának tartalmaznia kell, hogy a két ügyben melyek az azonos tények, illetőleg mely kérdés szükséges a per érdemi elbírálásához [2017. évi I. törvény (Kp.) 32. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 126. § (2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.237 A Kp. 4. § (7) bekezdés 1. pont e) alpontja alapján bár általában minősülhet egy szerv a funkcionális közigazgatási szerv fogalom miatt, a tevékenység jellege folytán közigazgatási szervnek, de más hatalmi ág esetén külön, és határozott jogalkotói felhatalmazás kell a Kp. 4. § (7) bekezdés 1. pont e) alpontja hatálya alá tartozáshoz. A Kp. 26. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 68. § (3) bekezdése szerint a per vitelére szóló meghatalmazás - külön kikötés hiányában - a felülvizsgálati eljárásra is kiterjed. A felülvizsgálati kérelemhez utóbb csatolt meghatalmazás a Ptk. 6:14. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem benyújtására is - visszamenőlegesen mint utólagos jóváhagyás - kiterjed [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (7) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.236 A peres eljárás folyamán meghozott EUB-döntésre és tagállami jogszabály-változtatásra figyelemmel előterjesztett keresetikérelem-módosítás alaposságáról, a bíróság elsőként nem dönthet, mert ezzel a hatóság hatáskörét vonja el. A hatóság új eljárás keretében vizsgálhatja a megváltozott jogszabályi előírások figyelembevételével a felperesi kérelem alaposságát [2003. évi XCII. törvény (régi Art.) 37. § (6) bekezdés, 124/C-D. §, 2017. évi CL. törvény (új Art.) 274/G. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés, C-13/18. és C-126/18.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.235 A sztrájkjog gyakorolhatósága tekintetében konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Amennyiben valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekei biztosítására irányul, és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti [A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 1. § (1) bekezdés, 1/2013. (IV. 8.) KMK vélemény I. pont].
BH 2021.8.234 I. A felperesnek az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti döntése miatt szűnt meg a munkaviszonya, az ebből keletkezett, perben érvényesített munkajogi igénye (munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj, végkielégítés) érvényesítésére ezért nem a munkajogi jogutódlás szabályai az irányadók [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 63. § (1) bekezdés d) pont, (3) bekezdés]. II. A köznevelési intézmények tekintetében végrehajtott fenntartóváltás esetén az Nkt.-nek a fenntartóra és a köznevelési intézmény jogállására vonatkozó szabályai értelmezéséből az következik, hogy átvevő költségvetési szervként a tankerületi központ értelmezhető, miután a köznevelési intézmény a tankerületi központ részeként korlátozott személyiséggel és munkáltatói jogokkal rendelkezik, a foglalkoztatást eldöntő, valamint a bérgazdálkodásra, a költségvetésre vonatkozó jogokat a tankerületi központ gyakorolja [A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 2019. évi LXX. törvénnyel beiktatott 84. § (9b) pontja 2019. július 26-tól rendezte a perbeli kérdést]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.8.233 Ha a közgyűlési határozat megszavazása során a huzamosabb ideje fennálló gyakorlatnak megfelelő nem jogszerű eljárás, nem zárja ki egyéb körülmények fennállása esetén, hogy a bíróság kizárólag a határozat jogszabálysértő voltát állapítsa meg. Ilyen tartalmú döntés esetén a felperes pernyertes, és perköltség viselésére nem kötelezhető [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:37. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 83. §]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra