Havi keresés

Kuriai döntések 2020/2.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.1.18 A semmissé nyilvánított részvények újbóli előállítása (utánnyomása) nem minősül részvénykibocsátásnak. Az utánnyomott részvényekre a kibocsátáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni. Az újból előállított részvényeken a semmissé nyilvánított részvényektől eltérő sorszámot kell feltüntetni [2013. évi CXXVII. tv. (Ptké.) 56. §; 1959. évi IV. tv. (rPtk.) 338/A. § (2) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (1997. évi Gt.) 195. §; 98/1995. Korm. rend. 4. § (6) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.17 A teljesítésnek a szerződésszegés ismeretében jogfenntartás nélküli elfogadása azt eredményezi, hogy a jogviszony megszűnését követően a szerződésszegéssel összefüggő igények pótlólagos érvényesítésével nem lehet utóbb bizonytalan jogi helyzetet teremteni. Csak a szerződő felek által is lényegesnek és súlyosnak tartott szerződésszegéshez fűződik hátrányos jogkövetkezmény, azaz a szerződés céljának teljesülését nem akadályozó, de formailag mégis szerződésszegésnek minősülő kötelezetti magatartásokra a jogosult utóbb méltánytalan előnyök szerzése végett nem hivatkozhat [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 316. § (1) bek.].
BH 2020.1.16 Az utazási szerződésben az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősség nem korlátozható [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 314. §, 416. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 11. §, 20. §; 281/2008. (XI. 28.) Korm. r. 11. §, 12. §; 90/314. EGK irányelv].
BH 2020.1.15 I. Föld eladása esetén a megkötött adásvételi szerződésben a vevő helyébe csak az elővásárlásra jogosultak sorrendjében előrébb álló elővásárlásra jogosult léphet, azaz aki a szerződéses vevőt megelőző ranghelyen gyakorolta elővásárlási jogát. II. Ha a nyertes pályázó (illetve árverező) és az elővásárlási jogával élt személy azonos ranghelyen jogosult elővásárlási jogra, közöttük nincs sorsolási helyzet; csak a több azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult között kell sorsolást tartani [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:223. § (2) bek., 262/2010. (XI. 17.) Korm. r. 28. § (2) bek., 32/A. § (1) bek.].
BH 2020.1.14 I. Föld eladása esetén a Földforgalmi törvény által sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult lép az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe. Ennek feltétele a jogvesztő határidőben, meghatározott eljárási rendben, szigorú alaki és tartalmi követelményeket kielégítő okiratban tett elfogadó jognyilatkozat. II. A törvény által megkívánt nyilatkozatot a normaszöveggel azonos tartalommal kell megtenni. III. Az elővásárlásra jogosultak sorrendjében elsőbbségre jogosító ranghelyet biztosító tulajdonszerzési célt, pl.: ökológiai gazdálkodás folytatását a 2016. június 22. előtt tett elfogadó jognyilatkozathoz csatolandó okirattal legalább valószínűsíteni kell. IV. Az, hogy "helyben lakó", a törvény alkalmazásában életvitelszerű, és nem bejelentett lakóhelyet jelent, ezért lakcímkártyával nem igazolható [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:223. § (2) bek.; 2013. évi CXXII. tv. 21. § (5) és (9) bek.].
BH 2020.1.13 Ha a fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek - külön kikötés nélkül is - szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesítse, közbenső szerződésszegést követ el. Ennek jogkövetkezménye, hogy a másik fél egyidejű késedelmének beállása kizárt [2013. évi V. (Ptk.) 6:150. § (1)-(2) bek.].
BH 2020.1.12 Az igényérvényesítésre vonatkozó hat hónapos időkorlát minden járadékjellegű igény tekintetében alkalmazandó. Az igényérvényesítés e vonatkozásban nem korlátozódik a bíróság előtti igényérvényesítésre, a jogosult a járadékigény összegének és jogcímének megjelölése mellett igényét közvetlenül a károkozónál vagy a helyettes helytállásra kötelezettel szemben is érvényesítheti [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 280. § (3) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 81. § (2) bek., 166. § (1) bek., 206. § (1) és (3) bek.].
BH 2020.1.11 A szülői felügyelet kizárólagos gyakorlása esetén, megállapodás hiányában a kapcsolattartás ítélettel nem szabályozható olyan módon, hogy az a különélő szülőt a gondozó szülővel azonos időtartamban illesse meg. Az ilyen rendezés a közös szülői felügyeletnek a kapcsolattartás jogintézményével való pótlását, tartalmában burkolt közös szülői felügyeletet jelent [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:165. §, 4:178. § (1)-(2) bek., 4:180. § (1) bek., 4:181. § (1)-(2) bek.].
BH 2020.1.10 Hozzátartozó elvesztéséből eredő nem vagyoni kárigény alapja a teljes családban éléshez való jog sérelme abban az esetben lehet, ha a károsult igazolta, hogy a káreseményt megelőzően hozzátartozójával a teljes családban éléshez való személyiségi jog által védett szoros, egymást támogató, egymást segítő családi kapcsolat állt fenn; önmagában az együttélés ilyen igényt nem alapoz meg [1993. évi XXXIII. tv. 1. cikk, Alaptörvény I., II. és IV. cikk; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 85. §, 339. §, 384. §, 349. §, 355. §; 1952. évi III. tv. (Pp.) 221. §].
BH 2020.1.9 Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé. Ezért törvénysértő pénzbüntetés mellett a kiutasítás kiszabása, mert e büntetések külön-külön előírhatók, de együttes alkalmazásukat a törvény kifejezetten tiltja [Btk. 33. § (1) bek. d), i) pont, (6) bek. b) pont; Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.8 A szakértő tanúként nem hallgatható ki [Be. 196. § (2) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.7 I. Magánvádas eljárásban a rendőrkapitányságon tett feljelentést úgy kell tekinteni, mint ha azt az illetékes bíróságon terjesztették volna elő. A vádló döntési lehetőségét megalapozó vagylagos illetékesség esetén a nyomozó hatóságnak nincs hatásköre eldönteni a ténylegesen eljáró bíróság illetékességét [1998. évi XIX. tv. 17. § (3) bek., 497. § (1) és (2) bek.; Be. 21. § (3) bek. a) pont, 379. § (3) bek., 762. § (3) bek., 765. § (2) és (3) bek.]. II. Vagylagos illetékesség esetén az illetékesség a vád - magánvádas eljárásban a feljelentés - benyújtásával rögzül. [1998. évi XIX. tv. 17. § (1) és (3) bek.; Be. 21. § (1) bek. és (3) bek. a) pont, 765. § (2) és (3) bek]. III. Magánvádas eljárásban 2018. július 1. napját követően is van lehetőség arra, hogy a magánvádló a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt emeljen vádat [Be. 21. § (1) bek. és (3) bek. a) pont, 765. § (2) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.6 I. A büntetés-végrehajtási szervezetben, miként a többi rendvédelmi szervnél is parancs alatt nemcsak a személyi állományt érintő döntést kell érteni, hanem a meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó utasítás is parancs [Btk. XLV. Fejezet, Bvszt. 4. § (2) bek. c) pont]. II. A parancs iránti engedetlenségre felhívás más katonák előtt a parancs, az azt kiadó elöljáró és a szolgálati rend elleni nyílt fellépés, amely az engedetlenségre szítás általános, veszélyeztető jellegű magatartásnál sokkal konkrétabb, így a bujtogatás megállapítására alkalmas [Btk. 448. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.5 Bűncselekmény nem valósul meg sem a korábbi Btk. (1978. évi IV. törvény), sem pedig a hatályos büntetőtörvény szerint, s ezért a terheltet az ellene költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól fel kell menteni, ha az a vád tárgya, hogy a terhelt a személyi jövedelemadó megfizetési kötelezettségét oly mértékben mulasztotta el teljesíteni, hogy annak folytán a költségvetést ért vagyoni hátrány összege a 100 000 forintot nem éri el [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, 462. § (1)-(3) bek.; Be. 566. § (1) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.4 Nem terheli büntetőjogi felelősség a bekövetkezett balesetért a főútvonalról balra nagy ívben bekanyarodó járműszerelvény vezetőjét, aki a bekanyarodást szabályszerűen kivilágított járműszerelvénnyel, irányító személyt igénybe véve végzi, de a főútvonalon közlekedő személygépkocsi vezetője sebesség túllépése miatt már nem tud előtte megállni, és elsodorja az irányító személyt [Btk. 235. § (1) bek. és (2) bek. b) pont; KRESZ 3. § (1) bek. c) pont, 26. §, 33. § (1) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra