Havi keresés

Kuriai döntések 2020/7.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.7.211 A bírósági irat az elektronikus tértivevényen feltüntetett időpontban kézbesítettnek minősül; a kézbesítés időpontját nem lehet ettől eltérően meghatározni [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 394/G. § (10) bek., 394/H. § (7) bek., 2015. évi CCXXII. tv. 14. § (4) bek.].
BH 2020.7.210 A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perben felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen ügyben a keresetlevelet visszautasító végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 406. § (2) bek., 407. § (1) bek., 411. § (1) bek., 569. § (3) bek.].
BH 2020.7.209 A határozatok kiegészítésének lehetősége az ügy hiányos elbírálását hivatott pótolni az el nem bírált kérdések utólagos eldöntésével [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (2) bek., 225. § (1) bek., 253. § (2) bek., 259. §].
BH 2020.7.208 I. A kereshetőségi jog mint perindítási jogosultság (perbeli legitimáció) a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, vagyis arra: a felperest megilleti-e, és éppen a felperest illeti-e meg a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben; hiánya a kereset érdemi elutasításához vezet. A pereli jogképesség és a perbeli cselekvőképesség nem azonos a perbeli legitimációval; a perbeli jogképesség hiánya a kereset érdemi elbírálásának akadálya, a perbeli cselekvőképesség hiányában pedig a fél nevében törvényes képviselője jár el. II. A fellebbezési korlátba ütköző hivatkozás egyúttal felülvizsgálati korlátot is jelent: a felülvizsgálati eljárásában a jogerős határozat csak a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálható felül, olyan körülmény azonban nem hozható fel, amelyre a fél korábban nem hivatkozott [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (1) bek., 48. §, 49. §, 235. § (1) bek.].
BH 2020.7.207 I. A közös tulajdonban állt földekre 2013. december 31-e előtt kötött haszonbérleti szerződések tekintetében a felmondási jogot szabályozó Fétv. 60. § (1) bekezdésének helyes értelmezése szerint felmondással csak olyan személy élhet, aki a közös tulajdon megszüntetésekor tulajdonos volt, és a tulajdoni hányadának megfelelő területet a törvény szerinti eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg. II. A Fétv. 109. § b) pontja teljes egészében a haszonbérleti szerződés megkötésekori tulajdonosokra irányadó. E tulajdonosok közül a törvény azoknak biztosítja a felmondási jogot, akik nem vettek részt a haszonbérleti szerződés megkötéséről szóló döntésben, ennek ellenére terjed ki rájuk a szerződés hatálya. Ha a tulajdonos részt vett a szerződéskötésben, akkor sem őt, sem jogutódját (a későbbi tulajdonost) nem illeti meg a haszonbérleti szerződés felmondásának a joga [2013. évi CCXII. tv. (Fétv.) 60. § (1) bek., 109. §].
BH 2020.7.206 Nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésüket foglaló mellett kötbérrel is biztosítsák és annak sem, hogy a vételár részletként átadott összeget minősítsék - ha annak a feltételei bekövetkeznek - kötbérnek. A két összeget azonban be kell számítani egymásba, a kötbér összege a foglaló összegével csökken [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:185. § (4) bek.].
BH 2020.7.205 Az önálló zálogjog biztosítéki célú alapítása esetén a felek szerződéses megállapodására tekintettel a zálogjogosult a zálogszerződésből eredő jogait csak a biztosított követelés érvényesítése érdekében - annak erejéig - elszámolási kötelezettség mellett gyakorolhatja. Ez a korlátozás azonban csak a zálogjog közvetlen megszerzőjére (eredeti zálogjogosult), továbbá az rPtk. 269. § (3) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján az ott meghatározott személyi körre hat ki [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 201. § (1) bek., 269. § (1) és (3) bek.].
BH 2020.7.204 I. A szerződésátruházás a már fennállt jogviszony alanyaiban bekövetkező változás, jogutódlás. A szerződésátruházás a jogviszonyt nem szünteti meg, a szerződést nem újítja meg; lényege, hogy a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél közötti kötelem szűnik meg, a korábban létrejött jogok és kötelezettségek összessége pedig a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél között marad fenn. I. A Ptké. A Ptk. hatálybalépését segítő jogszabály, következésképpen nem tartalmazhat olyan normát, amely a Ptk. tételes szabályát írja felül [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:208. §, 6:211. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 53/C. § (1) és (2) bek.].
BH 2020.7.203 Nincs törvényes lehetőség az elkövető tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság előtt indult szabálysértési ügynek az elkövetés helye szerint illetékes járásbírósághoz való áttételére [2012. évi II. tv. (Szabs.tv.) 41. § (1) és (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.202 Annak elbírálása, hogy az adóhatóság általi jövedéki bírság megfizetésére kötelezés mellett a büntetőeljárásban alkalmazott szankció sérti-e a kétszeres elbírálás tilalmát, nem felülvizsgálati, hanem perújítási eljárásra tartozó kérdés [Be. 637. § (1) bek. b) pont, 649. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.201 I. Amennyiben a fiatalkorú terhelt az eljárás során betölti 18. életévét, és felnőttkorúként nem kerül cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá, törvényes képviselőjét jogorvoslati jogosultság már nem illeti meg, így felülvizsgálati indítványt sem terjeszthet elő [Be. 59. § (1) bek. a) pont, 72. § (1) és (2) bek., 651. § (2) bek., XCV. Fejezet]. II. Ilyen esetben a terhelt nagykorú hozzátartozója segítőként felvilágosítást kérhet a büntetőügyben eljáró hatóságoktól, illetve meghatalmazott képviselőként a törvényben felsorolt esetekben, joghatályos meghatalmazás birtokában járhat el a terhelt helyett, jogorvoslati jogosultság nélkül [Be. 59. § (1) bek. b) pont, 60. §, 62. §, 63. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.200 I. A büntetőeljárásban a hatásköri szabályozás alapját a bűncselekmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó büntetési tételek képezik. A hatásköri szabályok között az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó külön rendelkezés nincs. Az egyes bűncselekményeket és azok büntetési tételeit a Btk. Különös Része tartalmazza. A korábbi Be. 601. § (5) bekezdése szerint, ahol a törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. E rendelkezés a hatályos Be. 10. § (2) bekezdésében változatlan tartalommal került megállapításra. Ekként a bíróság hatáskörét a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, nem pedig a Btk. Általános Részének valamely kerettágító rendelkezése határozza meg [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 15. §, 16. § (1) bek. a) pont; 2017. évi XC. tv. (Be.) 10. § (2) bek., 19. §, 20. §]. II. Nem törvénysértő a járásbíróság korábbi Be. alapján történt eljárása és az a határozata, amelyben rablás bűntette miatt az erőszakos többszörös visszaeső terhelttel szemben 16 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztést és 10 évi közügyektől eltiltást szabott ki. A rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bek. a) pont I. ford., (3) bek. b) és g) pont] büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. Ezért a járásbíróság eljárása törvényes [korábbi Be. 15. §, 16. § (1) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.199 A feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés esetén is valós kihatásában, tartalmilag kell vizsgálni a felülvizsgálati indítvány irányát, vagyis annak függvényében, hogy az akár anyagi, akár eljárásjogi kifogás - eredményessége esetén - a jogerős határozatban megállapítottnál hátrányosabb rendelkezés meghozatalát célozta-e. Amennyiben a felülvizsgálati indítvány az eljárás megszüntetését kifogásolja és annak folytatását célozza, végső soron - a vádemelés rendeltetéséből kifolyólag - annak eredményeként az érintett terhelt bűnösségének megállapításra irányul, tehát a terhelt terhére előterjesztettnek tekintendő [Btk. 6. § (2) bek., 353. § (1) bek., (3) bek. d) pont; Be. 4. § (7) bek., 456. § (1)-(2) bek., 567. § (1) bek. b) pont, 608. § (1) bek. e) pont, 648. § b) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 660. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.198 Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét jogerős határozatával elismerte, úgy ettől kezdve a külföldi ítéletben foglalt cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a magyar bíróság az elismerő végzésben foglalt tartalommal elbírálta volna. Ha a bíróság a külföldi ítélet érvényének jogerős határozattal történt elismerését követően ugyanazon a külföldi ítélet érvényességének elismeréséről ismételten határoz, akkor a már jogerősen elbírált cselekmény ismételt elbírálását végzi el, amely törvénysértő, hatályon kívül kell helyezni, s az amiatt indult büntetőeljárást meg kell szüntetni. A törvénysértés említett következményeinek alkalmazására a legfőbb ügyész által bejelentett jogorvoslat a törvényesség érdekében szolgálhat, mert az ilyen határozat a Be. szerint változatlanul nem ügydöntő határozat, így más jogorvoslattal nem támadható [Be. 4. § (3) bek., 456. § (1) bek., 564-569. §, 667. § (1) bek.; 1996. évi XXXVIII. tv. (Nbj.) 47. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.197 Nem mentesül a büntetőjogi felelősség alól veszélyhelyzet elhárítására hivatkozással annak a személygépkocsinak a vezetője, aki az elé bekanyarodó, az út forgalmába átlagosnál kissé mérsékeltebb gyorsulással bekapcsolódó személygépkocsit észlelve nem lassít, hanem az előzés feltételeiről való meggyőződés nélkül annak az előzésébe kezd, és ezáltal balesetet okoz [Btk. 235. §; KRESZ 34. § (1) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra