BH 2020.1.9 Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé. Ezért törvénysértő pénzbüntetés mellett a kiutasítás kiszabása, mert e büntetések külön-külön előírhatók, de együttes alkalmazásukat a törvény kifejezetten tiltja [Btk. 33. § (1) bek. d), i) pont, (6) bek. b) pont; Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.8 A szakértő tanúként nem hallgatható ki [Be. 196. § (2) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.7 I. Magánvádas eljárásban a rendőrkapitányságon tett feljelentést úgy kell tekinteni, mint ha azt az illetékes bíróságon terjesztették volna elő. A vádló döntési lehetőségét megalapozó vagylagos illetékesség esetén a nyomozó hatóságnak nincs hatásköre eldönteni a ténylegesen eljáró bíróság illetékességét [1998. évi XIX. tv. 17. § (3) bek., 497. § (1) és (2) bek.; Be. 21. § (3) bek. a) pont, 379. § (3) bek., 762. § (3) bek., 765. § (2) és (3) bek.]. II. Vagylagos illetékesség esetén az illetékesség a vád - magánvádas eljárásban a feljelentés - benyújtásával rögzül. [1998. évi XIX. tv. 17. § (1) és (3) bek.; Be. 21. § (1) bek. és (3) bek. a) pont, 765. § (2) és (3) bek]. III. Magánvádas eljárásban 2018. július 1. napját követően is van lehetőség arra, hogy a magánvádló a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt emeljen vádat [Be. 21. § (1) bek. és (3) bek. a) pont, 765. § (2) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.6 I. A büntetés-végrehajtási szervezetben, miként a többi rendvédelmi szervnél is parancs alatt nemcsak a személyi állományt érintő döntést kell érteni, hanem a meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó utasítás is parancs [Btk. XLV. Fejezet, Bvszt. 4. § (2) bek. c) pont]. II. A parancs iránti engedetlenségre felhívás más katonák előtt a parancs, az azt kiadó elöljáró és a szolgálati rend elleni nyílt fellépés, amely az engedetlenségre szítás általános, veszélyeztető jellegű magatartásnál sokkal konkrétabb, így a bujtogatás megállapítására alkalmas [Btk. 448. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.5 Bűncselekmény nem valósul meg sem a korábbi Btk. (1978. évi IV. törvény), sem pedig a hatályos büntetőtörvény szerint, s ezért a terheltet az ellene költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól fel kell menteni, ha az a vád tárgya, hogy a terhelt a személyi jövedelemadó megfizetési kötelezettségét oly mértékben mulasztotta el teljesíteni, hogy annak folytán a költségvetést ért vagyoni hátrány összege a 100 000 forintot nem éri el [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, 462. § (1)-(3) bek.; Be. 566. § (1) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.4 Nem terheli büntetőjogi felelősség a bekövetkezett balesetért a főútvonalról balra nagy ívben bekanyarodó járműszerelvény vezetőjét, aki a bekanyarodást szabályszerűen kivilágított járműszerelvénnyel, irányító személyt igénybe véve végzi, de a főútvonalon közlekedő személygépkocsi vezetője sebesség túllépése miatt már nem tud előtte megállni, és elsodorja az irányító személyt [Btk. 235. § (1) bek. és (2) bek. b) pont; KRESZ 3. § (1) bek. c) pont, 26. §, 33. § (1) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.3 I. A zaklatás vétségét valósítja meg, aki azért, hogy szomszédjának (a sértettnek) mindennapi életébe beavatkozzon, pincéjének tetejére felállva rendszeresen szemmel tartja a sértetthez érkező látogatókat, járműveik rendszámát feljegyzi, és családi rendezvényeiket a kerítést rázva vagy más zajkeltéssel megzavarja, velük kiabál, melynek eredményeként a sértett képtelenné válik saját ingatlanának udvarában tartózkodni [Btk. 222. § (1) bek.]. II. A zaklatás bűncselekményének elkövetési magatartása akkor állapítható meg, ha az elkövető mást rendszeresen vagy tartósan háborgat, ezért a részcselekvőségek külön-külön nem, csak együtt fejtik ki a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. Ennek megfelelően a magánindítvány a bűncselekmény befejező mozzanatától számított harminc napon belül terjeszthető elő. További magánindítvány pedig akkor szükséges, ha a terhelt a magánindítvány megtétele után is folytatja a zaklatást megvalósító, háborgató magatartást [Btk. 222. § (1) bek., 231. § (2) bek.; 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 173. § (1) bek.; Be. 378. § (3) bek.]. III. A zaklatás magánindítványra büntetendő, de közvádas ügy, mert a vádat az ügyész képviseli. Következésképpen az ügyészi vádemelést követően is folytatódó zaklatás miatt előterjesztett magánindítvány már más eljárásra tartozik. Ellenben a vádemelésig tartó időszakban a nyomozás során, a feljelentést követően is folyamatos zaklatás miatt további magánindítvány előterjeszthető. Ez az újabb bűncselekmények büntethetőségének szükséges feltétele, mert magánindítványnak csak konkrét, múltbeli magatartás miatt van helye. A korábbi Be. 173. § (3) bekezdése szerint a magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett [Korábbi Be. 173. § (3) bek.; Be. 378. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.2 A járművezetéstől eltiltás kapcsán az ún. mozgó bűnözés keretében sorozatosan elkövetett - jellemzően lopási, rablási vagy egyéb - bűncselekményekben való bármely elkövetési alakzatot (tettes, részes) megvalósító terhelt a jármű használójának tekintendő, függetlenül attól, hogy többes elkövetés esetén közülük ki a jármű tényleges vezetője. Ennek megfelelően eltiltható a járművezetéstől az is, aki tehergépkocsit bérel és azt társai rendelkezésére bocsátja az elkövetési helyszínek megközelítésére, az elvett dolgok elszállítására és a helyszínről menekülés érdekében [Btk. 55. § (1) bek. b) pont; 38. BK vélemény I/A. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.1.1 A szóbeli cselekmény általában nem minősül támadásnak, ezért jogos védelmi helyzetet nem alapoz meg [Btk. 21. §, 22. § (3) és (4) bek.; 4/2013. BJE határozat]. Teljes határozat megtekintése
EH 2020.01.M3 Textiliparban végzett munka alapján korkedvezményre a Tnyvhr. 1. számú melléklet 7. pontjában felsorolt munkakörökben dolgozó, a "Munkakör", és a "Munkakör leírása" cím alatt felsorolt munkatevékenységeket végző személyek válhatnak jogosulttá (a korkedvezmény hatályára előírt feltétel teljesülése esetén). A Tnyvhr. 2. § (5) bekezdése a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározások kiterjesztő értelmezését tiltja, a rendelkezés alapján a jegyzékben szereplő munkakörök között elnevezésük szerint a jogosultság szempontjából nem lehet különbséget tenni [a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (Tnyvhr.)]. Teljes határozat megtekintése
EH 2020.01.M2 Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 95. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2020.01.K2 Megtévesztő és ezáltal tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, ami a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, melyet egyébként nem hozott volna meg. Az ügyleti döntés egy folyamat, több döntési elemből állhat, a kereskedelmi gyakorlat jogszerűségének a részdöntések, mozzanatok esetén is fenn kell állnia [2008. évi XLVII. tv. (Fttv.) 3. § (2) bek., 6. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Bárándy Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli okos lány: gondolatok a bűnösség beismeréséről szóló egyezségről
- Dr. Zsiros Bettina: Recenzió Tóth Andrea Noémi: A távoltartás jogintézménye című monográfiájáról¹
- Dr. Tóth Dávid: Kockázatelemzés egyes gazdasági bűncselekmények kapcsán¹
- Prof. Dr. Szilovics Csaba: Az adócsalás elleni küzdelem új eszközéről
- Dr. Nagy Melánia: A vallási indíttatású terrorizmusról