Havi keresés

Kuriai döntések 2021/11.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

2020. február óta a folyóiratban – tekintettel a 2019. évi CXXVII. törvény vonatkozó, módosító szabályaira – már nem jelennek meg elvi bírósági határozatok és döntések.

BH 2021.11.309 I. Ha a szerző és a felhasználó azért köt szerzői mű létrehozására szerződést, mert a felhasználót harmadik személy korábban megbízta a műhöz kapcsolódó fejlesztéssel, amelyről a szerzőnek is tudomása volt, külön kikötés hiányában is megállapítható, hogy a szerző korlátlan felhasználási jogra vonatkozó szerződéses nyilatkozata magában foglalja a felhasználási jog harmadik személy részére történő továbbengedélyezését is. II. A felhasználási szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási mód és annak mértéke meghatározásánál - a felek szerződésben rögzített nyilatkozatának hiányában - a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni [1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) 1. §, 16. §, 17. §, 26. §, 30. §, 42. §, 46. § (1) bek., 94. § (1) bek. a)-b), d) és e) pont, 1952. évi III. tv. (Pp.) 163. §, 164. § (2) bek., 206. § (1) bek., 235. §].
BH 2021.11.308 Az elévülés szempontjából is önálló kártérítési igényt kizárólag az, az utólagosan kialakult, a korábbitól elkülöníthető egészségkárosodás alapozhat meg, amely ugyanúgy a károkozó magatartással okozati összefüggésben következik be [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 326. § (1) bek., 360. § (1) bek.].
BH 2021.11.307 I. A reális, értékelhető esélyt nem lehet százalékos mértékhez kötni. Minden esetben figyelemmel kell lenni az adott eset sajátosságaira, és az összes körülmény együttes értékelésével lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy adott esetben a betegnek lett volna-e reális esélye a gyógyulásra, állapotjavulásra. II. Egy, a szakértő által számszerűsíthetően nem véleményezhető, de mindenképpen csekélynek minősített esély, amelynek mértékén olyan súlyos tényezők rontanak mint a beteg természetes kórokú, súlyos betegségei, illetve életvitelbeli szokásai, nem tekinthető olyannak, amely időben elkezdett, megfelelő terápia esetén a gyógyulás valóságos, valósághoz igazodó lehetőségét jelenti. Az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét nem alapozhatja meg, ha a józan ész és belátás figyelembevételével időben elvégzett, adekvát kezelés esetén sem lehet reálisan számítani a beteg gyógyulására, állapotjavulására [Ptk. 6:519. §, 6:525. §, 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. §].
BH 2021.11.306 I. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt felelősséggel tartozik az, aki foglalkozásának szabályát megszegve a berendezés baleset bekövetkezését meggátló biztonsági funkciójának műszaki hibáját nem hárítja el, és a dolgozóval továbbra is a meghibásodott gépen végezteti a munkáját, akkor is, ha a testi sérülést eredményező baleset a sértett ugyancsak foglalkozási szabályszegést megvalósító magatartása folytán következik be. II. Amennyiben a terhelt a foglalkozási szabályok hatálya alá eső tevékenységet ténylegesen végzi, szabályszegésével megvalósíthatja a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést. A büntetőjogi felelősség alapja nem az, hogy milyen jogviszony alapján végzi a tevékenységét, hanem az, hogy ténylegesen milyen - foglalkozási szabályok hatálya alá eső - tevékenységet folytat [Btk. 165. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.305 A Be. 662. § (2) bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből viszont az következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható [Be. 662. § (2) bek. b) pont, 663. § (1) bek. b) pont, 740. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.304 A terhelt házastársa vagy élettársa a felülvizsgálati eljárásban is kizárólag a kényszergyógykezelés elrendelése ellen jogosult a rendkívüli jogorvoslati indítványt előterjeszteni. Felülvizsgálati indítványát mint nem jogosulttól származót a Kúriának akkor is el kell utasítania, ha egyébként valós, a törvényben meghatározott, de más okra hivatkozással terjeszti azt elő [Be. 651. § (2) bek. e) pont, 656. § (2) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.303 Nem tekinthető önmagában törvénysértőnek az olyan büntetés, ami az ügyben a terhelttel szemben az adott bűncselekmény miatt - akár az enyhítő szakasz alkalmazásával - kiszabható. Ezért az ilyen büntetés súlyosítására felülvizsgálati eljárásban akkor sem kerülhet sor, ha a téves minősítést a másodfokú bíróság észlelte és korrigálta, a büntetés tartamát azonban a súlyosítási tilalom folytán nem növelhette. Az enyhítő szakasz alkalmazásának indokoltsága nem felülvizsgálati ok [Btk. 82. § (1) bek., (2) bek. d) pont; Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.302 Több terhelt ellen folyamatban volt büntetőeljárásban a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja szerinti perújítási ok csak azon terhelt tekintetében érvényesíthető, akivel szemben a bíróság az eljárás a Be. CI-CII. Fejezete szerint fejezte be. Más terhelt tekintetében az alapeljárás során ismeretlen helyen tartózkodó terhelt kézre kerülése és vele szemben a perújítás elrendelése nem új bizonyíték, és ekként perújítást ilyen jogcímen sem alapoz meg [Be. 637. § (1) bek. g) pont, 639. § (1)-(3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.301 A Be. 615. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt, másodfellebbezést megalapozó ok csak abban az esetben valósul meg, ha a másodfokú bíróság a tényállásban foglalt, de az elsőfokú bíróság által el nem bírált cselekményben állapítja meg a vádlott büntetőjogi felelősségét. Nincs helye ezért harmadfokú eljárásnak, ha a másodfokú bíróság nem rendelkezik újabb bűncselekményben a bűnösség megállapítása felől, hanem az elsőfokú bíróság által megállapított és büntetőjogilag értékelt cselekményt eltérően (át)minősíti [Be. 615. § (1) bek., (2a) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.300 Amennyiben a másodfokú ügydöntő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, úgy törvényben kizárt a fellebbezés az ilyen határozat rendelkező részét érintő kijavító végzés ellen is [Be. 453. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.299 I. Az üzletszerűség megítélése szempontjából figyelembe kell venni a haszonszerzés érdekében elkövetett, más eljárásban jogerősen elbírált cselekményt, valamint azt a cselekményt is, amelynek elkövetése során a terheltet haszonszerzési célzat vezette, de a büntethetősége önkéntes elállás folytán megszűnt [Btk. 459. § (1) bek. 28. pont]. II. A költségvetési csalás és az annak érdekében elkövetett hamis magánokirat felhasználása egymással valódi alaki halmazatban áll [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont II. ford., 345. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.11.298 I. A rendőr mint jogalkalmazó, mindig egy törvényi mandátum alapján cselekszik. Intézkedéseinek mandátumai (diszkrecionális) nem azt jelentik, hogy a törvényi mandátumán kívül személyes célból cselekszik. A hivatali visszaélés törvényi tényállása egyértelműen rögzíti, miszerint a hivatalos személy azzal a célzattal követi el a bűncselekményt, hogy jogtalan előnyt szerezzen, vagy jogtalan hátrányt okozzon. A következetes bírói gyakorlat szerint minden olyan előny jogtalan, ami a kedvezményezettre nézve bárminemű könnyebbséget (vö.: vesztegetés), az azzal sújtott számára bárminemű nehézséget jelent [Btk. 305. §]. II. A kétszeres elítélés - megvalósulása esetén - a Be. 637. § (1) bekezdés b) pontja szerinti perújítási ok lenne. Felülvizsgálat oka, illetve indoka a kétszeres elítélés törvénysértő megállapítása esetében való eljárás megszüntetés lenne [vö. Be. 648. § b) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. e) pont, 567. § (1) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.297 Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát az alkalmazott technológiától és berendezéstől függetlenül. Az elektronikus hírközlési építmények létesítését a közrenddel, közbiztonsággal és közegészséggel kapcsolatos okból korlátozhatják. A korlátozás érdekében engedélyekhez köthetik az ilyen építmények létesítését építészeti, történeti vagy természeti jelentőséggel bíró épületeken vagy helyszíneken. Nem zárhatják ki azonban egész településrészekről az ilyen építmények elhelyezését, illetve nem tilthatják meg az elektronikus hírközlési berendezések fejlesztését meghatározott technológia kizárása érdekében [2003. évi C. tv. (Eht.) 94. § (1)-(2) bek., 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2. § 11. pont, 13. § (1) bek., 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (NMHH rendelet) 27. § (6) bekezdés] Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.296 A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként nem ismerhető el az az időszak, amely alatt az igénylő a megjelölt keresőtevékenységet nem biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban folytatta, mert a Tny. 18. § (2b) bekezdése szerinti jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő minősül [1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 18. § (2b) bekezdés, 22/A. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.10.295 I. Pénzügyi felügyeleti intézkedés alapja nemcsak valamely korábbi felügyeleti döntés, hanem meghatározott jogszabály megsértése is lehet. II. A biztosító szükséghelyzetbe kerül, ha a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fedezete nem elegendő, vagy az előírt mérték alá csökkent, illetve ha tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti. III. A biztosítási szükséghelyzet önmagában indokolja a biztosítottak érdekei védelmének megóvására a felügyeleti biztos kirendelését. IV. A felügyeleti biztos az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit teljeskörűen gyakorolja. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra