BH 2020.6.173 Amennyiben a terhelttel szemben utóbb más bíróság is jogerősen végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki, de ez az ítélet az összbüntetési eljárással nem érintett, ez az illetékesség szempontjából közömbös. Ez a helyzet akkor is, ha az összbüntetési eljárással érintett alapítéletekkel kiszabott szabadságvesztések a későbbi, de az összbüntetési eljárással nem érintett ítélet folytán váltak végrehajtandóvá [Be. 839. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.172 I. A kizárt védő eljárása során felmerülő és a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt okból megvalósuló feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés csak a kizárt védő és az adott terhelt vagy - több terhelt védelme esetén - terheltek viszonyában értelmezhető; így nincs helye hatályon kívül helyezésnek a kizárt védő eljárásával nem érintett terheltek esetében, mivel a védő az általa képviselt terhelt vagy terheltek személyéhez kötötten az ő érdekükben jár el [Be. 41. (3) bek., 43. § (1) bek. c) pont, (2) bek., 590. § (11) és (13) bek., 608. § (1) bek. d) pont]. II. A tárgyalás megismétlésének célja lehet az addig lefolytatott bizonyítás teljes megismétlése, másrészt az esetleges eljárási szabálysértések - akár abszolút, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - orvoslása, kiküszöbölése [Be. 518. § (3) és (4) bek.]. III. A tárgyalás és a bizonyítási eljárás megismétlése továbbra is azonos fogalmak. A tárgyaláson egyetlen bizonyítási cselekmény megismétlésére is sor kerülhet; azonban a tárgyalás megismétlése a teljes, addig lefolytatott bizonyítás megismétlését jelenti. A bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítást vesz fel. Ebből következően, ha a tárgyalást megismétli, a bizonyítást ismétli meg. Ez azonban nem azonos a bizonyítás teljes körű, ismételt felvételével, mivel a tárgyalás anyagának ismertetésével is elvégezhető [Be. 425. § (1) bek., 518. § (3) bek.]. IV. A bíróság a tárgyalás megismétlésével az érvénytelen bizonyítást orvosolja, mely a lefolytatott bizonyítás eredményét törvényessé, az ügydöntő határozat meghozatalakor felhasználhatóvá teszi. Erre figyelemmel a védői érdekellentét megszüntetését követően megismételt, illetve ezt követően felvett bizonyítás már törvényes [Be. 518. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.171 I. A letartóztatás szempontjából a nem jogerős ítélet meghozatala új helyzetet teremt, melyre figyelemmel a törvény az eljárás további szakaszára új, önálló letartóztatási okként határozza meg, hogy az ítéletben kiszabott tartamú szabadságvesztésre figyelemmel a vádlott szökésétől vagy elrejtőzésétől lehet tartani. Az erőszakos, részben élet elleni szervezett bűncselekményeket elkövető vádlottakkal szemben nem jogerősen kiszabott 20 évi, illetőleg 14 évi szabadságvesztés olyan büntetési tartam, amely a vádlottak szökési, elrejtőzési szándékát kiválthatja, annak elhatározását megerősítheti [Be. 522. § (2) bek.]. II. Az olyan bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben, ahol a törvény a letartóztatás tartamának felső határát nem állapítja meg, és a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztésből - az ítélet szerint - a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, ott a letartóztatásnál enyhébb - döntően önkéntes jogkövetésen alapuló - személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem lehet alkalmas a letartóztatással elérni kívánt célok biztosítására. Az ilyen ügyben a vádlott által fogvatartásban eltöltött hosszabb időtartam sem szól a letartóztatás ellen, mert az időmúlás következménye a letartóztatás indokoltságának bíróság általi, meghatározott rendszerességgel történő felülvizsgálata, de önmagában az időmúlás a kényszerintézkedés megszüntetéséhez nem feltétlenül vezet [Be. 276. § (2) bek. a) pont ab) alpont, 278. § (3) bek., 277. § (4) bek., 298. § (1), (2) bek. a) pont, 522. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.170 I. A zsarolás bűntettének kísérletét valósítja meg, aki a sértettől levélben 500 000 forintot követel, s ennek nemteljesítése esetére azzal fenyegeti meg, hogy élettársára büntetőügyben különböző hatóságoknál terhelő vallomást fog tenni, a levél címzettjét pedig a családi házának építése során elkövetett szabálytalanságok miatt az építésügyi hatóságnál jelenti fel [Btk. 10. § (1) bek., 367. § (1) bek.]. II. A zsarolás megvalósulásához megkívánt fenyegetést nem az elkövető, hanem a megfenyegetett sértett helyzetéből kell vizsgálni, mert a fenyegetés a sértett akaratára ráhatás, így a fenyegetés komolysága csak annak alapján ítélhető meg, hogy a sértettben félelmet váltott-e ki. Az elkövető oldaláról elegendő annak felismerése, hogy fenyegetése a sértettben ilyen hatás kiváltására alkalmas [Btk. 459. § (1) bek. 7. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.169 A bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés - mint minősítő körülmény - megállapítását önmagában a sértett életkora nem alapozza meg, ez csak mérlegelés alapján dönthető el. Általában a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására korlátozottan képesnek tekinthető az, aki mentális vagy fizikai állapota miatt azt az élethelyzetet, amelyet a bűncselekmény során átél, nem vagy csak korlátozottan képes reálisan felmérni, és ennek megfelelő magatartást tanúsítani [Btk. 365. § (3) bek. g) pont, 366. § (1) bek. c) pont, 372. § (4) bek. c) pont, 373. § (4) bek. c) pont; 3/2013. BJE határozat II/11. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.168 Közügyektől eltiltás mellékbüntetésnek csak végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett van helye, ezért törvénysértő e mellékbüntetés elzárás melletti alkalmazása. E törvénysértés "a büntetőjog más szabályainak megsértését" valósítja meg, így felülvizsgálati okot képez. A Btk. Általános Részében a VII. Fejezetben szabályozott közügyektől eltiltás - bár mellékbüntetésként megjelölve, de - a büntetések között található. A Be. 649. § (1) bek. b) pontjában megjelölt törvénysértő büntetés és törvénysértő intézkedés a Btk. teljes szankciórendszere kapcsán megvalósult törvénysértések kiküszöbölésére szolgál. Ez azt jelenti, hogy a Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpontjának alkalmazása során törvénysértő büntetés a közügyektől eltiltás kapcsán megvalósult anyagi jogszabálysértés is. A közügyektől eltiltás törvénysértő alkalmazása miatt tehát a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye [Btk. 61. §, 46. §, 33. § (2) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.167 Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban kizárólag arra van törvényes lehetősége a bíróságnak, hogy pótolja vagy korrigálja a törvény kötelező, de nem mérlegelésen alapuló rendelkezéseit. Ezen jogorvoslati eljárásban ezért - például - a bűnösség megállapítása nem sérelmezhető, a büntetéskiszabási körülmények nem értékelhetőek újra, és nem kerülhet sor ezáltal a törvényben kötelezően előírtnál enyhébb végrehajtási fokozat meghatározására sem [Btk. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 37. § (2) bek. a) pont, 92. § (1) bek. és (3) bek. a) pont; Be. 671. § 1. és 6. pont, 672. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.166 Elköveti felbujtóként a magánokirat-hamisítás vétségét, aki ingatlan-adásvételi szerződésben a vételárat nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és felkéri az erről tudó ügyvédet a szerződés földhivatalhoz való benyújtására, aki ezt meg is teszi [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 21. §, 276. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.165 Kábítószernek forgalomba hozatal céljából való termesztése megvalósítja a kábítószer-kereskedelem bűntettének legalább a kísérletét [Btk. 10. §, 176. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.164 I. A fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérletét, nem pedig rablás előkészületét valósítja meg, aki - a gépjármű kipróbálása érdekében - jogszerűen birtokába került indítókulcsot azért nem adja vissza a jármű tulajdonosának, mert időközben a gépkocsi eltulajdonítását határozta el, s ennek érdekében a sértettet lőfegyverutánzattal lelövéssel fenyegeti meg, de a jármű tényleges birtokbavételét a sértett határozott ellenállása, a rendőrség értesítése akadályozza meg [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. a) pont]. II. A rablás törvényi tényállásának elkövetési magatartása az erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása. Ebben az esetben a terhelt a sértettel szemben élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést valósított meg, amikor őt lelövéssel fenyegette, és ezzel a rablás törvényi tényállásának elkövetési magatartását ténylegesen megkezdte. Az indítókulcs nem az elvétel tárgya, hanem egy másik dolog, a gépkocsi elvételének eszköze volt, s a rablás tényállásszerűségének megvalósulásához nem feltétel a gépjármű motorjának beindítása [Btk. 10-11. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.163 A Képviselő-testület a településképi törvényben előírt szabályozandó tárgykörökben a település teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendelet megalkotására köteles. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget a jogalkotási kötelezettségének, a Kúria - erre irányuló indítványra - felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg [2016. évi LXXIV. tv. (Tktv.) 12. § (2) bekezdés. 2011. évi CLXXXIV. tv. (Mötv.) 137. § (1)- (3) bekezdés, 2017. évi I. tv. (Kp.) 150. cikk (2), (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
- Alaptörvényt sért a szabálysértési törvény több rendelkezése
- Meddig téríti vissza a NAV a behajthatatlan követelések áfá-ját?
- Alkotmányosak a rémhírterjesztés új szabályai - itt a magyarázat
- Módosultak a tartózkodási engedéllyel való beutazás feltételei
- Lényeges változás az építési jog és a szerzői jog világában
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- „Hivatásrendek találkozása” – interjú dr. Katonáné dr. Pehr Erikával, a Családi Jog szerkesztőbizottságának egyik alapító tagjával, a folyóirat közelgő, immáron kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő konferenciája kapcsán
- Hernádi Eleonóra – Kegye Adél – Gárdos Péter – Sahin-Tóth Balázs: A gyöngyöspatai szegregációs per jogi krónikája
- Sándor István: Észrevételek a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamának korlátozásához
- Sólyom László: A második rész problémája
- Gál Judit: A cégek működését módosító, a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok (CH, 2020/4., 1-2. o.)
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Dr. Fábián Péter: Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig I.
- Ripszám Dóra: Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán
- Dr. Hurtony Alexandra Kitti: Kémiai kasztráció, mint büntetési nem és az emberi méltóság összeegyeztethetősége a pedofil elkövetők vonatkozásában
- Dr. Fung Balázs: A „bagatell” büntetőjog, vagyis a szabálysértési jog gyakorlati problémái de lege lata és de lege ferenda
- Simon Alexa: A bírói meggyőződés szerepének alakulása a hatályon kívül helyezés megváltozott szabályainak fényében