Havi keresés

Kuriai döntések 2019/11.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2019.11.302 I. A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg. II. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 2. § (1) bek., 2011. évi CLXI. tv. (Bszi.) 8. §, 9. §, 2011. évi CLXII. tv. (Bjt.) 31. § (1)-(2) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 32. § (1) bek.].
BH 2019.11.301 Amennyiben a szerződés közokiratba foglalt felmondása nem tekinthető az előző, magánokirati formában történt felmondásnak a közvetlen végrehajtás elrendeléséhez szükséges feltétel teljesítése miatti megismétlésének, hanem új felmondásnak minősül, és a közjegyző utóbb annak átvételét tanúsítja, a közvetlen végrehajtás törvényi feltételei nem teljesülnek, mert a szerződést már a magánokiratban megtörtént felmondás megszüntette [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 369. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 23/C. § (2) bek., 1991. évi XLI. tv. (Kjőtv.) 136. § (1) bek. e) pont, 142. § (2) bek.].
BH 2019.11.300 Az érvénytelenségi (megtámadási) kifogás az alperesi védekezés perbeli eszköze, felperesi pozícióból a határidő letelte után a megtámadási igény kifogás formájában sem érvényesíthető, ez alól a végrehajtás-megszüntetési per alapjául szolgáló végrehajtási eljárási pozíciók (adós-végrehajtást kérő) sem adnak felmentést [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 369. § a) pont, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 236. § (3) bek.].
BH 2019.11.299 I. A bérfizetés megtagadására - az ellenszolgáltatás visszatartására való jogára hivatkozással - a bérlő nem jogosult azon az alapon, hogy a bérbeadó a helyiség egészének rendeltetésszerű használatát nem biztosítja, ezért árleszállításnak van helye. II. Bér akkor is jár, ha a bérlő a korlátozottan használható helyiséget rövidebb idejű munkavégzésre ténylegesen használja. III. Oszthatatlan szolgáltatást feltételező részleges szerződésszegés esetén a szerződésben kikötött szolgáltatás értékét és ellenértékét kell alapul venni az árleszállítás meghatározásánál, ilyen módon biztosítható a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a hibás teljesítés folytán megbomlott értékegyensúly [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 306. § (1) és (4) bek., 317. § (2) bek., 428. § (1) bek.].
BH 2019.11.298 A szülői felügyelet megváltoztatása iránti perben a bíróságnak a kiskorú gyermek kinyilvánított akaratát értékelnie kell. Ez kizárólag akkor mellőzhető, ha a nyilatkozat megtételekor nincs ítélőképessége birtokában. A gyermek ítélőképességének meglétét a bíróságnak minden esetben egyedileg kell vizsgálnia, ennek során az életkor nem döntő tényező [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:171. § (1) és (4) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 206. § (1) bek.].
BH 2019.11.297 Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek. Ezért a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze az ügyészi jogviszonya megszűnését követően két évig nem járhat el védőként annál az ítélőtáblánál, amelynél az ügyészi feladatokat az a fellebbviteli főügyészség látja el, amelynek a tevékenységében a jogviszonya alapján az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett [2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 20. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.296 Másodfokon pénzbüntetés kiszabása az elsőfokú ítéletben alkalmazott közérdekű munka helyett akkor sem sérti a súlyosítási tilalmat, ha a pénzbüntetés napi tételeinek száma meghaladja az átváltoztatás folytán a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés tartamát. A különböző büntetési nemek konkrét mértéke egymással nem hasonlítható össze, mert a bíróságok eleve más-más keretek között szabják ki azokat. A súlyosítási tilalom - az adott büntetés azonos büntetési nemen belüli súlyosításán túl - az eltérő büntetési nemek egymással történő felváltásának tilalmára vonatkozik. Amennyiben pedig az egyes büntetési nemek átváltása a törvény szerint nem ütközik a súlyosítási tilalomba, e körben a büntetési nemek konkrét mértéke már közömbös [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 354. §, 416. § (1) bek. d) pont; Be. 595. §, 649. § (2) bek. e) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.295 I. Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a büntetőügyben eljáró hatóságok bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogai­nak lényeges korlátozásával, illetve sérelmével szereztek meg. A felhasználni indítványozott bizonyítási eszköz kizártsága csak úgy állapítható meg, ha a bíróság a bizonyítási eszköz törvényességét megvizsgálja. Erre vonatkozóan külön indítványra nincs szükség; amennyiben a bíróság az arra jogosultak egyikének indítványa alapján bizonyítást rendel el, vagy hivatalból bizonyítási eszköz beszerzéséről rendelkezik, a bizonyíték törvényes voltának vizsgálatára hivatalból sor kerülhet [Be. 167. § (5) bek.]. II. A hivatali visszaélés bűncselekménye nem keret-tényállás, azonban a hivatali kötelességre egyéb jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, a törvényi tényállás egyes elemeit konkretizálják, meghatározzák a hivatalos személy azon kötelességét, amelynek megszegésével bűncselekményt valósít meg. 2018. december 31. napja óta az informatikai platformon keresztül az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül, nyilvánosan, közvetlenül, díjmentesen, elektronikus úton is lekérdezhetők a járműnyilvántartásból a törvényben meghatározott adatok. Ezen időponttól az az ügyfélszolgálati ügyintéző, aki mindössze annyiban szegi meg a rá vonatkozó szabályokat, hogy telefonon ad tájékoztatást a járműnyilvántartás adataiból, már nem valósít meg hivatali visszaélést [Btk. 305. § a) pont; 1/1999. BJE határozat, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. tv. 24. § (3a) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.294 Az ügy bírósághoz érkezése az irányadó a bíróság hatásköre és illetékessége tekintetében, így a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának a pártfogó felügyelet magatartási szabályai súlyos megszegésén alapuló utólagos elrendelésének a korábbi Be. hatályban léte alatti indítványozása esetére is [2017. évi XC. tv. (Be.) 24. §, 876. §, 868. §; 1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 555. §, 572. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.293 Kifosztást és nem lopást követ el az, aki az autóbuszon elalvó sértett táskáját a sértett melletti ülésről veszi el [Btk. 366. § (1) bek. c) pont első ford.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.292 I. A felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette kísérletének társtettesei azok a terheltek, akik közül az I. r. kalapáccsal az ékszerüzlet kirakatát betöri, a II. r. pedig a kirakatból arany ékszereket emel ki és rak egy táskába, majd a cselekményüket észlelő és annak folytatását megakadályozni próbáló sértettet az I. r. terhelt erőteljes kalapácsütésekkel kívánja meghátrálásra kényszeríteni [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont]. II. A rablás bűntettének tényállásszerűségéhez megkívánt erőszak lenyűgöző, akaratot megtörő jellege nem jelenti a védekezés kizártságát, elháríthatatlanságát. A megtámadottnak elvitathatatlan joga a védekezés. A támadás, az erőszak "vis absoluta" jellege nem az ellene kifejtett védekezés eredményességének vagy eredménytelenségének a függvénye, hanem annak, hogy milyen hatást gyakorolhat a megtámadottra. Az élet kioltására alkalmas fémfejű kalapáccsal felső testre célzott ütések kétségtelenül a rablási erőszakhoz megkívánt "vis absoluta" természetűek [Btk. 365. § (1) bek. a) pont]. III. A rablás bűntettének tényállásában összefoglalt vagyon elleni, illetve személy elleni bűncselekmény sértettje eltérhet egymástól, ezért a rablás akkor is tényállásszerű, ha az elkövető az erőszakot nem az eltulajdonítani kívánt dolog tulajdonosával (birtokosával) szemben, hanem harmadik személlyel szemben valósítja meg, melyet a törvényi tényállás a "valaki ellen erőszakot […] alkalmaz" fordulattal fejez ki [Btk. 365. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.291 Az adójog büntetőjogi jogkövetkezményeinek alkalmazása során csak a számviteli szabályoknak megfelelő, valós bizonylatok alapján nyílik törvényes lehetőség az adók jogszabály rendje szerinti elszámolására [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 310. §; 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 204. § (2) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.290 Nem valósul meg a közúti veszélyeztetés bűntettével halmazatban a hivatalos személy elleni erőszak bűntette, ha a terhelt a neki jelzést adó rendőr felé tartva segédmotor-kerékpárja sebességét csökkenti, a rendőrt kikerülő manőverbe kezd, de ennek ellenére a motorkerékpár az intézkedni szándékozó rendőr ruhájába akad, és így a rendőrt elsodorja [Btk. 310. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.289 A járművezetés "átengedése" megállapíthatóságához nincs szükség formális aktusra, az ráutaló magatartással is történhet [Btk. 238. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.288 Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel az, aki az előtte haladó, váratlanul balra kanyarodó kerékpáros sértettet személygépkocsival elüti, akkor sem, ha ez kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történik [Btk. 235. § (1) bek., (2) bek. b) pont; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 29. § (1) bek., 34. § (8) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra