BH 2021.4.106 Az utazási szerződéshez kapcsolódó ÁSZF-ben - utazási csomag értékesítése esetén - a részvételi díjat egy összegben kell meghatározni annak érdekében, hogy a fogyasztók az egyes utazási szolgáltatást nyújtó vállalkozások árait összehasonlíthassák. Az az ÁSZF-rendelkezés, amely szerint a részvételi díj mellett a fogyasztónak foglalási díjat is fizetnie kell, a 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontjába és az 1. § c) pont ca) alpontjába ütközik. Mivel az utazási szerződés a foglalási díj nélkül teljesíthető, az utazási szerződések csak a foglalási díjra vonatkozó részükben érvénytelenek. A részleges érvénytelenség jogkövetkezményeként a fogyasztók jogosultak az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének a pénzbeli megtérítésére. A közérdekű keresetindítással érintett, marasztalásra irányuló perben a bíróságnak olyan határozatot kell hoznia és olyan szövegű közlemény közzétételét kell elrendelnie, amely alapján a jogosult fogyasztók felismerik a teljesítés követelésére való jogosultságukat, valamint önkéntes teljesítés hiányában a bírósági végrehajtás érdekében lehetséges számukra a jogosultság igazolása, a bíróság számára pedig annak elbírálása. A teljesítésre kötelező bírósági ítéletnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alapján a bíróság elrendelhesse a végrehajtást [1997. évi CLV. tv. (Fgy. tv.) 38. § (3)-(6) bek., 39. § (1) és (3) bek., 281/2008. Korm. rendelet (Korm. rendelet) 1. §, 2. §, 4. § (1) bek., 5. § (2) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 239. § (2) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:95. §, 6:114. § (2) bek.].
BH 2021.4.100 I. A másodfokú eljárásban a jogosult által előterjesztett kérelem ellenére tanácsülés tartása nyilvános ülés helyett, a felülbírálat tilalmazott módját jelentő abszolút eljárási szabálysértés akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye, olyan feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálat alapja lehet [Be. 598. § (2), (4)-(5) bek., 608. § (1) bek. d) pont]. II. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet 82. § (1) bekezdése szerint, ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg. E kormányrendelet 82. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza. Ebből következően erre irányuló indítvány esetén a kormányrendelet szerint is kötelező nyilvános ülést tartani [Be. 598. § (2), (4)-(5) bek., 608. § (1) bekezdés d) pont; 74/2020. (III. 31.) Korm. rend]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.4.98 I. A közveszély jogi fogalom. A közveszély emberi magatartás folytán keletkező olyan állapot, amely a benne rejlő viszonylagos nyugalmi helyzetben vagy mozgásban lévő tényezőkön, folyamatokon keresztül nagyszámú, meg nem határozható személyt, vagy előre fel nem becsülhető anyagi javakat megsérüléssel, rongálódással vagy megsemmisüléssel fenyeget. A közveszély a közönséges (így a rongáló magatartás általi) veszélyhez képest a személyek és dolgok szélesebb, és nem behatárolható körét érinti. Hatóköre nem konkrét, hanem beláthatatlan, azt maga az elkövető sem képes uralni (szemben a rongáló magatartással). Közveszély akkor jön létre, ha nem csupán egy vagy több (legfeljebb kisszámú) meghatározott személy, hanem egy vagy több meg nem határozott, vagy pedig nagyobb számú személy, vagy jelentős értékű dolog épsége kerül veszélybe. Árvíz, áradat okozása - ellentétben a gyújtogatással - gyakorlatilag mindig közveszélyt jelent. II. Az elvárás lényege bármely - testi erővel, eszközzel végrehajtott - emberi magatartás esetén: tartsd uralmad alatt, ne sérts mást. Ez a maximája a büntetőjog egészének, és a jognak is főparancsa. Az elvárhatóság kiindulópontja egy objektív mérce, az objektív gondossági kötelesség. E mérce körülhatárolása más akkor, amikor valamely foglalkozás és más, ha magánemberi viszonylatról, tevékenységről van szó. Ehhez képest fogalmazható meg a törvényi tényállásra tartozó elvárhatóság. Foglalkozás alatt az a tevékenység értendő, amit az elkövető éppen végez. Ezzel kapcsolatos elvárhatóság pedig az, hogy legyen biztonságos. Biztonságos pedig az, ami nem kockázatos a másikra. Nem kockázatos az, ami nem tesz ki közvetlen veszélynek mást. Közvetlen veszély akkor valósul meg, amikor az élet, testi épség vagy az egészség sérelmének a helyzetre és a személyre konkretizált reális lehetősége jelentkezik; ha pedig sérülés is bekövetkezik, akkor ez értelemszerűen fennáll. A foglalkozási szabályok tartalmát írott jogi normák, igazgatási szabályok, rendeletek, utasítások, de a szakma általánosságban elfogadott, íratlan szokásszerű szabályai is meghatározhatják. Ez azonban nem jelenti, hogy a szabályszegések önmagukban, objektíve tesznek felelőssé. Az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan, vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése, vagy testi sérülése, illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán - bár erre lehetősége volt - nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége is fennáll. Ez tehát a tudattartalom vizsgálatát is igényli [Btk. 322. § (1) bek. első ford., (5) bek. 3. tétel]. III. A kizárás iránti bejelentés folytán a jogerős határozat felülvizsgálata során perjogilag arról van szó, hogy a Kúria a kizárás iránti bejelentés indokainak alapossága tárgyában dönt, s ehhez képest viszont külön kizárást kimondó rendelkezést nem hoz, hanem értelemszerűen a felülvizsgálat törvényi szabályai szerinti rendelkezés szerint határoz, azaz az adott határozatot - a felülvizsgálat alapos oka miatt (kizárt bíró vett részt) - hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja. Amennyiben a kifogás nem alapos, akkor értelemszerűen nem kell, hogy a Kúria a kizárás iránti bejelentésről külön határozzon, azaz nemleges határozatot valamely felülvizsgálati ok alaptalanságáról nem kell hozni. Másképpen szólva utóbbi esetben nincs akadálya a felülvizsgálat további elvégzésének [Be. 14. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) pont]. Teljes határozat megtekintése