Havi keresés

Kuriai döntések 2020/9.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.9.271 Az egyszerű okiratnak törvényben meghatározott alaki bizonyító ereje nincs, anyagi bizonyító ereje a bíróság mérlegelésétől függ. Ha az eredeti okirat az annak becsatolására köteles fél érdekkörében megsemmisült, annak hiányát a bizonyító fél terhére kell értékelni [1952. évi III. tv. (rPp.) 191. § (1) bek., 199. §].
BH 2020.9.270 Tisztességtelen befolyásolás - egyebek mellett - akkor valósul meg, ha valaki azért, hogy ő vagy az általa támogatott személy a hagyatékból részesüljön, olyan etikátlan magatartást tanúsít, amely alkalmas az örökhagyó végintézkedési akaratának a befolyásolására. Ilyen magatartás különösen, ha az adott személy az örökhagyó idős korából és hanyatló egészségi, illetve szellemi állapotából adódó kiszolgáltatott helyzetével visszaélve - részben formális gesztusokkal és valótlan állításokkal - az örökhagyó bizalmába férkőzik; az előtte ismert, korábban megnevezett örököst hamis színben feltüntető, vagy őt lejárató valótlan nyilatkozatokat tesz [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 649. § (1) bek. c) pont].
BH 2020.9.269 Mező- és erdőgazdasági földek eladása esetén a felperesnek az elővásárlási joga megsértésével kötött szerződés hatálytalanságából eredő igénye eredményes érvényesítése érdekében az elővásárlásra jogosultak Földforgalmi tv. szerinti sorrendjében a szerződéses árverési vevőt és más elővásárlási joggyakorlókat is megelőző ranghelyet kell igazolnia [2013. évi CXXII. tv. 18. § (2) bek. b) pont, Fétv. 18/A. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:223. §].
BH 2020.9.268 I. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti per alapja, ha utóbb az ingatlan-nyilvántartásba olyan jogot jegyeztek be, amely valójában nem jött létre, vagy úgy jegyezték be az újabb jogosultat, hogy a tulajdonjog vagy más forgalomképes jog reá nem szállt át. Ennek leggyakoribb oka, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, érvénytelen. Ilyen esetben a már bejegyzett jogosult, vagy a jogszabályban arra feljogosított személy kérheti a későbbi bejegyzés törlését, amelynek eredményeképpen az ingatlan-nyilvántartás tartalma ismét a valós állapotot mutatja. II. Abban az esetben, ha a vételi ajánlatot az eladó nem közli az elővásárlási jog jogosultjával - ha a szerződést az eladó egyébként már aláírta -, a vevő is felhívhatja az elővásárlási jog jogosultját a nyilatkozattételre azzal, hogy a részére megküldött szerződés eladási ajánlatnak minősül [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 373. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 5:182. § (1)-(2) bek., 5:183. §].
BH 2020.9.267 Valamely szerződésből eredő igény elbírálására irányadó hallgatólagos jogválasztás meg­történtének a megállapítása szempontjából önmagában nem ügydöntő, hogy a felek a megállapodást hol és milyen nyelven kötötték, és az sem, hogy abban olyan jogi kifejezéseket használtak, amely egyébként több ország polgári joga szerint is hasonlóan értelmezendő [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (Rendelet) 3. cikk (1) és (2) bek., 4. cikk].
BH 2020.9.266 Perújítás megengedhetőségéhez nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie. Ugyanaz a bizonyíték más forrásból, más bizonyítási eszköz révén nem új bizonyíték. A sikkasztás bűntette miatti alapeljárásban fel sem merült, s ezért a bíróság által figyelembe sem vehetett, majd a védő által perújítás céljából becsatolt munkaszerződés formálisan új bizonyítási eszköz, de perújításra alkalmatlan, mert azt a tényt, amelynek bizonyítására benyújtották (hogy a cég rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáért nem a terhelt, hanem ügyvezető tulajdonostársa tartozott felelősséggel) - mint a vádlott védekezését - a bíróság már ismerte, vizsgálta, s indokoltan megcáfoltnak ítélte [Be. 637. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.265 A harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak. Ezért a bizonyítással összefüggésben lévő ún. relatív eljárási szabálysértés és az emiatt megvalósult részbeni megalapozatlanság esetén is helye lehet a másodfokú - és szükség esetén az elsőfokú - bírósági ítélet hatályon kívül helyezésének, amennyiben az eljárási szabálysértés és ezáltal a megalapozatlanság kizárólag bizonyítás felvételével lenne orvosolható [Be. 594. § (1) bek., 617. §, 619. § (2) és (3) bek., 625. § (4) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.264 I. A perújítás megengedhetősége tárgyában hozott határozat (perújítást elrendelő, perújítási indítványt elutasító végzés) nem ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség [Be. 456. § (1) bek., 460. § (1) bek., 644. § (1) és (6) bek., 648. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.263 Törvényi lehetőség van arra, hogy a határozatot más összetételű tanács is kihirdethesse. A kihirdető tanács azonban csak a már meghozott határozat kihirdetésére - és nem a meghozatalára - jogosult. Ebből következik, hogy az ítéletet az azt meghozó - és nem a kihirdető - tanács tagjainak kell aláírnia [Be. 427. § (2) bek., 550. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.262 I. A bíróság kijelöléséről a Kúria akkor is köteles határozni, ha az elfogultságra alapított kizárás iránti indítványt - az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok mellett - a Kúria valamennyi bírája ellen is bejelentették [Be. 14. § (1) bek. e) pont, 15. § (2) bek.]. II. Amennyiben nincs olyan bíróság, amely a kijelölés felől dönthetne, a Kúria kötelessége a határozat meghozatala. A Kúrián kívül ugyanis nincs olyan bírósági szervezet, amely bíróság kijelölése tárgyában döntési jogkörrel rendelkezne. Az Alaptörvény és a büntetőeljárási törvény egybevetéséből egyértelműen következik, hogy a bírósági szervezeten kívül semmilyen szervezet, vagy hatóság nem rendelkezik ilyen hatáskörrel, mivel a legfőbb bírósági szerv a Kúria [Alaptörvény 25. cikk (1) bek. 2. mondat; Be. 24. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.261 A pénzhamisítás elkövetési tárgya csak létező, forgalomban levő, onnan kivont, vagy a jövőben forgalomba kerülő pénz lehet. Nem minősül "forgalomba hozatalnak" az értékpapír kölcsönszerződés fedezetéül történő ügyvédi letétbe helyezése [Btk. 389. § (1) bek. c) pont, (5) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.260 Idegen dolog alvó sértett testi közelségéből jogtalan eltulajdonítás végett történő elvétele kifosztás bűntettének minősül [Btk. 366. § (1) bek. c) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.259 Megállapítható annak a személygépkocsi vezetőjének a bűnössége, aki előtt egy párafelhőt kibocsátó nyerges vontató halad, emiatt az előzés feltételeiről teljes mértékben nem lehet meggyőződni, mégis előzésbe kezd, és ennek során balesetet okoz, elüti a szemből az úttest szélén haladó gyalogost [Btk. 235. §; KRESZ 34. § (1) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.258 A rágalmazás miatti büntetőjogi felelősség megállapítása akkor felel meg a büntető anyagi jog szabályainak, ha a cselekmény tényállásszerű, jogellenes és amennyiben a valóság bizonyításának helye van, az nem vezet eredményre. A valóság bizonyításának elmaradása - ha annak helye van - felülvizsgálatra okot adó anyagi jogszabálysértés. Nincs helye azonban a valóság bizonyítása elrendelésének, ha a tényállítás valóságtartalmának tisztázása a bizonyítási eljárás során kétségtelenül és tényszerűen megtörtént. A tényállás valóságtartalmának ennek ellenére történő további vitatása már a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységét támadja, amely felülvizsgálatban kizárt [Btk. 226. §, 229. §; Be. 649. § (1) bek. a) pont, 650. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.9.257 I. A szándékosság és gondatlanság a bűnösség jogi fogalmát alkotják, ezért eldöntésük jogkérdés. Megállapításához az elkövető tudattartalmát - az alanyi okozatosságot - kell tisztázni, amelyre a tárgyi oldal ismérveinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) vizsgálata alapján lehet következtetni [Btk. 7. §, 8. §, 9. §]. II. Más személy arcának, fejének, felső testének többszörös zúzódását ökölütésekkel, taposással, rugdalással történő előidézése akkor is a súlyos testi sértés bűntette kísérletének megállapítását alapozza meg, ha az előidézett sérülések ténylegesen 8 napon belül gyógyulnak. A kifejtett bántalmazások ilyen módja, intenzitása és a támadott testtájékok anatómiai fontossága ugyanis a súlyosabb - 8 napon túl gyógyuló - sérülések előidézésére alkalmasak, melyeknek bekövetkezésébe a bántalmazás elkövetője szükségszerűen belenyugszik [Btk. 164. § (1), (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra