BH 2019.11.295 I. Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a büntetőügyben eljáró hatóságok bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogai­nak lényeges korlátozásával, illetve sérelmével szereztek meg. A felhasználni indítványozott bizonyítási eszköz kizártsága csak úgy állapítható meg, ha a bíróság a bizonyítási eszköz törvényességét megvizsgálja. Erre vonatkozóan külön indítványra nincs szükség; amennyiben a bíróság az arra jogosultak egyikének indítványa alapján bizonyítást rendel el, vagy hivatalból bizonyítási eszköz beszerzéséről rendelkezik, a bizonyíték törvényes voltának vizsgálatára hivatalból sor kerülhet [Be. 167. § (5) bek.]. II. A hivatali visszaélés bűncselekménye nem keret-tényállás, azonban a hivatali kötelességre egyéb jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, a törvényi tényállás egyes elemeit konkretizálják, meghatározzák a hivatalos személy azon kötelességét, amelynek megszegésével bűncselekményt valósít meg. 2018. december 31. napja óta az informatikai platformon keresztül az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül, nyilvánosan, közvetlenül, díjmentesen, elektronikus úton is lekérdezhetők a járműnyilvántartásból a törvényben meghatározott adatok. Ezen időponttól az az ügyfélszolgálati ügyintéző, aki mindössze annyiban szegi meg a rá vonatkozó szabályokat, hogy telefonon ad tájékoztatást a járműnyilvántartás adataiból, már nem valósít meg hivatali visszaélést [Btk. 305. § a) pont; 1/1999. BJE határozat, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. tv. 24. § (3a) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.11.292 I. A felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette kísérletének társtettesei azok a terheltek, akik közül az I. r. kalapáccsal az ékszerüzlet kirakatát betöri, a II. r. pedig a kirakatból arany ékszereket emel ki és rak egy táskába, majd a cselekményüket észlelő és annak folytatását megakadályozni próbáló sértettet az I. r. terhelt erőteljes kalapácsütésekkel kívánja meghátrálásra kényszeríteni [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont]. II. A rablás bűntettének tényállásszerűségéhez megkívánt erőszak lenyűgöző, akaratot megtörő jellege nem jelenti a védekezés kizártságát, elháríthatatlanságát. A megtámadottnak elvitathatatlan joga a védekezés. A támadás, az erőszak "vis absoluta" jellege nem az ellene kifejtett védekezés eredményességének vagy eredménytelenségének a függvénye, hanem annak, hogy milyen hatást gyakorolhat a megtámadottra. Az élet kioltására alkalmas fémfejű kalapáccsal felső testre célzott ütések kétségtelenül a rablási erőszakhoz megkívánt "vis absoluta" természetűek [Btk. 365. § (1) bek. a) pont]. III. A rablás bűntettének tényállásában összefoglalt vagyon elleni, illetve személy elleni bűncselekmény sértettje eltérhet egymástól, ezért a rablás akkor is tényállásszerű, ha az elkövető az erőszakot nem az eltulajdonítani kívánt dolog tulajdonosával (birtokosával) szemben, hanem harmadik személlyel szemben valósítja meg, melyet a törvényi tényállás a "valaki ellen erőszakot […] alkalmaz" fordulattal fejez ki [Btk. 365. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése