BH 2020.7.200 I. A büntetőeljárásban a hatásköri szabályozás alapját a bűncselekmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó büntetési tételek képezik. A hatásköri szabályok között az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó külön rendelkezés nincs. Az egyes bűncselekményeket és azok büntetési tételeit a Btk. Különös Része tartalmazza. A korábbi Be. 601. § (5) bekezdése szerint, ahol a törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. E rendelkezés a hatályos Be. 10. § (2) bekezdésében változatlan tartalommal került megállapításra. Ekként a bíróság hatáskörét a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, nem pedig a Btk. Általános Részének valamely kerettágító rendelkezése határozza meg [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 15. §, 16. § (1) bek. a) pont; 2017. évi XC. tv. (Be.) 10. § (2) bek., 19. §, 20. §]. II. Nem törvénysértő a járásbíróság korábbi Be. alapján történt eljárása és az a határozata, amelyben rablás bűntette miatt az erőszakos többszörös visszaeső terhelttel szemben 16 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztést és 10 évi közügyektől eltiltást szabott ki. A rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bek. a) pont I. ford., (3) bek. b) és g) pont] büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. Ezért a járásbíróság eljárása törvényes [korábbi Be. 15. §, 16. § (1) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése