BH 2021.7.201 A ténytanúsítványra vonatkozó szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen. A szerződés érvényességét, ezen belül tisztességtelenségét a szerződés megkötésekor fennálló tények, és érvényben levő jogszabályok tükrében kell megítélni [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.196 A károsult közrehatása a felelősség mértékét csökkenti, függetlenül attól, hogy a károsult milyen elemből álló kárt érvényesít. Kártérítési perben az érvényesített jog része a felelősség mértéke, így azt a közbenső ítélet anyagi jogerőhatással elbírálja, ezt követően kizárt a károkozó és a károsult közötti kármegosztás. A perbeli beszámítás az alperes ellenkövetelésének érvényesítése. Tartalma szerint nem minősül beszámításnak a kárért felelős alperesnek az a hivatkozása, amelyben a káronszerzés tilalma miatt a kártérítés összege körében kéri figyelembe venni a biztosítók által megfizetett kártérítés összegét [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 296. § (1) bekezdés, 340. § (1) bekezdés, 345. § (2) bekezdés, 355. § (4) bekezdés, 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 3. § (2)-(3) bekezdés, 139. §, 141. § (2) bekezdés, 213. § (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.195 A perújítást elutasító határozat elleni fellebbezéshez csatolt hanganyag új bizonyítéknak tekintendő, miután megismerése (lejátszása) az alapügy során nem történt meg. Ha a bizonyíték új és valószínűsített tartalma perdöntő tényre vonatkozó, akkor konkrét tartalma ismerete nélkül nem lehet dönteni perújításra alkalmassága kérdésében. Az ugyanis valójában a meglévő bizonyítékokkal való összemérését jelentené, ami a perújítás megengedhetősége kapcsán nem történhet. Ekként annak megalapozott eldöntése, hogy ezen új bizonyíték valóban alkalmas-e az adott tény jogerős határozattól eltérő értékelése lehetőségének valószínűsítésére, így perújítás elrendelésére, avagy a perújítási indítvány elutasítására, csak a hangfelvétel szerinti hanganyag ismeretében történhet. Következésképpen tisztázni kell a perújítási fellebbezésben felhozott hanganyag pontos tartalmát, ami nem más, mint a Be. 643. § (8) bekezdése értelmében perújítási nyomozás elrendelése [Be. 637. § (1) bek. a) pont, 643. § (8) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.194 Amennyiben a másodfokú bíróság - a tényállás megváltoztatása nélkül - pótolja az elsőfokú bíróság által elmulasztott felmentő rendelkezést, nem hoz a büntetőjogi felelősség kérdésében az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntést, nem nyílik meg a másodfellebbezés és így a harmadfokú eljárás lehetősége [Be. 615. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.193 A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be. 609. § (2) bek. d) pont]. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés második fordulata szerint "a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni". A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi) 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróság határozatát - ha a törvény kivételt nem tesz - indokolni köteles. Értelemszerűen, ha az indokolási kötelezettséghez kapcsolódó eljárási szabálysértés kifejezett törvényi szabály sérelmével jár, és nem mérlegelés körébe vonható, akkor az az eljárási sérelem nem lehet relatív szabálysértés, hanem feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető, vagyis abszolút eljárási szabálysértés. Nyilvánvalóan ilyennek tekintendő, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis e rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása a hiányzó tényállás folytán a rendelkező résszel ellentétes, tehát a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés, ezáltal a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 609. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. f) pont; Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek.; 2011. évi CLXI. tv. (Bszi) 13. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.192 A kifosztás esetén az okirattal visszaélés - ellentétben a lopással - önálló bűncselekményt valósít meg [Btk. 366. § (1) bek. c) pont, 346. § (1) bek. c) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.191 A IV. r. terhelt szándéka az ügy tárgyát képező három ingatlan - termőföld - tulajdonjogának a megszerzése volt, míg a II. r. és a III. r. terhelt kizárólag a IV. r. terheltnek akarta eladni a termőföldeket. A terheltek tudtak arról, hogy az elővásárlásra jogosult joghatályos nyilatkozatot tett, mely szerint élni kíván elővásárlási jogával. Az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megkerülése céljából életjáradéki szerződést kötöttek a terheltek annak érdekében, hogy a IV. r. terhelt a termőföldek tulajdonjogát megszerezze. Valójában nem életjáradéki szerződést akartak kötni, azonban a joghatályos elővásárlási nyilatkozatra figyelemmel a IV. r. terhelt kizárólag életjáradéki szerződés megkötése útján szerezhette volna meg a termőföldek tulajdonjogát. A II. r., a III. r. és a IV. r. terhelt a jogszabályi korlátozás kijátszásának szándékával az adásvételi szerződést életjáradéki szerződéssel leplezte. A terheltek célja a sorrendi szabály kijátszásával a jogtalan előnyhöz jutás volt. A jogtalanság ebben az esetben nem a tulajdonszerzési jog hiányát jelenti, hanem a sorrendi szabályok kijátszását [Btk. 349. § (1) bek. a) pont, 342. § (1) bek. c) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.190 A kerítés elkövetője a kitartottság elkövetőjéhez képest többlettevékenységet végez; amennyiben nem csupán kitartatja magát a prostituált jövedelméből, hanem a partnerek közösülés vagy fajtalanság céljából való összehozásában is részt vesz. Ilyen többlettevékenység esetén a cselekmény nem minősülhet kitartottság bűntetteként. Ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a helyes minősítés megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni a jogerős ítéleti tényállásban fel nem tüntetett tényeket [Btk. 192. § (2) és (3) bek. i) pont, 201. § (1) és (3) bek., 202. §; Be. 659. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.189 Az emberölés akkor minősül különös kegyetlen módon elkövetettnek, ha a cselekmény végrehajtása az élet kioltásához rendszerint szükséges kegyetlenséget meghaladó, rendkívüli embertelenséggel történik, és a cselekmény a sértettnek olyan testi szenvedést vagy lelki gyötrelmet okoz, amely az ember életének kioltásával általában együtt járó szenvedést, gyötrelmet is lényegesen meghaladja. A terhelt részéről a rendkívül nagy számú és több nagy erejű szúrás, a nagyszámú sérülés okozása, melyek elszenvedése közepette a sértett az életéért küzdött, kétségkívül a rendkívüli embertelenséget, gátlástalanságot jelentette, a sértettnek pedig az átlagosat meghaladó testi és lelki gyötrelmet okozott. E minősítő körülmény esetében nem csupán a fizikai ráhatással járó fájdalomérzetnek van jelentősége, hanem annak a lelkiállapotnak is, amibe az elkövetés folytán a sértett került. Nyilvánvaló többletgyötrelmet jelent az olyan elkövetési magatartás, ami elsöprő ereje, szakadatlansága folytán teljes reménytelenségbe űzi a sértettet, aki így saját halála szörnyűségét nemcsak fizikailag szenvedi el, hanem azt át is éli [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 166. § (1) bek., (2) bek. d) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.188 Az előre kitervelten elkövetés - ami árnyalatnyi, de lényeges különbség a megelőző szabályozás szerinti előre kitervelt módon elkövetéstől - nem csupán tervszerűségi, gyakorlati; hanem tudati, szándékoldali vizsgálatot is igényel [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.187 I. A Btk. 2. §-a és a felülvizsgálat kapcsolata szempontjából jelentős az, hogy vannak olyan alapvető követelmények, amelyeknek való megfelelés eleve jelentőséggel bír. Ilyen a Btk. 1. §-ába tartozó nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elvei. Ennek való megfelelés felülvizsgálatban is meghatározó, vagyis a Btk. 2. § alkalmazása nem eredményezheti a Btk. 1. §-ába való ütközést. II. Ha az elsőfokú határozatot a helyi bíróság hozta, az ítélete ellen bejelentett perorvoslatot az eggyel magasabb szintű felettes bíróság bírálja el. Az eljáró másodfokú bíróság hatáskörére nem az irat másodfokra érkezésekor hatályos szabályozás szerinti elsőfokú hatásköri szabályhoz, hanem a ténylegesen eljárt elsőfokú bírósághoz igazodik. III. Az utolsó szó lehetősége a büntetőeljárási törvény hagyományos és jellegzetes rendelkezése, miszerint a perbeszédeket követően és az ítélethozatal előtt a vádlottat illető jog, hogy utoljára a határozatot hozó bírósághoz szóljon, ami számára biztosít esélyt. Minden eljárási szakban - így az elsőfokú ítélet, a másodfokú ítélet, illetve a harmadfokú ítélet meghozatala előtt egyaránt - fennálló jog, illetve lehetőség. Kétségtelen azonban az is, hogy ez a rendelkezés nem a bizonyítási eljáráson belüli, hanem azon túli időre vonatkozó, mivel a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítását követően történhet [vö.: 1998. évi XIX. törvény 313. §, 319-320. §, Be. 540. §, 545. §, 547. §]. Ugyanakkor annak elmaradása - akár a vádlott akaratából, akár a bíróság mulasztásából fakadóan - nem eredményezi a lefolyt bizonyítási eljárás érvénytelenségét. Ha pedig a bíróság mulasztásáról van szó, akkor az feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósít meg, nincs azok kimerítően felsorolt - s egyébként a bizonyítás törvényességének biztosítását szolgáló - törvényi okai között. [Be. 649. § (2) bek., 609. § (1) bek., (2) bek. d) pont]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
- Sért-e alapjogokat a szakképzési törvény?
- Mely tagállam előírásai irányadóak a kiküldetésben dolgozók minimálbérére?
- A bérleti szerződések 80 százaléka házilag készül – De mik ennek a buktatói?
- Lehet-e csökkentett bért fizetni állásidőre?
- Magyarországon sem lesz titok többé, kik a cégek tényleges tulajdonosai
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
- Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
- Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
- Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
- Kövesné Kósa Zsuzsanna: Aktuális kérdések a Kúria házassági vagyonjogi gyakorlatából
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai
- Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió
- Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára
- Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete
- Dr. Serbakov Márton Tibor: Legújabb tendenciák a terroristák internet-használatát illetően