BH 2019.10.267 I. A másodfokú ítélet elleni fellebbezés akkor, ha nem az ellentétes döntést támadja, kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét sérelmezheti, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. Amennyiben a fellebbezésre jogosult a fellebbezésében az elsőfokú bíróságétól ellentétes döntését nem sérelmezi, a másodfokú bíróság pedig nem érinti az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezményeket, a kizárólag a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés a harmadfokú eljárás lehetőségét nem nyitja meg [Be. 615. § (3) bek., (5) bek.]. II. A harmadfokú bíróság akkor bírálja felül a kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést is, ha az a fellebbezés, amely a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét sérelmezi, amely az ellentétes döntéssel összefügg, eredményes, és a harmadfokú bíróság e körben a bűnösség megállapítására, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja [Be. 590. § (5) bek. d) pont, 615. § (3) bek. b) pont, 618. § (3) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.266 A több terhelt ellen folyó eljárásban nincs helye az ítélet hatályon kívül helyezésének arra a terheltre vonatkozóan, akinek cselekménye, amelyben az elsőfokú bíróság a bűnösségét megállapította, nem függ össze más terheltek cselekményeivel, és rá nézve nem követett el az elsőfokú bíróság sem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, sem hatályon kívül helyezésre okot adó ún. relatív eljárási szabálysértéseket [Be. 608. § (1) bek. d) pont, 609. § (1) és (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.265 Amennyiben a másodfokú bíróság a halmazatban álló bűncselekmények egy részére nézve bűncselekmény hiányára alapítottan felmentő rendelkezést hoz, a terhelt és védője nem jogosult másodfellebbezés előterjesztésére [Be. 568. § (4) bek., 615. § (3) és (5) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.264 Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekre hivatkozással előterjesztett kártalanítási igény a teljes fogva tartás idejére vonatkozik, és a terhelt még fogva van, az igényt a terheltet fogva tartó bv. intézethez kell előterjeszteni, annak elbírálására az e bv. intézet székhelye szerinti törvényszék bv. bírája az illetékes [Be. 24. §; Bv.tv. 10/A. §, 50. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.263 A Be.-ben a kizárás körében nincs az egyesítésre vonatkozó rendelkezés. A Be. 14. § (3) bekezdés a) pontja szerinti okból az ügyből kizárás szempontjából jelentősége annak van, hogy az eljáró bíró hozott-e korábban, 2016. november 30-a után indult eljárásban másodfokon, a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában döntést [Be. 14. § (3) bek. a) pont, 869. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.262 Elköveti a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, aki engedély nélkül magánszemélyeknek üzletszerűen pénzt kölcsönöz és kölcsönöket közvetít [Btk. 408. § a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.261 I. A társtettesként különösen nagy értékre, üzletszerűen megvalósított orgazdaság bűntette bűnszervezetben elkövetett, ha a terhelt közel két éven át nagy értékű lopott gépjárműveket vagyoni haszon elérése végett szerez meg, s a lopott gépjárművek továbbértékesítése érdekében másik öt bűntársával együttműködve a feladatokat racionálisan megosztva cselekszik, a járműveket hamis azonosító jellel és meghamisított okiratokkal látja el, mely cselekményekben ő maga tíz alkalommal vesz részt a járművek származását legalizáló hamis okmányok elkészítéséhez szükséges adatok beszerzésével [Btk. 379. § (1) bek., (6) bek. b) pont]. II. A bűnszervezetben elkövetés terhelt általi belátásához ténybeli alap annak felismerése, hogy a szervezet, melynek tevékenységébe bekapcsolódik, összehangoltan, célszerű munkamegosztás alapján működik, nem elszigetelt, nem alkalmi csoportosulás, személyes részvétele más személy előző cselekményeihez kapcsolódik, a sajátja pedig további láncolatos feladat-végrehajtást feltételez [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont]. III. A Be. tételesen felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálható, ám ezek között az indokolási kötelezettség megsértése, a tárgyalási időközre vonatkozó eljárási rendelkezés megsértése, valamint a jegyzőkönyv kijavításának elmulasztása nem szerepelnek, ezért felülvizsgálati okot sem képeznek [Be. 608. § (1) bek., 649. § (2) bek. d), e) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.260 A garázdaság halmazata csak látszólagos abban az esetben, ha az elkövető személygépkocsijából kiszállva üldöz egy gyalogost, majd egy járókelőnek a fejére és ököllel az arcába üt, ezt követően pedig egy másik sértett hasa felé szúr, ha ez a cselekménysorozat 20-30 méteren belül, mintegy egy perc alatt zajlik le [Btk. 164. § (1), (2) és (3) bek., (6) bek. b) pont, (8) bek. I. ford., 339. § (1) bek., (2) bek. d) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.10.259 I. A bűnszervezetben elkövető cselekedhet a szervezet teljes fennállása alatt, időszakosan és eseti jelleggel is; része lehet az összehangolt működést biztosító személyi körnek, de bűnszervezetben elkövető lehet az is, aki csak egy részelemet biztosít a szervezet működéséhez. Így a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki - eseti jelleggel - egyetlen cselekményt valósít meg akár tettesként, akár részesként, ha tudata átfogta a bűnszervezet tárgyi ismérveit. Emellett akkor, ha annak feltételei fennállnak, a folytatólagosságot is meg kell állapítani [Btk. 6. § (2) bek., 12. §, 459. § (1) bek. 1. pont]. II. Bűnszervezet létrejöhet úgy is, hogy a korábban törvényesen működő csoport tagjai súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozzák el és szervezetük kereteit felhasználva azokat meg is valósítják, feltéve, hogy működésük kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei; az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő és velük szemben a büntetést erre figyelemmel kell kiszabni [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont, 37. § (3) bek. b) pont ba) alpont, 38. § (4) bek. c) pont, 86. § (1) bek. b) pont, 91. § (1) bek.]. III. A törvény az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt mint szervezeti célt írja elő a bűnszervezet feltételeként, és nem követeli meg az ilyen bűncselekmény tényleges megvalósulását [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.10.M24 Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be [a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 3. § (4) bek., Tny. 95. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.10.M23 A kinevezéssel létrejött közös megegyezés az illetményre és nem azok elemeire vonatkozik. A Kjt. illetményrendszere egységes, törvényen alapuló megállapodás. Ezért a garantált illetménynél magasabb összegre, a Kjt. 66. § (7) bekezdése alapján megállapított, munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is magában foglaló magasabb illetményre jött létre adott esetben a felek között a megállapodás. Ebből következően a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész nem minősülhet a munkáltató Mt. 16. §-a szerinti egyoldalú kötelezettségvállalásnak [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. § (3) bek., 21. § (3) bek., 66. § (7) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.10.K20 Nem tesz meg minden szükséges intézkedést az ajánlatkérő annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet kialakulását akkor, ha az általa alapított, kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság ajánlattételre való felhívásával ajánlatkérői és ajánlattevői oldalon is megjelenik döntési pozícióban. Az összeférhetetlenség megállapítását nem alapozza meg pusztán a tulajdonosi, gazdasági kapcsolat, a jogsértés megállapításához az összeférhetetlenséget megalapozó konkrét tevékenység, cselekmény bizonyítása szükséges. Ennek során az összeférhetetlenséggel érintettek által előtárt bizonyítékokat is értékelni kell [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 25. §] Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- Fuglinszky Ádám: Az előreláthatósági klauzula értelmezésének újabb dilemmái (GJ, 2019/7-8., 1-7. o.)
- Sáriné Simkó Ágnes: Betegjogok az egészségügyi törvény és a Polgári Törvénykönyv összefüggései alapján (GJ, 2019/6., 7-13. o.)
- Miskolczi Bodnár Péter: A kártérítési felelősség egyes közös szabályainak mögöttes szabályként való alkalmazhatósága (JK, 2019/6., 241-250. o.)
- „Hívatlan kihívások” – interjú dr. Grád Andrással, a Családi Jog folyóirat szerkesztőjével a folyóirat közelgő éves konferenciája kapcsán
- Veress Emőd: Lehetséges-e Magyarországon bemutatóra szóló részvényt kibocsátani? Megjegyzések a magyar társasági jog kógenciájáról és diszpozitivitásáról (GJ, 2018/10., 21-25. o.)
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Dr. Zsiros Bettina: Recenzió Tóth Andrea Noémi: A távoltartás jogintézménye című monográfiájáról¹
- Dr. Tóth Dávid: Kockázatelemzés egyes gazdasági bűncselekmények kapcsán¹
- Prof. Dr. Szilovics Csaba: Az adócsalás elleni küzdelem új eszközéről
- Dr. Nagy Melánia: A vallási indíttatású terrorizmusról
- Dr. Kelemen József: Az Amerikai Egyesült Államok polgári jogi vagyonelkobzásának fejlődéstörténete