BH 2021.9.262 A régi Ptk. 341. §-a - bekövetkezett eredmény (kár) hiányában, kivételesen érvényesülő szankciókat tartalmazó rendelkezésként - egyike a kártérítés régi Ptk. XXIX. fejezetében található általános szabályainak. Mind a deliktuális, mind a kontraktuális felelősség keretei között lehetőség van ezért arra, hogy akár a kár bekövetkezése előtt bírósághoz forduljon az, akit károsodás veszélye fenyeget, és a károsodását elhárító intézkedéseket kényszerítsen ki a veszélyeztetővel szemben. A jogintézmény a prevenciót szolgálja; alkalmazásának előfeltétele a veszélyeztető magatartás megvalósulása, célja pedig a reálisan fenyegető károsodás bekövetkezésének megakadályozása. A jogszabályi rendelkezés célja tehát nem a károsodást előidéző magatartás - így a szerződésszegés - elhárítása, hanem a károsodás mint eredmény bekövetkezésének megakadályozása. Mivel a veszélyhelyzetet - amely alatt a potenciális károsodás értendő - a szerződésszegés okozhatja, az ilyen szándékkal tett lépésekből álló összehangolt magatartás nem eredményez reális kárveszélyt, annak csak a lehetőségét veti fel [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 318. § (1) bek., 341. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:523. § a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.261 A biztosító nemcsak valamely, a kár kiküszöbölésével összefüggésben ténylegesen felmerülő költség megtérítésére, hanem a helyreállításhoz szükséges, reálisan várható költségek megtérítésére is vállalhat fedezetet. A biztosító a biztosítási esemény következményének elhárításához ténylegesen igénybe vett szolgáltatás ellenértékét csak az általános forgalmi adó mértékét is magában foglaló számla alapján térítheti meg. Nem vonatkozik ez azokra a biztosítói szolgáltatásokra, amelyek nem a konkrét módon felmerült kárelhárítási munkák ellenértékének, hanem az ennek megfelelő - megegyezésen alapuló, számított - összeg megfizetésére irányulnak [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:86. § (1) és (2) bek., 6:439. § (1) bek., 2003. évi LX. tv. (régi Bit.) 96. § (6) bek., 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 123. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.260 A gépjármű-felelősségbiztosítási jogviszonnyal összefüggésben a kárenyhítési kötelezettség akkor sem a gépjárműjavítást végző márkaszervizeket terheli, ha a károsultak érdekében a kárrendezést ők végzik. A károsultaktól viszont annak megkövetelése, hogy olyan márkaszervizben javíttassák a balesetben sérült gépkocsit, amely a felelősségbiztosító által kijelölt alkatrész-kereskedőktől szerzi be - mindössze 10%-os árkülönbséggel - az alkatrészeket, olyan többletkötelezettséggel és teherrel járhat, amelynek viselése nem várható el a károsulttól. Az olyan magatartás elmulasztása pedig nem értékelhető a kárenyhítési kötelezettség megsértéseként, amely a károsult számára az elvárható mértéket meghaladó terhet eredményez [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:522. § (1)-(2) bekezdés, 6:525. § (1) bekezdés, 1:4. § (1) bekezdés, 2009. évi LXII. tv. (Gfbt.) 12-15. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.258 I. A Kúria a felülvizsgálat során - főszabály szerint - a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. A felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott jogszabálysértések nem vizsgálhatók. II. A jogszerzés korlátozottsága miatti jogszavatosság feltételei. III. Következménykárral összefüggő kártérítési igény érvényesítésekor a jogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt [2016. CXXX. tv. (Pp.) 423. § (1) bek., 2013. V. tv. (Ptk.) 6:143. § (2) bek., 6:176. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.257 Kivitelezési szerződés esetén a megrendelőt laikusnak, a vállalkozót pedig professzionális szakértelmű jogalanynak kell tekinteni a jogviszony alanyaival szemben támasztott jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek teljesítése során. A laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik, ugyanakkor a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni. Ennek elmulasztása esetén felelősség terheli [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:150. § (1)-(2) bek., 6:240. § (1)-(2) bek., 6:252. § (2)-(3) bek., 6:524. § (2)-(4) bek., 6:525. § (2)-(3) bek., 191/2009. Korm. r. 7. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.256 A magánjogi jogellenesség nem azonos a közigazgatási jogsértéssel. A magánjogi jogellenesség magából a kár okozásából következik, mert a magatartás a károkozás általános tilalmába ütközik [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:518. §, 6:519. §, 6:520. §, 6:548. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.255 A végrehajtás megszüntetése iránt indított és érvénytelenségi keresettel össze nem kapcsolt perben a bíróság - erre irányuló kereset hiányában - ítéletének rendelkező részében nem nyilváníthatja ki a szerződés érvénytelenségére vonatkozó álláspontját; akkor sem, ha a végrehajtás megszüntetésének oka a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége. Az utóbb indított érvénytelenségi perben önmagukban a végrehajtás megszüntetése iránti per jogerős ítéletének indokai nem zárják ki a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének vizsgálatát [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 369. § a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.254 A terheltek közötti érdekellentéten alapuló, a védő kizárására vonatkozó kötelező törvényi rendelkezés a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, függetlenül attól, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye bizonyításnak, illetve sem a bizonyítékok mikénti mérlegelése, sem a tényállás nem támadható. A védő kötelezettsége a büntetőeljárás bármelyik szakaszában, így a felülvizsgálati eljárásban is fennáll, a felülvizsgálati indítvány megfogalmazásában, az esetleges észrevételekben, a védő által tett nyilatkozatokban a védői kötelezettséget az érdekellentétben lévő vádlottak esetében azonos gondossággal nem, kizárólag valamely terhelt érdekének sérelmével lehetne ellátni, ezért az érdekellentét felmerülését követően a védőt az eljárásból ki kell zárni. Nyilvánvalóan a védő bizalmi helyzetével ellentétes lenne, ha bizonyos terheltek képviseletében az eljárásban továbbra is eljárhatna, mert ebben az esetben védői kötelezettségét korábbi védence terhére, a bizalmi elvvel visszaélve kellene ellátnia [Be. 42. § (4) bek. b)-d) pont, 43. § (2)- (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.253 Az a tény, hogy a bíróság a tárgyalás előkészítését megelőzően büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást folytatott le, nem zárja ki, hogy a bíróság a Be. 485. §-a alapján az ügy áttételéről rendelkezzen. Ilyen rendelkezést a Be. nem tartalmaz [Be. 21. § (1), (3) bek., 485. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.252 A jármű önkényes elvétele megvalósul, ha a rendelkezésre jogosult a gépjárművet másra rábízza és annak meghatározott célból való használatát is engedélyezi, a terhelt azonban a gépjárművet a számára meghatározott kereteken túlmenően használja [Btk. 380. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.251 A csalás tényállásszerűsége szempontjából (alanyi oldalon) annak van jelentősége, hogy az elkövetőnek kezdettől fogva, azaz az adott ügylet létrejöttekor sem volt szándékában az abból következő teljesítés megtétele (visszafizetés). Csalás esetén ez a meglévő akarat az, amivel a megtévesztés létrejön, aminek következtében a sértett tévedésben lévén, úgy rendelkezik a vagyonáról, ahogy azt egyébként nem tette volna [Btk. 373. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.250 Nem zsarolás, hanem rablás, ha a terhelt pénzt követel a sértettől, és miután a sértett ezt megtagadja, azonnal erőszakot alkalmaz, és elveszi a sértett pénztárcáját [Btk. 365. § (2) bek., 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.249 A jogerős felmentő ítéletben leírt (a váddal egyező) kijelentés múltbeli tevékenységre, történésre vonatkozik, arra, hogy a sértett kivel, hol, mit csinált. Ekként azt a tényállítást tartalmazza, hogy "az ú.-i rendőrkapitány az é.-i közmunkásokkal fogkefével súroltatta le a rendőrség lépcsőjét". Ez a közlés a sértettet a rendőri hivatásánál fogva közhatalmat gyakorló és utasítást kiadó, azonban mint ebbéli hatalmával visszaélő, hatalmaskodó személyt tüntette fel, aki a közmunkásokat megalázva súroltatta fel fogkefével a rendőrség lépcsőjét. E kijelentés valósága esetén alkalmas a sértett felelősségre vonására. Ekként a jogerős tényállás tartalmaz olyan közlést, amely önmagában becsület csorbítására alkalmas [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.248 Amikor a jogszabályi rendelkezés a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé, akkor a Btk. 82. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell, illetve lehetséges eljárni, azaz, amennyiben a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. Ekként a korlátlan enyhítés a Btk. 33. § (1) bekezdésében felsorolt büntetésekre vonatkozik, e körbe nem vonhatók a Btk. 63. § (1) bekezdése szerinti intézkedések, így a Btk. 65. § (1) bekezdése szerinti próbára bocsátás sem. Következésképpen intézkedés, így próbára bocsátás alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha annak törvényi feltételei - a korlátlan enyhítés lehetőségétől függetlenül - fennállnak [Btk. 82. § (5) bek., 33. § (1) bek., 65. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- Gárdos Péter: Gondolatok a szerződésátruházásról az Alkotmánybíróság határozata nyomán¹ (MJ, 2021/7-8., 427-444. o.)
- Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
- Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
- Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
- Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Dr. András Bertaldó: Quo vadis, ungarische Jugendstrafgerichte?
- Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai
- Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió
- Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára
- Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete