Havi keresés

Kuriai döntések 2020/3.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.3.77 A jogi képviselő meghatalmazásának megszűnése a bíróságnak való bejelentéstől hatályos, azt a meghatalmazó vagy a meghatalmazott jelentheti be [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 71. §, 106. § (1) bek., 109. § (3) bek., 1998. évi XI. tv. (Ütv.) 24. § (4) bek.].
BH 2020.3.76 A közjegyző az általa közjegyzői okiratba foglalt alapítói határozatok, alapítóokirat-módosítás folytán szükségessé vált változás nyilvántartásba vétele iránti nem peres eljárásban alapítvány esetén az alapító jogi képviselőjeként járhat el a bíróság előtt [1991. évi XLI. tv. (Kjtv.) 175. § (1) bek., 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 53. § (1) bek.].
BH 2020.3.75 A bíróság által érvénytelenített közgyűlési határozat újbóli elfogadása - az érvénytelenség kiküszöbölése mellett - nem jelenti a határozat "visszaható hatályát", önmagában emiatt a határozat nem érvénytelen. Az így meghozott újabb határozat az érvénytelenített határozat alapján végzett tevékenységek utólagos, jogszabály által nem tilalmazott jóváhagyását jelenti a társasház tulajdonosi önkormányzata részéről [2003. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 28. §, 42. § (1) bek., 47-48. §].
BH 2020.3.74 Megkülönböztető fény- és hangjelzést használó jármű vezetőjének figyelembe kell vennie, hogy a többi közlekedő észlelte-e a jelzést, továbbá hogy az akadálytalan továbbhaladását biztosítják-e. Amennyiben haladása során a kellő körültekintést tanúsítja, a baleset bekövetkezéséért felelőssége nem állapítható meg [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (1) és (3) bek., 177. § (1) bek. 1/1975. KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 49. § (2) bek.].
BH 2020.3.73 Nem sérül a fél törvényes bíróhoz való joga, és nem áll fenn az elsőfokú bíróság nem szabályszerű megalakítása miatti kötelező hatályon kívül helyezési ok, ha az ügyelosztásra jogosult bírósági vezető az egyenletes munkateher biztosítása és az ügyhátralék feldolgozása érdekében más bírót jelöl ki az ügy elintézésére [2011. évi CLXI. tv. (Bszi.) 8. § (1) bek., 11. § (2) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 252. § (1) bek.].
BH 2020.3.72 A nemzetközi elemet tartalmazó szerződés esetén a jogválasztás szabadsága a feleket nemcsak a szerződéskötéskor, hanem később - így a jogvita kialakulása után az eljáró bíróság előtt - is megilleti, és arra hallgatólagosan is van mód [1979. évi 13. tvr. (Nmjtvr.) 2. §, 593/2008/EK. 3 cikk., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 474. §].
BH 2020.3.71 Azt, hogy a teljesítésigazolásban rögzítettekkel szemben a munka elvégzésére nem, vagy nem a rögzített mennyiségben került sor, annak kell igazolnia, aki meg kívánja dönteni a teljesítésigazolásban foglalt jognyilatkozatok tartalmát [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 389. §, 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 164. § (1) bek.]
BH 2020.3.70 Amennyiben az elítélt bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelynek tényállási eleme az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés megléte, a polgári perben a jogellenes magatartás és a beállt eredmény közötti okozati összefüggés fennállása már nem vitatható [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 4. § (2) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek.].
BH 2020.3.69 I. Az elbirtoklás feltételeinek vizsgálatakor elsődleges a birtokló szubjektív tudatának értékelése, nevezetesen, hogy a birtoklását sajátjakéntinek tekintette-e. Amennyiben ez nem állapítható meg, az elbirtoklás objektív feltételeinek vizsgálata már szükségtelen. II. Az elbirtoklással történő tulajdonszerzés elismerését a forgalmi élet biztonsága indokolja. Az elbirtoklás jogintézményének célja nem az, hogy a tulajdonosi jogaival aktívan nem élő jogosultat a tulajdonjog elvesztésével sújtsa, hanem a környezete előtt tulajdonosként megjelenő birtokost - az elbirtoklás törvényi feltételeinek fennállása esetén - forgalmi érdekből ex lege tulajdonjogban részesítse. Az elbirtoklási perben önmagában a tulajdonos tevőleges magatartásának a hiánya nem tekinthető a tulajdonos terhére eső, különös értékelést igénylő körülménynek [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 121. § (1) bek., 124. § (1) bek., Alaptörvény XIII. cikk].
BH 2020.3.68 Házastárs elvesztésével kapcsolatban a teljes családban éléshez fűződő személyiségi jog sérelmén túl a lelki egészséghez való személyiségi jog sérelme akkor állapítható meg, ha megállapítható az előbbi jog sérelmén túlmutató pszichés hátrány, érzelmi veszteség [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 84. § (1) bek. c) pont, 355. § (1)-(4) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (3) bek., 164. § (1) bek., 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.].
BH 2020.3.67 A másodfokú bíróság döntése nem ellentétes az elsőfokú bíróságéval, s ezért harmadfokú eljárást eredményező másodfellebbezésnek nincs helye, ha a másodfokú bíróság a folytatólagosság törvényi egységet alkotó részcselekmények közül egyes részcselekményekben a terhelt bűnösségét nem állapítja meg, nem hoz felmentő rendelkezést, hanem az érintett részcselekményeket a tényállásból kirekeszti, de a felülbírált cselekmények a másodfokú ítélet szerint is változatlanul a folytatólagosság egységébe tartoznak. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a másodfokú döntés folytán a másodfokú bíróság egyes részcselekmények tényállásból kirekesztésével a terhelt cselekményeit átminősíti, s az így nem folytatólagosan elkövetettként minősül, mert ez csupán a megállapított bűncselekmény minősítésének másodfokú megváltoztatása, amely ellentétes döntést nem eredményez [Be. 615. § (1)-(2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.3.66 Az elfogatóparancs kapcsán alkalmazott, az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság vagy bíróság "elé állítás" ("elé kísérés") előállításnak tekintendő és költsége bűnügyi költség, melynek viseléséről a bíróság az ügydöntő határozatában dönt [Be. 118. § (1) bek., (2) bek., (9) bek., 119. § (1) bek., (2) bek., (5) bek., 561. § (2) bek. e) pont, 574-576. §; 39/2017. (XII. 29.) BM rendelet (R.) 2. § (1) bek. a) pont, 6. § (1) bek., 11/2018. (VI. 12.) IM rendelet 4. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.3.65 I. A büntetőügyben eljáró bíróság illetékességét a bűncselekmény elkövetésének helye alapozza meg, és az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha a magánvádló ott emel vádat. Ha a terhelt lakóhelye és az elkövetés helye egyaránt vitás, de az ügyben az azonos hatáskörű bíróságok közül valamelyik már intézkedett, akkor a megelőzés szabálya az irányadó [Be. 21. § (1), (2) bek., 762. § (1) bek.]. II. Megelőzésnek az áttétel önmagában nem tekinthető, ellenben a magánvádas eljárásban a személyes meghallgatás megtartása már olyan érdemi eljárási cselekmény, amely az eljáró bíróság illetékességét rögzíti. Az ügyet ismételten áttenni olyan bírósághoz, amely korábban az illetékességének a hiányát már megállapította, nem lehetséges, ez esetben az eljáró bíróság kijelölése érdekében a felterjesztés iránt kell intézkedni [Be. 21. § (2) bek., 24. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.3.64 I. A Be. általános értelmező rendelkezése szerinti hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt, amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul. A hátrányosabb döntés, büntetés, intézkedés, indítvány hatóköre más, mint a súlyosítási tilalom. Nemcsak a súlyosítási tilalomba ütköző esetekre vonatkozik, hanem annál lényegesen tágabb fogalom [Be. 10. § (3) bek.]. II. A hátrányosabb büntetés tilalmának megsértése valósul meg, ha a bíróság az előkészítő ülésen hozott jogerős ítéletében az ügyészi indítványhoz képest a járművezetéstől eltiltás tartamát hosszabb időben állapítja meg, és ezt a tilalmat nem oldja fel az sem, ha ugyanakkor az indítványhoz képest a pénzbüntetés napi tételeinek számát kisebb mértékben határozza meg [Be. 10. § (3) bek.]. III. A bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen történő elfogadása esetén az ügyészség által indítványozottnál hátrányosabb büntetés kiszabása nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ezért nem tartozik a Be. 649. § (2) bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések közé, így felülvizsgálati eljárás alapja nem lehet. A hátrányosabb büntetés tilalmára vonatkozó rendelkezés megszegése csak a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében igénybe vehető jogorvoslattal lehetséges [Be. 667. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.3.63 A Btk. 222. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zaklatás megállapításához nem szükséges ismétlődő vagy tartós magatartás, egy cselekménnyel is elkövethető. A tényállásszerű magatartásnak félelem felkeltésére alkalmasnak kell lennie, az nem szükséges, hogy a sértett félelme be is következzen [Btk. 222. § (2) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra