BH 2021.4.109 Amennyiben az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás bizonyítottan megtörtént, a kockázatfeltáró nyilatkozat aláírásának elmaradása a kölcsönszerződés érvénytelenségét nem eredményezi. A tájékoztatásnak nem kell feltétlenül a szerződésben, illetve az annak részét képező általános szerződési feltételekben megtörténnie [1996. évi CXII. tv. (rHpt.) 203. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.4.108 I. Az árfolyamkockázatról történő tájékoztatás során az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó ismereteire kellett figyelemmel lenni, annak egyediesítése nem volt elvárás erre irányuló kifejezett fogyasztói igény hiányában [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. §]. II. A Kúria nem absztraktan, hanem a másodfokú bíróság által vizsgált körben, a jogerős ítéletben megjelent érvrendszer alapján a felülvizsgálati kérelem által érintettek tekintetében vizsgálhatja, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelelt-e a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek [rPp. 275. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.4.100 I. A másodfokú eljárásban a jogosult által előterjesztett kérelem ellenére tanácsülés tartása nyilvános ülés helyett, a felülbírálat tilalmazott módját jelentő abszolút eljárási szabálysértés akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye, olyan feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálat alapja lehet [Be. 598. § (2), (4)-(5) bek., 608. § (1) bek. d) pont]. II. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet 82. § (1) bekezdése szerint, ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg. E kormányrendelet 82. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza. Ebből következően erre irányuló indítvány esetén a kormányrendelet szerint is kötelező nyilvános ülést tartani [Be. 598. § (2), (4)-(5) bek., 608. § (1) bekezdés d) pont; 74/2020. (III. 31.) Korm. rend]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.4.99 A kézbesítés szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. Ugyanakkor a Be. 132. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az ügyirat átvételét megtagadja. Erre figyelemmel az ilyen terhelti magatartás nem értékelhető jogorvoslati nyilatkozatként [Be. 132. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.4.98 I. A közveszély jogi fogalom. A közveszély emberi magatartás folytán keletkező olyan állapot, amely a benne rejlő viszonylagos nyugalmi helyzetben vagy mozgásban lévő tényezőkön, folyamatokon keresztül nagyszámú, meg nem határozható személyt, vagy előre fel nem becsülhető anyagi javakat megsérüléssel, rongálódással vagy megsemmisüléssel fenyeget. A közveszély a közönséges (így a rongáló magatartás általi) veszélyhez képest a személyek és dolgok szélesebb, és nem behatárolható körét érinti. Hatóköre nem konkrét, hanem beláthatatlan, azt maga az elkövető sem képes uralni (szemben a rongáló magatartással). Közveszély akkor jön létre, ha nem csupán egy vagy több (legfeljebb kisszámú) meghatározott személy, hanem egy vagy több meg nem határozott, vagy pedig nagyobb számú személy, vagy jelentős értékű dolog épsége kerül veszélybe. Árvíz, áradat okozása - ellentétben a gyújtogatással - gyakorlatilag mindig közveszélyt jelent. II. Az elvárás lényege bármely - testi erővel, eszközzel végrehajtott - emberi magatartás esetén: tartsd uralmad alatt, ne sérts mást. Ez a maximája a büntetőjog egészének, és a jognak is főparancsa. Az elvárhatóság kiindulópontja egy objektív mérce, az objektív gondossági kötelesség. E mérce körülhatárolása más akkor, amikor valamely foglalkozás és más, ha magánemberi viszonylatról, tevékenységről van szó. Ehhez képest fogalmazható meg a törvényi tényállásra tartozó elvárhatóság. Foglalkozás alatt az a tevékenység értendő, amit az elkövető éppen végez. Ezzel kapcsolatos elvárhatóság pedig az, hogy legyen biztonságos. Biztonságos pedig az, ami nem kockázatos a másikra. Nem kockázatos az, ami nem tesz ki közvetlen veszélynek mást. Közvetlen veszély akkor valósul meg, amikor az élet, testi épség vagy az egészség sérelmének a helyzetre és a személyre konkretizált reális lehetősége jelentkezik; ha pedig sérülés is bekövetkezik, akkor ez értelemszerűen fennáll. A foglalkozási szabályok tartalmát írott jogi normák, igazgatási szabályok, rendeletek, utasítások, de a szakma általánosságban elfogadott, íratlan szokásszerű szabályai is meghatározhatják. Ez azonban nem jelenti, hogy a szabályszegések önmagukban, objektíve tesznek felelőssé. Az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan, vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése, vagy testi sérülése, illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán - bár erre lehetősége volt - nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége is fennáll. Ez tehát a tudattartalom vizsgálatát is igényli [Btk. 322. § (1) bek. első ford., (5) bek. 3. tétel]. III. A kizárás iránti bejelentés folytán a jogerős határozat felülvizsgálata során perjogilag arról van szó, hogy a Kúria a kizárás iránti bejelentés indokainak alapossága tárgyában dönt, s ehhez képest viszont külön kizárást kimondó rendelkezést nem hoz, hanem értelemszerűen a felülvizsgálat törvényi szabályai szerinti rendelkezés szerint határoz, azaz az adott határozatot - a felülvizsgálat alapos oka miatt (kizárt bíró vett részt) - hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja. Amennyiben a kifogás nem alapos, akkor értelemszerűen nem kell, hogy a Kúria a kizárás iránti bejelentésről külön határozzon, azaz nemleges határozatot valamely felülvizsgálati ok alaptalanságáról nem kell hozni. Másképpen szólva utóbbi esetben nincs akadálya a felülvizsgálat további elvégzésének [Be. 14. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.4.97 I. A balra kanyarodó jármű vezetője a kijelölt gyalogátkelőhely hiányában az útkereszteződésben szabályosan áthaladó gyalogos számára köteles elsőbbséget biztosítani, és az e kötelezettségének megszegésével okozott baleset miatt büntetőjogi felelősséggel tartozik [Btk. 235. § (1) bek.; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 31. § (5) bek.]. II. A Be. 649. § (6) bekezdésében írt ok alapján 2020. július 1. napját követően jogerőre emelkedett ügydöntő határozat, a Kúria 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással támadható. Ebben az esetben önmagában az eltérés ténye a felülvizsgálat alapja, míg az időbeli feltételeknek meg nem felelő hivatkozás esetén a más felülvizsgálati okon alapuló érvelés helyessége bírálandó el [Be. 649. § (6) bek.; Be. 876. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.4.96 I. A bűnsegéd felelősségének megállapítása törvényes, ha a jogerős ítéleti tényállás tartalmazza a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeinek, illetve a terhelt ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősségének megállapítását megalapozó tényeket [Btk. 14. § (2) bek.]. II. A vádemelést megelőzően a kényszerintézkedés tárgyában eljárt törvényszéki egyesbíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában részt vett bíró nem kizárt a vádemelést követő eljárásból a 2016. november 30. napját megelőzően indult ügyben [Be. 14. § (3) bek. a) pont, 869. § (2) bek. b) pont]. III. A kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson a védő részvételének hiánya nem valósít meg feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 550. § (2) bek.]. IV. A terhelt által is értett tolmács hiánya nem eredményezi az ítélet hatályon kívül helyezését, ha annak észleléséig a bíróság érdemi eljárási cselekményt nem folytat, és a bizonyítást csak a megfelelő tolmács jelenlétének biztosítását követően kezdi meg [Be. 8. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.3.95 A változtatási tilalom folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásáról az Étv. rendelkezik, meghatározva azon építménykört és építési tevékenységkört, amelyet a tilalom ellenére is meg lehet valósítani [1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 20. § (7) bek., 22. § (1) bek., 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 2. § (2) bek., 15. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
- Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
- Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
- Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
- Kövesné Kósa Zsuzsanna: Aktuális kérdések a Kúria házassági vagyonjogi gyakorlatából
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete
- Dr. Ambrus István: Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása
- Büntetőjogi Szemle 2020/2.
- Prof. Dr. Gál István László: Orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] csillagfényben? Az éjjellátó és a hőkamera legális és illegális használata a vadászat során
- Dr. Bakonyi Mária PhD – Dr. habil. Bárándy Gergely PhD*: A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg nem engedett módszere