Havi keresés

Kuriai döntések 2021/1.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2021.1.18 Ha a fél a fellebbezést visszautasító végzés ellen benyújtott fellebbezésében azt állítja, hogy fellebbezése érdemi elbírálásra alkalmas, azonban nem jelöli meg egyértelműen, hogy a végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését kéri, egyéb ok hiányában a fellebbezés alkalmas az elbírálásra [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 371. § (1) bek., 110. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.17 Nem tisztességtelen az a szerződési kikötés, amely a biztosítéki céllal alapított, önálló zálogjog azonnali hatályú felmondását teszi lehetővé olyan okból, amely miatt - a kölcsönjogviszonyra vonatkozó diszpozitív szabályozás, illetve a felek közöti kölcsönszerződés szerint - a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására is sor kerülhet [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. §, 260. §, 261. § (2) bek., 525. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.16 Az engedményezés a követelés átruházása, ezért a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelemből eredő követelés engedményezésére a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A kötelezett a vele szemben fennálló követelést érintő engedményezési szerződés érvénytelenségére nem hivatkozhat, ha nem jelöl meg olyan speciális körülményt, amelynél fogva számára lényeges, hogy kinek kell teljesítenie. Az engedményezési szerződést létrehozó jognyilatkozatokat a régi Ptk. 205. § (1) bekezdése és a régi Ptk. 207. § (1) bekezdése alapján kell értelmezni. A kártérítési felelősség fennállásának nem feltétele, hogy a büntetőbíróság az ügyvezetőt bűnösnek mondja ki vagyon elleni bűncselekmény elkövetésében [2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 50. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 207. § (1) bek., 328. § (1) bek., 339. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 30. § (2) bek.].
BH 2021.1.15 Ha a tulajdonos az ingatlana átruházására több jogosult felé is kötelezettséget vállalt, azt, hogy a több szerződő fél jogosult közül melyik szerzi meg a tulajdonjogot, az dönti el, hogy kinek a tulajdonjogát jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba [2013. évi V. tv. (Ptk.) 5:38. § (2) bek.].
BH 2021.1.14 A praxisjog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, de csak a feladat-ellátási szerződéssel együtt jelent jogosultságot a háziorvosi tevékenység ellátására. Az önkormányzatot nem terheli szerződéskötési kötelezettség a praxisjoggal rendelkező háziorvossal, megválaszthatja, hogy kivel köt feladat-ellátási szerződést [az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. tv. (Öotv.) 1. és 2. §, 313/2011. (XII. 23.) Korm. r. (Vhr.) 4. §].
BH 2021.1.13 Nem hiúsítja meg a bérlő a felmondás tudomására jutását, ha az általa életvitelszerűen nem lakott bérleménytől eltérő, tényleges lakhatására szolgáló lakás címét maga jelenti be a bérbeadónak. Az e címre küldött bérbeadói felmondás alkalmas a célzott joghatás kiváltására akkor is, ha a bérleti szerződésben a felek a bérlemény címére küldendő leveleket érintő kézbesítési vélelmet írtak elő. Ez felel meg az együttműködési kötelezettség követelményének és a tisztességes joggyakorlás elvének. Az alperes a kiürítési keresettel szemben védekezésként hivatkozhat a lakásbérleti jog folytatására, ezért ennek viszontkeresetben kért megállapítása nem szükséges az alperes jogainak a felperessel szemben való megóvásához [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 123. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 1:3. § (1) bek., 6:62. § (1) bek., 6:5. § (1) és (2) bek.].
BH 2021.1.12 A hozzátartozó elvesztése miatt érvényesített tartást pótló járadékigény összegének meghatározása során nem vehető figyelembe az özvegyi nyugdíj összege [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:529. §].
BH 2021.1.11 I. A kötelmi jogviszonyként szabályozott élettársi kapcsolat családjogi hatásaira, az élettársi tartásra és az élettársak lakáshasználatára kiterjednek a családjog önálló alapelvei, így alapvető rendező elvként az, hogy a családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni. II. Az alapelvbe ütközne, ha 28 évi együttélés és három gyermek felnevelése után az együttélés alatt szerzett közös lakásban az alperes önkénye miatt a gazdálkodásból kizárt felperest még használati jog sem illetné meg [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:4. §, 4:94. § (1)-(3) bek., 6:514. § (1)-(2) bek.]
BH 2021.1.10 I. A birtokvédelmi per az alapesetét tekintve dologi jogi (vagyonjogi) per, és mivel a birtokjog értéke nem határozható meg, arra a felülvizsgálati eljárás során az értékhatártól függő kizárás nem alkalmazható. II. Az a tény, hogy az első- és a másodfokú bíróság más perjogi alapon jutott el ugyanahhoz az alkalmazandó anyagi joghoz, nem zárja ki annak megállapíthatóságát, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, ezért a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében felülvizsgálat engedélyezése iránt kérelmet kell előterjeszteni [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 383. § (2) bek., 386. § (4) bek., 408. § (1)-(2) bek., 409. §.]
BH 2021.1.9 I. A tárgyalási mulasztását ki nem mentő és ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben a bíróság törvényesen folytatja le az eljárást a terhelt jelenléte nélkül, az erre vonatkozó különeljárás szabályai szerint [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) XXV. Fejezete, 2017. évi XC. tv. (Be.) CI. Fejezete]. II. Amennyiben az elsőfokú bíróság ítéletét a terhelt távollétében hozta meg, és a terhelt felkutatására tett intézkedések a másodfokú eljárásban eredményre vezetnek, a Be. 752. § (1) bekezdése alapján kitűzött tárgyalás megtartása a terhelt részvétele nélkül feltétlen eljárási szabálysértés [Be. 752. § (1) bek., 608. § (1) bek. d) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.8 Ha az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt sértett-e közlekedési szabályt, az anyagi jogi sérelmet eredményez, mert a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a bűnösség kérdése nem ítélhető meg [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.7 Az összbüntetés tárgyában hozott véglegessé vált összbüntetésbe foglalást elutasító végzés nem ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség [Be. 456. § (1) bek., 648. §, 839. § (5) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.6 A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az arra vonatkozó rendelkezés egészére nézve megnyitja. A súlyosítási tilalmat korlátozás nélkül feloldja, ha a fellebbezést a terhelt terhére jelentették be. Ehhez képest a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén a súlyosítási tilalom megsértése fel sem merülhet, függetlenül attól, hogy az a büntetés mely része ellen irányul [Be. 583. § (3) bek. a) pont, 590. § (5) bek., 595. § (1), (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.5 A bűnszervezet és a bűnszövetség két különálló jogintézmény. A költségvetési csalás bűncselekménye esetén ezért a korlátlan enyhítés kizárása a társas elkövetési formák közül kizárólag a bűnszövetségre vonatkozik. A nulla poena sine lege elve alapján, analógia alkalmazásával a bűnszervezetben elkövetőkre ez a törvényi rendelkezés nem terjeszthető ki. Így bűnszervezetben elkövető terhelt vonatkozásában - a további törvényi feltételek megléte esetén - a Btk. 396. § (8) bekezdése alapján a büntetés korlátlan enyhítésének helye van [Btk. 82. § (5) bek., 83. § (2) bek., 91. § (3) bek., 396. § (1)-(6) és (8) bek.]. II. A vádlottnak az előkészítő ülésen tett vallomása a későbbiekben is felhasználható bizonyíték. Erre tekintettel mellőzhető a tárgyaláson történő kihallgatása. A terhelt előkészítő ülésen a törvényi figyelmeztetéseket követő kihallgatása szabályszerűen beszerzett bizonyíték forrása. Az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetére a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az ilyen terhelti vallomásból megszerzett bizonyíték felhasználása a büntetőeljárásban kizárt. Így a vallomásában előadottak törvényes és az eljárás során - a továbbiakban - felhasználható bizonyítéknak minősülnek [Be. 409. § (3)-(4) bek., 502. § (3) bek., 522. § (1) bek., 732. § (5) bek., 734. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.1.4 Ha az elkövető felismeri, hogy már képtelen teljesíteni, azonban ennek ellenére új szerződéseket köt, s ezzel megtéveszti a vele szerződő feleket, kimeríti a csalás törvényi tényállását. A terhelti tudatra vont következtetés ténybeli. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés viszont jogi értékelés, amely ekként jogkérdés [Btk. 373. §]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra