Havi keresés

Kuriai döntések 2021/1.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 1989.2.50 A vagyon elleni bűncselekmény miatti felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése és ennek más büntetéssel összbüntetésbe foglalása nem alapozza meg a különös visszaesői minőséget [Btk. 137. § 12. és 13. pont].
BH 1989.2.49 Súlyos testi sértés bűntette esetén az előzetes bírósági mentesítés törvénysértő alkalmazása [Btk. 104. §, 170. § (2) bek.].
BH 1989.2.48 A szándékosan elkövetett bűncselekmény társtettesi megvalósítását nem zárja ki az a körülmény, hogy az eredmény tekintetében gondatlanság állapítható meg [Btk. 20. § (2) bek., 170. § (5) bek. 2. ford.].
BH 1989.2.47 A segítségnyújtásra egyébként is köteles személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét valósítja meg az az anya, aki a súlyosan sérült gyermeke orvosi ellátásban részesítését szándékosan elmulasztja [Btk. 172. § (3) bek. 2. tétele]
BH 1989.1.46 Főbüntetés helyett önállóan alkalmazott mellékbüntetés kiszabása esetén a vádlott terhére irányuló fellebbezés hiányában, a másodfokú eljárásban nem szabható ki főbüntetés [Btk. 38. § (3) bek. Be. 241. § (1) bek. BK 98. sz.].
BH 1989.1.42 A beavatkozó a perben nem félként, hanem más perbeli személyként vesz részt. Ha a meghallgatására szükség van" tanúként kell kihallgatni, s mint tanút kötelezni lehet a birtokában levő okirat bemutatására [Pp. 5. §, 54. § (1) bek., 56. § (1) bek., 57. § (1) bek., 190. § (3) bek.].
BH 1989.1.41 A díjkitűzéssel kapcsolatos vita eldöntése az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik. E vita abban az esetben sem tekinthető munkaügyi vitának, ha a pályázó munkaviszonyban áll a díjkitűzővel, és a pályázat tárgya a munkáltató tevékenységével kapcsolatos [Ptk. 592 §, 18/1984. (XI. 5.) ÁBMH sz. rek. 3. § (5) bek.].
BH 1989.1.40 Nem üzemi baleset a kisiparosnak az a balesete, amely munkaeszköz-beszerzése közben érte [17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 268. §].
BH 1989.1.39 Az üzemi balesetre alapított kártérítési igény elbírálásának nem feltétele, hogy a baleset üzemi jellegének kérdésében a társadalombiztosítási szerv határozatot hozzon. A dolgozó nem indíthat keresetet a munkáltatója ellen csupán annak megállapítása iránt, hogy üzemi balesetet szenvedett, ha a munkáltató összegszerű marasztalásának nincs akadálya [Mt. 62. § (1) bek., Pp. 123. §, 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 253. § (1) bek., 256. § (1) bek. c) pont].
BH 1989.1.38 A hét napnál rövidebb ideig tartó munka végzésére alkalmazott, fizikai munkát végző személy még abban az esetben is biztosítási kötelezettség alá tartozik, ha a munkáját nem munkaviszony alapján végezte [17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 1. § (1) bek. a) pont, 3/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szab. 2/A. §].
BH 1989.1.37 A többször ismétlődő igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség, amellyel - különösen, ha az akadályozza a munkáltató tervszerű feladatainak az ellátását - az elbocsátás fegyelmi büntetés arányában áll [Mt. 55. § (1) bek., 18. sz. Irányelv 5., 10. pont].
BH 1989.1.36 Felmondás esetén a dolgozó munkaviszonya a felmondási idő utolsó napján szűnik meg abban az esetben is, ha a dolgozó a felmondás hatálytalanítása iránt munkaügyi vitát kezdeményezett [Mt. V. 28., 29. §, 65. § [2) bek., 67. § (2) bek., 78. § (3) bek., 82. § (4) bek., MK 15. sz.].
BH 1989.1.35 A jogi képviselőre nem szabható ki bírság, ha a perbeli mulasztás elkövetésekor a képviseletre szóló megbízása már megszűnt (Pp. 385. §).
BH 1989.1.34 Ha a bíróság a perköltség egy része felől nem rendelkezett, azt kiegészítő ítélet hozatalával, nem pedig az ítélet kijavításával kell pótolnia. A kiegészítő ítélet hozatalánál a bíróság nincs határidőhöz kötve [Pp. 225. § (1), (4) és (6) bek.].
BH 1989.1.33 A bíróság ítélete alapján kijavítandó épület hibája miatt díjleszállítás csak akkor követelhető, ha a kijavítás nem járt megjelelő eredménnyel. Az ezt megelőzően érvényesített ilyen igény idő előtti [Pp. 130. § (1) bek. j) pont].

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra