Versenyhivatali rajtaütések

A GVH előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatainak jogi szabályai

Januártól már a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat a Gazdasági Versenyhivatal. Mihez van joga a hatóságnak, és mihez nincs? Milyen szabályok védik a cégeket?

A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek. A rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben is felhasználhatók, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják. A GVH a helyszíni kutatást csak előzetes bírói engedély birtokában végezheti, mely tartalmazza a feltételezett jogsértést, és megállapítja a helyszíni kutatás kereteit, valamint időbeli korlátait. Az eljáró GVH átkutathat és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem foglalt iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a GVH-nak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói végzést. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.



Forrás: jogiforum.hu