A Kúria és elnökei IV.

A Kúria és elnökei IV.

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga; Garadnai Zoltán; Németh László Sándor; Solt Pál

Szerkesztő: Bódiné Beliznai Kinga

„[…] az ország legfőbb biróságának tagjai az igazi erőt abból a soha el nem homályosuló tudatból meritik, hogy az igazságszolgáltatás ideáljait, amelyeknek kultuszában egész életüket töltötték, a legnehezebb viszonyok közt sem téveszthetik szem elől, hanem készségesen vállalt kötelességük, hogy a rájuk bizott magyar legfőbb biráskodásnak évszázadok tanusága szerint mindig megközelithetlen bástyáin helyt állva dicső birói elődeikhez minden körülmények közt méltóknak bizonyulnak” – mondta Tőry Gusztáv kúriai elnök 1923. január 8-i évnyitó teljes ülési beszédében.

A magyar bírósági gyakorlat az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének tükrében

A magyar bírósági gyakorlat az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének tükrében

2004-2014

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerzők: Blutman László, Czine Ágnes, Heinemann Csilla, Magyarfalvi Katalin, Metzinger Péter, Molnár Gábor, Osztovits András, Simonné Gombos Katalin, Somssich Réka, Várnay Ernő

Szerkesztő: Osztovits András

A Bibliotheca Curiae második kötete először teszi közzé a könyvsorozat történetében a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportjának az elkészült kutatási eredményeit. „Az Európai Unió jogának alkalmazása: az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének tapasztalatai” megnevezésű vizsgálat két fő kérdésre összpontosított. Először arra, hogy 2004 óta a magyar bíróságok összesen hány és milyen típusú ügyekben kezdeményeztek előzetes döntéshozatali eljárásokat, ezekben az ügyekben – az EU Bíróság határozatát követően – milyen érdemi döntést hoztak, és az a magyar jogalkotásra, illetve bírói gyakorlatra milyen hatással volt. A vizsgálat másik része arra irányult, hogy milyen ügyekben nem került sor előzetes döntéshozatali eljárásra annak ellenére, hogy a peres felek azt indítványozták.

Büntetőjog I. - Általános Rész

Büntetőjog I. - Általános Rész

Harmadik, hatályosított kiadás (2020. novemberi kiadás)

Szerző: Belovics Ervin

Lektor: Vókó György

A Büntető Törvénykönyv Általános Részének a jogalkalmazói gyakorlatot is szem előtt tartó tudományos feldolgozására vállalkozott Belovics Ervin tanszékvezető egyetemi tanár, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese. A szerző részletesen áttekinti a büntetőjog kialakulásának történetét, bemutatja a büntetőjogi iskolákat, valamint a jogállami büntetőjog és a büntetőpolitika legfőbb sajátosságait. A jogszabálytanról szóló részben kerül sor a jogforrások és az értelmezési fajták részletes értékelésére. A bűncselekménytan körében a szerző a bűncselekmény fogalmának a jogtudomány által kidolgozott tételei mellett részletesen elemzi a legális fogalom alkotóelemeit. A törvényi tényállás tanáról szóló rész, valamint a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait bemutató fejezet mindenre kiterjedően dolgozza fel a jogirodalmi álláspontokat és a történeti előzményeket.

Büntetőjog II. - Különös Rész

Büntetőjog II. - Különös Rész

Nyolcadik, hatályosított kiadás (2021. szeptemberi kiadás)

 

Szerzők: Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál

Szerkesztő: Belovics Ervin

A 2012. évi C. törvény, tehát a Büntető Törvénykönyv elfogadását követően immár nyolcadik alkalommal jelenik meg a Különös Rész tényállásait átfogóan elemző szakkönyv. Jelen kiadás a 2021. július 8-ig hatályba lépett jogszabályváltozásokra figyelemmel készült el.

A szabálysértési törvény magyarázata

A szabálysértési törvény magyarázata

Harmadik, átdolgozott, hatályosított kiadás

Szerzők: Bisztriczki László, Kántás Péter

Bár alig több mint öt éves az „új” szabálysértési törvény, a szabálysértési joganyag immár harmadik magyarázatát bocsátjuk útjára, figyelemmel arra, hogy a legutóbbi három évben is számos tartalmi jellegű módosítást eszközölt rajta a jogalkotó (az utolsó módosítások 2017 májusában léptek hatályba, a kötet már ezeket is feldolgozza). Több, a törvényben használt fogalom (például csekély mennyiségű lőszer, robbanóanyag-prekurzor) meghatározásra került, és új tényállások (például közérdekű üzem megzavarása, jogosulatlan közterületi értékesítés, fémkereső műszer jogellenes használata) kerültek a törvénybe. A jogalkotó szabályozta a belföldi jogsegély jogintézményét elzárással is sújtható szabálysértési ügyekben, a fiatalkorúak tekintetében pedig bevezette a felfüggesztett szabálysértési elzárás szankcióját. Kötelezővé tette az előélet miatt elzárásossá váló ügyekben, hogy a szabálysértési hatóság tisztázza a tényállást, a kártérítés szabályainak alkalmazását pedig sértetti kérelemhez kötötte.

Az új nemzetközi magánjogi törvény alapjai

Az új nemzetközi magánjogi törvény alapjai

Kodifikációs előtanulmányok

Szerzők: Bán Dániel, Bereczki Ildikó, Berke Barna, Bóka János, Burián László, Csehi Zoltán, Csöndes Mónika, Erdős István, Gombos Katalin, Király Miklós, Martonyi János, Nemessányi Zoltán, Palásti Gábor, Somssich Réka, Szabados Tamás, Szabó Sarolta, Szőcs Tibor, Vékás Lajos

Szerkesztők: Berke Barna; Nemessányi Zoltán

A kötet azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyeket az új nemzetközi magánjogi törvény előkészítésében közreműködő jogtudósok, elismert gyakorlati szaktekintélyek, a különböző hivatásrendek képviselői a kodifikációs előmunkálatok során készítettek.

Szerződések tára - Az új Ptk. alapján

Szerződések tára - Az új Ptk. alapján
Új magánjog sorozat

Szerkesztő: Wellmann György

Szerzők: Bacher Gusztáv, Bartal Géza, Boronkay Miklós, Darázs Lénárd, Gárdos Péter, László András Dániel, Molnár Ambrus, Molnár Bence, Németh Sándor, Szecskay Katalin, Török Tamás, Villám Krisztián, Wellmann György

Ez az új Polgári Törvénykönyv alapján összeállított, több mint 120 szerződésmintát felvonultató kötet 2014. március 15. után iránytű lehet az okiratszerkesztésben. Az új polgári jogi kódex ugyanis helyenként alapjaiban változtatta meg a szerződések szabályozási rendszerét, valamint a magyar jogban eddig nem létező jogintézményeket vezetett be. Így a megszokott módszerek és szerződési sémák már nem minden esetben alkalmazhatók.