Havi keresés

Kuriai döntések 2020/11.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.11.349 Az adómérték konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan. Az adóalanyok teherviselő képessége azonban nem ingatlanonként külön-külön vizsgálandó: nem elégséges csak az ingatlanok forgalmi értékéhez viszonyítani az adóterhet, hanem az adó vagyont elvonó jellege meghatározásakor az adóalany teherviselő képességét az adóalany által tulajdonolt vagyontömeghez mérten kell figyelembe venni [1990. évi C. törvény (Htv.) 6. § c) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.348 A bírói gyakorlat nem követel meg a versenyügyekben sajátos tartalommal bíró, egzakt bizonyítási sztenderdet. Helyesen jár el a bíróság akkor is, ha az alperes közvetett bizonyítékok láncolatán alapuló határozatát jogszerűnek fogadja el [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 11. § (1)-(2) bekezdés, 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 2. § (3) bekezdés, 50. § (1) bekezdés, 70. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.347 A közigazgatási hatóság köteles az újabb határozata meghozatala során a bíróság által megadott szempontokat érvényesíteni, a jogerős bírósági határozat iránymutatását követni. Ezen iránymutatás indokoltságát, szükségességét nem mérlegelheti, nem szűkítheti le, nem értelmezheti át [2011. évi CXCV. tv. (Áht.) 60/A. § (1) bekezdés, (1/a) bekezdés, 2015. évi C. tv. (Kvtv.) 2. melléklet, 369/2013. Korm.rendelet (Korm. rendelet) 8. § (2) bekezdés 5. mell., Alaptörvény R) cikk (2) bekezdés, 24. cikk (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.346 Ha a kisajátított ingatlanrész megosztás folytán önálló ingatlanként kerül meghatározásra, és felmerülhet önálló értékesítés tárgyaként is, akkor ingatlanforgalmi szakkérdésként ilyenként is vizsgálandó az ingatlanérték, a teljes kártalanítás biztosítása érdekében [2007. évi CXXIII. (Kstv.) 9. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.345 A mérlegelési jogkörben hozott döntés nem jogszabálysértő pusztán azon az alapon, hogy a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontok közül csak azokat mutatja be, amelyeket a hatóság az adott ügy szempontjából relevánsnak tartott, a jelentőséggel nem bíró, a nem értékelt, illetve nem értelmezhető elemeket nem sorolja fel [679/2016. EU Rendelet (Rendelet) 33. cikk, 34. cikk]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.344 Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölése iránti eljárásban az Eht. 119. § (2) bekezdésében foglalt elvek mentén a hatóságnak - többek között - azt is értékelnie kell, hogy a piaci erőviszonyok és a költséghatékony gazdálkodás figyelembevételével melyik az a szolgáltató, akinek a kijelölése a verseny torzulását megakadályozza és a leghatékonyabb szolgáltatói eljárást eredményezi [2003. évi C. tv. (Eht.) 10. § (1)-(2) bekezdés, 117. §, 119. § (1)-(2) bekezdés, 6/2015. NMHH rendelet (Er.) 9. § (1)-(2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.343 Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat 11 éves kortól kezdődően iskolai kampányoltás keretében kell elvégezni, amelyek esetében - pótlás esetén is - az iskolaorvos minősül oltóorvosnak [1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 8. §, 57. §, 58. §, 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (NM rendelet) 5. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.342 Az adószám felfüggesztése alatt adólevonás nem gyakorolható, és erre az adózó a felfüggesztés hatálya alatt folytatott utólagos ellenőrzés során sem hivatkozhat. A tilalom szempontjából az adómegállapítással érintett időszaknak nincs jelentősége [2007. évi CXXVII. (Áfa. tv.) 137. § (1) bekezdés, 2003. évi XCII. tv. (Art.) 1. § (6) bekezdés, 97. § (6) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.341 A transzferárazás során alkalmazható port­fólió­szemlélet nem az üzemi eredmény kiszámítására ad iránymutatást, hanem azt határozza meg, hogy a fő szabály szerinti ügyletenkénti elemzéstől mely esetekben van lehetőség eltérni [1996. évi LXXXI. tv. (Tao. tv.) 18. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.340 I. A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 228. § (6) bekezdés, Ptk. 6:186-6:189. §]. II. Ha a felek a megállapodásban - kötbér helyett - kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak, így az a szerződésszegésből eredő kár bizonyítása hiányában nem érvényesíthető. Előre meghatározott összegű kártérítés kikötése pedig érvénytelen, arra igényt jogszerűen nem lehet alapítani [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 27. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.339 Az Mt. 166. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kártérítési felelősség alóli mentesüléshez két együttes feltétel szükséges, az, hogy a balesetnek egyáltalán ne legyen olyan oka, amely a munkavállaló magatartásán kívül esik és annak oka a munkáltató részéről objektíve elháríthatatlan legyen. Ha ugyanis nem kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta a kárt, vagy a kár oka egyébként nem bizonyítható, nem állapítható meg a kimentési ok bizonyítása a bizonyításra kötelezett munkáltató részéről [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bekezdés b) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.338 I. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jognyilatkozat alapján a munkáltató marasztalható a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeiben. Egyetemleges felelősség a munkáltató és a munkáltató fenntartója részéről nem merülhet fel. II. A Ptk. 3:9. §-a és 3:32. § (2) bekezdése a fenntartó és a köznevelési intézmény egymás közötti polgári jogi jogviszonyában irányadó, a munkavállaló a munkaviszonyból eredően e jogszabályokra az alapító esetleges mögöttes helytállására munkaügyi perben nem alapíthat jogot [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.337 I. A devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségét eredményezi, ha az árfolyamkockázatot szabályozó kikötések nem felelnek meg az érthető és világos megfogalmazás követelményének [1959 évi IV. tv. (rPtk.) 205. § (3) bek., 209. § (1) bek.]. II. A bíróságnak a keresettel érvényesített jog tartalmához igazodóan kell tájékoztatást adnia. Nem terjed ki a tájékoztatási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az előterjesztett kereset előreláthatólag nem lesz alapos, ezért a felperes más tényalapon más jogot érvényesítsen [1952. évi III. tv. (rPp.) 3. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.336 A jogvitában való érdekeltségnek a jogvita elbírálása során végig fenn kell állnia. Nem követ el azonban eljárási szabálysértést a bíróság, ha erre vonatkozó adat hiányában hivatalból nem vizsgálja a felperes kereshetőségi jogának meglétét, és akkor sem, ha az annak hiányára vonatkozó alperesi hivatkozás után bevárja a felperes észrevételét. Nincs helye a kereset elutasításának, ha az érdemi döntés időpontjában a felperes rendelkezik a perbe vitt követeléssel [1952. évi III. tv. (rPp.) 48. §, 49. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.11.335 Ha a perben az előzményi perhez képest sem a felek személyében, sem a tényállásban, sem az érvényesített jogban eltérés nem áll fenn, anyagi jogerő áll fenn, a pert meg kell szüntetni [1952. évi III. tv. (rPp.) 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont, 229. §]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra