Havi keresés

Kuriai döntések 2020/6.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.6.192 A belterületi ingatlanokra kiszabott telekadóhoz képest a külterületi ingatlanokra vonatkozóan magasabb adómértéket megállapító szabályozás diszkriminatív jellegét önmagában a bel- és külterületi ingatlanok fajlagos értékének összehasonlítása nem alapozza meg. E tekintetben azt is értékelni kell, hogy a hasonló helyzetben lévő - homogén csoportba tartozó - adózókat (ipari-gazdasági övezetben működő vállalkozásokat) a közteher egyenlően terheli-e, továbbá azon legitim, észszerű indokok vizsgálata sem mellőzhető, hogy az önkormányzatoknak a szabályozás megalkotásakor a helyi sajátosságokra, a telkek rendeltetésére (hasznosíthatóságára) és saját gazdálkodási követelményeikre is figyelemmel kell lenniük [1990. évi C. tv. (Htv.) 7. §, 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 8. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.191 Jövedékiadó-ügyben nem az adóhatóságot, hanem az adózót terheli annak a bizonyítása, hogy a tulajdonjoga ellenére a birtokosi minősége megszűnt [1952. évi III. tv. (Pp.) 272. § (1) bek., 275. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.190 Közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőt az esélyegyenlőség sérelme okán akkor illetheti meg az ügyfélképesség, ha igazolja, hogy vele szemben az ajánlatkérő az eljárás során eltérő elvárást tanúsított, azonos tartalmú pályázati elemet különböző módon értékelt. Az ajánlatkérő is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutatható valamely jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban [2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.) 71. § (1) bek., 148. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.189 A volt hadigyámolti járadék megállapítására irányuló eljárásban kizárólag másik hatóság határozatára döntést nem lehet alapítani [1994. évi XLV. tv. (Hdt.) 7/A. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.188 A Ket. 15. §-a szerinti ügyféli jogállást megalapozza az, hogy az összevont engedélyezési eljárással érintett ingatlanon áll a felperesi épület, amelynek felújítására a felperes építési engedéllyel rendelkezik, függetlenül a tulajdonosi hozzájárulás meglététől [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.187 Az ingatlan-nyilvántartási hatóság állami tulajdonban lévő termőföld esetében az Inytv.Vhr. 75. § (4) bekezdése szerinti eljárása során, amennyiben elővásárlásra jogosulttól elfogadó nyilatkozat áll rendelkezésre, a tulajdonjog-bejegyzési engedély iránti kérelmet el kell utasítani [109/1999. FVM rendelet (Inytv.Vhr.) 75. § (4) bek, 2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 18. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.186 A terven felüli értékcsökkenés feltételei fennállásának megítélése szakkérdés, az aggálytalan szakértői véleményre alapított ítélet jogszerű. A kapott hálózatfejlesztési hozzájárulás időbeli elhatárolásból feloldott összegét az adózás előtti eredmény javára elszámoltnak kell tekinteni, ekként nincs akadálya adóalap-csökkentő tételként történő figyelembevételére [2000. C. tv. (Sztv.) 15. § (3) bek., 46. §, 53. § (1) bek., 77. §, 81. § (4) bek., 2008. évi LXXVIII. tv. (Th.tv.) 6. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.185 A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában - személyiségijog-sértés megállapíthatósága nélkül - még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.184 Az Mt. 95. § (4) bekezdésében szabályozott munkaviszony-megszüntetési esetekben, azaz olyanokban, amelyekben a munkaviszony megszüntetésére vagy megszűnésére a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor, az Mt. csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 95. § (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.183 Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre eltérő rendelkezés hiányában nem állapíthat meg kötelezettséget. Visszaható hatályú eltérő rendelkezést nem lehet kiterjesztően értelmezni [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jt.) 2. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.182 A felmondás mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik. A közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha a felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. § (4) bekezdés, 24. § (1) (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.181 Tisztességtelen a Ptk. diszpozitív szabályától eltérő olyan általános szerződési feltétel, amely alapján a megbízó - jogszerű felmondása esetén - költségtérítés címén a jutalék formájában megállapított az ingatlan vételárához igazodó sikerdíj százalékában meghatározott összeg megfizetésére köteles az ingatlanközvetítő részére [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:102. §, 6:276. §, 6:278. §, 6:291. §, 6:292. §; 45/2014. Korm. rendelet 26. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.180 I. Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás alapján a fogyasztó joggal nem gondolhatta, hogy kockázata felső határát jövedelme, illetve a fedezeti ingatlan értéke képezte, így ezen ok miatt az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem volt tisztességtelennek tekinthető [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bekezdés]. II. A fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses rendelkezéssel kikötött kezelési költség, folyósítási jutalék nem képezi a szerződés elsődleges tárgyát, nem a főszolgáltatás ellenszolgáltatása. Ezért azt kell vizsgálni, hogy az adott szerződéses rendelkezés megfelel-e az átláthatóság, a jóhiszeműség követelményének és az egyensúlyra (arányosságra) vonatkozó elvárásnak, ahogy ezeket az elveket az Európai Unió Bírósága - a Kúria megkeresésére - a C-621/17. számú ítéletében értelmezte [rPtk. 209. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.6.179 I. A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per felperese az adós, alperese pedig a végrehajtást kérő. A felek személyére vonatkozó kötelező előírás következtében a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása azzal szemben kérhető, aki az adott végrehajtás végrehajtást kérője. II. A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzés nem minősül a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal egy tekintet alá eső végrehajtható okiratnak, a zálogjogosult bekapcsolódásával indult végrehajtás megszüntetése nem kérhető [1952. évi III. tv. (rPp.) 366. §, 369. § a) pont].
BH 2020.6.178 I. A társasházi törvények az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit rögzítő szabálya egyoldalúan kógens: nem zárja ki a felsoroltak mellett további, így a közös tulajdon használatára vonatkozó kötelmek felvételét. II. Amennyiben az alapító okirat a közös használatra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, e kérdésben a közgyűlés az alapító okiratot érintő, érvényes határozatot nem hozhat [2003. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 9. § a)-e) pontok, 26. § (2) bek., 28. §, 42. § (1) bek., 63. § (2) bek.].

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra