Havi keresés

Kuriai döntések 2021/7.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

2020. február óta a folyóiratban – tekintettel a 2019. évi CXXVII. törvény vonatkozó, módosító szabályaira – már nem jelennek meg elvi bírósági határozatok és döntések.

BH 2021.7.216 I. Egy ingatlan tekintetében a kereslet esetleges hiánya az elidegenítést nem zárja ki, az nem azonos a forgalomképtelenséggel. II. Az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kisszámú jogalany köteles megfizetni. III. A rendkívül alacsony, a telek forgalmi értékének 1%-át kitevő telekadó nem tekinthető konfiskáló jellegűnek, mivel hosszabb időn belül sem emészti fel az ingatlan értékét [1990. évi C. törvény (Htv.) 7. § g) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.215 Az azonnali jogvédelmet kérő fél nem kötelezhető bizonyításra vagy adatszolgáltatásra. Annak következményeit azonban, ha a bíróságot nem győzi meg arról, hogy esetében e jogszabályhely alkalmazásának feltételei fennállnak, magának kell viselnie [2017. évi I. törvény (Kp.) 50. § (1), (4) bekezdés, 51. § (3) bekezdés, 52. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.214 Nem jogszerűtlen a normatív szabályozás szerint történő támogatásmegállapítás pusztán attól, hogy nem intézmények szerint, hanem az ellátottak száma alapján rendeli kalkulálni és meghatározni a rendelkezésre bocsátott költségvetési forrás összegét [2017. évi C. törvény (Kvtv.) 40. § (1) bekezdés, 2. melléklet, 7. melléklet]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.213 Az Eljárási tv. 9. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti nyilvánvaló hiba a kérelemben feltüntetett olyan adatokra vonatkoztatható, amely hiánypótlási felhívás nélkül javítható (pótolható). A felperesi kérelem alapjául szolgáló ügyféli nyilatkozat Eljárási tv. 40. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli javítása fogalmilag kizárt, az ugyanis az ügyféli rendelkezési jog átvételét, a kérelemmel való eljárásjogi és tartalmi rendelkezést jelentené. A Kp. a védiratra vonatkozóan nem tartalmaz formai és tartalmi követelményeket, a keresetlevélben felvetett valamennyi jogszabálysértésre reagáló nyilatkozat elmaradása nem akadálya a kereset érdemi elbírálásának, ugyanis a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja, az alperes pedig nem a védirattal lép perbe [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bek., 2007. évi XVII. törvény (Eljárási tv.) 9. § (1) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 41. § (1) bekezdés, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 7. § (1) bekezdés, 8. § (1)-(3) bekezdés, 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (Zöldítés rendelet) 3. § (2) bekezdés].
BH 2021.7.212 A három oldalról zárt, de nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelő berendezésben történő hulladékégetés nyílt téri hulladékégetésnek minősül. A hulladék öngyulladásának, meggyulladásának meg nem akadályozása, illetve az eloltásról való nem gondoskodás levegőtisztaság-védelmi bírság kiszabását megalapozó levegővédelmi jogszabálysértés, függetlenül a hulladékbirtokos szándékától, felróhatóságától. A 10 m3 mennyiséget el nem érő hulladék nyílt téri égetése esetén nem szükséges a hulladék mennyiségének pontos meghatározása [2012. CLXXXV. törvény (Ht.) 2. § (1) bekezdés, 31. §, 306/2010. Korm. r. (Lev.R.) 27. § (2) bekezdés, 34. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.211 Ha a kereseti kérelem egyes elemei az általános peres eljárásban, míg más eleme mulasztási perben bírálandó el, akkor a közigazgatási bíróságnak a mulasztási perre tartozó kereseti kérelmet el kell különítenie, és azt a Kp. 127. §-ában foglaltaknak megfelelő eljárásban kell elbírálnia. Ha az ügy nem önkormányzati hatósági ügy, illetve a közigazgatási szervet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására nem jogosít fel, vagy nem jelöl ki, akkor az önkormányzati feladatot ellátó szerv hatóságnak nem minősül, az Ákr. szerinti eljárást nem folytathat le [2011. CLXXXIX. törvény (Mötv.) 41. § (1) bekezdés, 142/A. § (1) bekezdés, 1988. évi I. törvény (Ket.) 8. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 9. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 118. § (1) bekezdés a), b), d) pont, 382/2016. Korm. r. 2. §, 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (KM rendelet) 2. §, 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet (GKM rendelet)]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.210 A természetvédelmi és a környezetvédelmi hatósági hatáskörök - számos kapcsolódásuk ellenére - egymástól különálló hatáskörök, azok nem keverhetők. A környezetvédelmi működési engedély nem foglalja magában a fakivágási természetvédelmi hatósági engedélyt [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 38. § (1) bekezdés e) pont, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 79. § (1) bekezdés a) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.209 Kisajátítás a jövőben megvalósuló közérdekű cél érdekében rendelhető el. A több évvel korábban - megvalósult közlekedési infrastruktúra fejlesztés miatt - magánszemélytől "igénybe vett" ingatlan magyar állam tulajdonába kerülésére a kisajátítás jogintézménye nem alkalmas [2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 2. §, 3. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.208 Az Art. 1. §-ának rendelkezéseit, első és második mondatát nem lehet egymástól elkülönülten értelmezni, a két mondat egységet képez, együtt határozzák meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Tényleges tartalmát áfaügyben történő visszatérítési igény elbírálása során a bírói gyakorlat által a levonási jog kapcsán kimunkált hármas teszt analóg alkalmazásával lehet megállapítani [2017. évi CL. törvény (Art.) 1. §, 196. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa. tv.) 77. §, 2003. évi XCII. törvény (régi Art.) 2. § (1) bekezdés, EUB C-292-19., 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, 23/2018. (XII. 28.) AB határozat].
BH 2021.7.207 A csoportos áfaalany adókötelezettségeiért annak megszűnése után a csoporttagok egyetemlegesen felelnek, a taggal szemben a felelősség érvényesítésének feltétele, hogy adózói jogait az adóellenőrzés megindításától gyakorolhassa [2017. évi I. törvény (Kp.) 115. § (1) bekezdés, 117. § (1) bekezdés, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa. tv.) 8. § (1) bekezdés, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. § (1) bekezdés].
BH 2021.7.206 A szerződéskötési akarat elhatározásához szükséges lényeges körülménynek valamely tény fenn nem állása akkor minősülhet, ha erről a feleknek a megállapodás megkötésekor tudomása van. Ennek hiányában nem lehetnek azonos feltevésben, ezért a megállapodás téves feltevésre hivatkozással sikeresen nem támadható meg [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.205 Ha a munkáltató a bíróság jogerős kötelezése ellenére nem foglalkoztatta tovább eredeti munkakörében a munkáltatóijogkör-gyakorlót feljelentő munkavállalót, hanem ismét megszüntette a munkaviszonyát, megalapozott lehet a joggal való visszaélésre, munkáltatói retorzióra történő hivatkozás [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 7. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.204 Rendkívüli felmentés esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a közalkalmazott az enyhe alkoholos befolyásoltságával - zéró toleranciára vonatkozó kifejezett rendelkezés hiányában - megszegte a munkavégzésre képes állapotban rendelkezésre állást, ez a kötelezettségszegés jelentős mértékű volt és ebben a közalkalmazottat szándékosság vagy súlyos gondatlanság terhelte [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) és (2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.203 A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek. e) pont, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 44. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.7.202 Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés, valamint a szerződés módosításának érvényességéhez lényeges tartalmuk írásba foglalása szükséges. E követelményt az egyszerű magánokiratba foglalás is kielégíti [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:6. § (2) bek., 6:7. § (1) bek., 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 32. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra