Havi keresés

Kuriai döntések 2021/5.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

2020. február óta a folyóiratban – tekintettel a 2019. évi CXXVII. törvény vonatkozó, módosító szabályaira – már nem jelennek meg elvi bírósági határozatok és döntések.

BH 2021.5.155 Sérti a normavilágosság követelményét, ha az önkormányzati rendelet rendelkezései pontatlanok, egymásnak ellentmondóak és hatálytalan jogszabályi rendelkezésekre utalnak. Az OTÉK tételes rendelkezései alapján nincs jogszabályi akadálya, hogy a helyi jogalkotó az építési szabályzatában - megfelelő védelem mellett - lehetővé tegye a kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó- és sportlétesítmények elhelyezését hétvégi házas területen, feltéve, hogy azok a terület rendeltetésével összhangban, kizárólag a helyi lakosság és az üdülőnépesség ellátását biztosítják [2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1) bekezdés, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 6. § (3) bekezdés a) pont 4. alpont, 23. § (3) bekezdés, 36. §, 1. sz. melléklet 54. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.154 A felmentési indok világosságának megítélése során nem a szóhasználatnak, hanem az indokolás egészének, a teljes szövegnek van jelentősége. Ha az indokolásból megállapítható, hogy a jogviszony-megszüntetés oka az, hogy a Kormány létszámcsökkentést rendelt el, ami érinti a felperes munkakörét, a felmentés indoka világos [2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (1), (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.153 A többletkártalanítás megállapítására irányuló kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a szakértői bizonyítás hivatalból történő elrendelésének nincs helye, a bizonyítás azt a felet terheli, aki a kisajátítási hatósági eljárásban beszerzett szakvélemény megalapozatlanságát állítja, ezért a kirendelt szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg, ennek kapcsán az egy órára eső munkadíjának összegét köteles a díjjegyzéken feltüntetni [3/1986. (II. 21.) IM rendelet (DijR.) 2. § (3) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) 3. § (1), (2) bekezdés, 49. § (1), (2) bekezdés, 51. § (1) bekezdés, 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet (R.) 4. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.152 A jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt az elsőfokú bíróságnak a határidő megtartottságával összefüggésben kell vizsgálnia, mert a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár. A keresetlevének mind a téves helyre, mind a határidőn túli előterjesztése a határidő elmulasztása miatti visszautasítási ok, azaz a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alkalmazását eredményezi. Ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét a jogszabályban meghatározott helyen (is) előterjeszti, úgy a határidő megtartottságát vizsgálni kell és ennek elmulasztása esetén alkalmazandó a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja. Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét kizárólag a nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be, a bíróságnak elsődlegesen a benyújtás helye alóli kivételeket [Kp. 41. § (3), (5) bekezdés, 39. § (3a) bekezdés] kell vizsgálnia és amennyiben a kivételszabály nem alkalmazható, úgy a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján kell a keresetlevelet visszautasítani, ebben az esetben a határidő megtartottsága fel sem merülhet [2017. évi I. törvény (Kp.) 39. § (1), (3), (3a) bekezdés, 48. § (1) bekezdés i) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.151 Az EU-forrásokból biztosított támogatás elutasítása tárgyában hozott döntés közigazgatási cselekmény, az közigazgatási jogvita tárgya lehet [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 48. § (1) bekezdés b) pont, 272/2014. Korm. r. (Rendelet) 3. § (1) bekezdés, 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 48. §, 48/A. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.150 Ha a közigazgatási szerv eleget tett az eljárási kötelezettségének, a kérelmet érdemben elbírálta, arról határozatot hozott, akkor a terhére mulasztás nem állapítható meg, ilyenkor mulasztási ítéletnek nincs helye. A döntés szabályszerű kézbesítésének elmulasztása eljárási cselekmény, nem minősül a Kp. 4. § (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási cselekménynek. Önmagában a szabályszerű kézbesítés elmaradása nem ad alapot a mulasztás megállapítására [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 15. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1), (3) bekezdés, 127. §, 128. § (3) bekezdés, 129. § (1), (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.149 A civil szervezetek nyilvántartásának adatai közhitelesek, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A civil szervezet nyilvántartás szerinti képviselője által adott meghatalmazás jogszerűsége közigazgatási perben nem vitatható [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 29. § (4) bekezdés, 2011. évi CLXXXI. törvény (Ectv.) 86. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 11. §] Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.148 Civil személyek nem honvédelmi kötelezettséggel összefüggő egészségügyi ellátásához kapcsolódó - Honvéd Kórház által végzett - adatkezelése nem minősül honvédelmi célú adatkezelésnek. A GDPR 9. cikke szerinti egészségügyi adatokat fő tevékenysége keretén belül kezelő egészségügyi intézménynek rendelkeznie kell olyan belső adatkezelési szabályzattal, amely az adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén követendő eljárásrendet szabályozza [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. § (3) bekezdés, 25. § (3) bekezdés] Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.147 Önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól. A közlés során úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nagyszámú tulajdonostárs esetén az adott helyzetben általában elvárhatónak az minősül, ha a az ismert belföldi lakcímmel rendelkező tulajdonostársaknak tértivevényes levélben vagy más igazolható módon történik a közlés, feltéve, hogy az az egyébként is felmerülő tranzakciós költségeket jelentősen meghaladva, annak költsége nem számottevően aránytalan az érintett ingatlan vételárához képest (rendkívüli nehézség). Más esetekben pedig az várható el, hogy az eladó valamilyen, a körülményekhez képest lehetséges - amennyiben van ilyen - rendkívüli nehézséget nem jelentő, számottevő késedelmet nem okozó lépést tesz annak érdekében, hogy az elővásárlásra jogosultnak legyen potenciális esélye az ajánlatot megismerni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:222. § (1) bekezdés, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 75. § (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.146 Az építményadó tárgyának meghatározása során elsődlegesen a Helyi adó tv. 52. § 5. pontja szerinti épület fogalom rendelkezéseiből kell kiindulni. Az épület fogalmának értelmezése körében abban az esetben van lehetőség más jogszabályban, így az Étv.-ben foglaltak figyelembevételére, amennyiben arra a Helyi adó tv. kifejezetten lehetőséget biztosít. Az adóhatóságnak vizsgálnia kell azt is, hogy az építményadó tárgyának minősülő épületrész jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas, avagy kiegészítő helyiség jellegét időközben elvesztette [1990. évi C. törvény (Helyi adó tv.) 11. § (1), (3) bekezdés, 14. § (1)-(2) bekezdés, 52. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.145 Amennyiben a felek szerződéséből nem tűnik ki, hogy egybehangzó akaratnyilatkozattal megállapodtak a versenytilalmi korlátozás ellenértékében, versenytilalmi megállapodás nem jött létre, így arra az érvénytelenség jogkövetkezményei nem irányadóak [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 228. § (2) bekezdés, 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény I.5. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.144 I. A még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló kérelmet a kérelem benyújtása időpontjában fennálló jogszabályok alapján kell elbírálni, és nem utasítható el az időközben megváltozott körülményekre és jogszabályokra hivatkozással. II. A felek a még elégséges szolgáltatás megállapítása iránti nem peres eljárásban jogosultak és kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatot tenni. Az ajánlat nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével [1/2013. (IV. 8.) KMK vélemény II/3. pont]. III. A még elégséges szolgáltatás megállapítása körében a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésében rögzített korlát fennállta nem értékelhető, mivel ez nem a még elégséges szolgáltatások mértékét érinti, hanem kizárja adott esetben a sztrájk gyakorlásának a lehetőségét [A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 4. § (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.143 Az igazságügyi szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a felperes bizonyos könnyített munkakörökben foglalkoztatható lenne, együttesen értékelendő az orvosi, foglalkozási és szociális rehabilitációra vonatkozó komplex véleménnyel. Amennyiben a munkavállaló munkavégzésére, a körülményeire (életkor, mobilitás, terhelhetőség, képezhetőség) figyelemmel csak aránytalan erőfeszítés mellett lenne lehetőség, úgy tőle ez kárenyhítési kötelezettsége körében sem várható el. E jogintézmény célja nem a károkozó munkáltató fizetési kötelezettségének mérséklése a károsult hátrányára [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ˙(Mt.) 167. § (2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.142 Közbenső ítélet meghozatala megfontolásának feltétele akkor áll fenn, ha a fél, akin a bizonyítási teher van, legalább feltételesen az általa sem vitatottan szükséges bizonyítási indítványt előterjeszti [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 341. § (4) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.5.141 Az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás tisztességtelen, ha abból világosan és egyértelműen nem ismerhető fel az árfolyamkockázat mibenléte és annak gazdasági következményei. Az Európai Unió Bírósága joggyakorlata által felállított követelményrendszer megvalósulását a tájékoztatás tisztességtelenségének megítélése során összességében kell vizsgálni, az egyes ítéletek indokolásában megfogalmazott megállapítások nem tekinthetők taxatív felsorolásnak, nem lehet az ott megjelenő egyes elemeket kiragadottan értékelni, hanem a szerződés egyéb rendelkezései figyelembevételével kell megítélni, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelel-e a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra