Havi keresés

Kuriai döntések 2020/5.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.5.163 A Képviselő-testület a településképi törvényben előírt szabályozandó tárgykörökben a település teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendelet megalkotására köteles. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget a jogalkotási kötelezettségének, a Kúria - erre irányuló indítványra - felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg [2016. évi LXXIV. tv. (Tktv.) 12. § (2) bekezdés. 2011. évi CLXXXIV. tv. (Mötv.) 137. § (1)- (3) bekezdés, 2017. évi I. tv. (Kp.) 150. cikk (2), (3) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.162 A nem megfelelő tulajdoni hányadot tartalmazó szerződésen alapuló bejegyzési kérelem nem alkalmas hiánypótlásra [1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 26. § (9) bekezdés, 32. § (1) bekezdés. 39. § (3), (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.161 A szakértő szakvéleménye csak azon szakterületen értékelhető, melyben a szakértői névjegyzékben feltüntetett kompetenciával rendelkezik [1952. évi III. tv. (Pp.) 177. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.160 A haszonbérleti díj arányosságának kérdése - vita esetén - igazságügyi szakértő bevonásával dönthető el. Önmagában az a tény, hogy a szerződésben foglalt haszonbérleti díj a helyben kialakult átlagos díjnál magasabb - az ügy egyedi körülményei­nek vizsgálata nélkül -, nem eredményezheti aránytalanságra (és ennélfogva más előhaszonbérlők távoltartására) hivatkozással a szerződés jóváhagyásának megtagadását [2013. évi CXXII. tv. (Földforgalmi tv.) 53. § (2) bekezdés, 1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.159 Orvosetikai eljárásban panaszos csak az lehet, aki saját egyéni jog- vagy érdeksérelmére hivatkozik a panaszbeadványában. Munkáltató panaszos nem lehet a munkavállalói panasza ügyében. Az etikai eljárás során csatolt bizonyítékokat, iratokat az eljárás alá vont személlyel ismertetni kell, azok értékeléséről a határozatban számot kell adni. Az etikai eljárás időtartamát 45 napban határozza meg az Ekt., attól az etikai bizottság ülésrendre hivatkozással nem térhet el. Az etikai bizottságnak a határozatát a meghozatala napjára dátumozva, rövid határidőn belül írásba foglalva kell kézbesítenie [2006. évi XCVII. tv. (Ekt.) 20. §, 22. § (1) bekezdés, 23. § (1), (2), (3) bekezdés, 24. § (3) bekezdés, 234. § (5) bekezdés, 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 37. § (2) bekezdés, 68. § (1) bekezdés, 72. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.158 Európai Vidékfejlesztési Alapból a helyi vidékfejlesztési stratégiák végrehajtásához nyújtandó támogatások kifizetésének alapját csak a támogatást kérelmezőnél felmerült olyan kiadások képezhetik, amelyeket a művelet megvalósítása érdekében teljesített gazdasági eseményről a kérelmező nevére kiállított, igazoltan teljesített és pénzügyileg is rendezett számviteli bizonylatok igazolnak. Építési beruházás esetén az elszámolni kívánt bizonylathoz Építési Normagyűjtemény szerinti bontású számlarészletezőnek is rendelkezésre kell állnia. A becsatolt számviteli bizonylat és a számlarészletező tartalmának összhangban kell állnia [1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés, 23/2007. FVM rendelet (Vhr.) 19. § (3) bekezdés, 30. § (10) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.157 Az adóhatóság döntései esetében is megállapítható elvi jelleggel, hogy semmis határozataihoz joghatás nem fűződhet. Az adóhatóság eljárására irányadó szabályok sui generis jellege folytán azonban az adóhatóságnak önmagában a bírósági felülvizsgálat ténye miatt lehetősége van a törvény által megadott határidőn belül a joghatás kiváltására alkalmas adóhatósági határozat meghozatalára [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 121. §, 2003. évi XCII. tv. (Art.) 164. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.156 A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén a munkavállaló választhat, hogy az Mt. 82. § (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott tételes kártérítési igényeket érvényesíti, vagy a kár bizonyítása nélkül a 82. § (4) bekezdésében meghatározott, a munkavállaló felmondása esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, mint a jogellenes megszüntetés kompenzációs átalányát igényli. A jogellenesség jogkövetkezményeként az Mt. 209. § (6) bekezdése nem alkalmazható vezető állású munkavállaló esetében sem [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 82. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.155 A jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Ha a munkáltató részteljesítés esetére nem rendelkezik arról, hogy ez esetben is fizet jutalékot, arra a munkavállaló alanyi jogon nem tarthat igényt [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 137. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.154 I. A munkáltató a munkavállaló felmondását követően a felmondási idő alatt - tekintettel a munkaviszony fennállására - azonnali hatályú felmondással élhet. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás nem ugyanazon féltől származott. II. Az azonnali hatályú felmondás közlésének időpontjában szűnik meg a munkaviszony, függetlenül a korábban, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat jogszerűségétől [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.153 Az Mt. 208. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint, ha a munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, a feleknek a munkaszerződésben egyértelműen meg kell abban állapodniuk, hogy a munkavállalóra - az általa ellátott munkakör munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozott bizalmi jellege miatt - a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írják elő [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 208. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.152 Nem tisztességtelen a devizaalapú kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó kikötése, ha a kölcsönszerződés és annak megkötését megelőzően aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat együttesen meghatározott tartalma biztosította a felperesek számára - az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjén keresztül - a jogügylethez kapcsolódó árfolyamkockázat konkrét lényegének, mibenlé­tének, a fizetési kötelezettségükre gyakorolt hatásának, továbbá annak felismerését, hogy kockázatviselésüknek nincs felső határa [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.; 93/13/EGK irányelv (fogyasztói irányelv) 4. cikk]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.151 Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem felel meg a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak, ha az kizárólag az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselését tartalmazza [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. § (1) bek.; 1996. évi CXII. tv. (rHpt.) 203. § (6) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.5.150 A régi Pp. 4. § (2) bekezdése alapján a ténymegállapítási kötöttség a bűnösség kimondásának alapjául szolgáló ténymegállapításokra is kiterjed [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 346. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 4. § (2) bek.].
BH 2020.5.149 A betegnek szóló tájékoztatás megfelelőségének megítélése nem szakkérdésnek, hanem a bírói mérlegelés körébe tartozó jogkérdésnek minősül, amelyhez adott esetben olyan orvosszakmai kérdéseket is tisztázni kell, amelyek orvos szakértői vélemény beszerzését teszik szükségessé. A tájékoztatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha az az adott klinikai képhez igazodóan szakszerű, egyben igazodik a beteg személyiségéhez, számára érthető és egyértelmű információkat tartalmaz [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 339. §, 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 164. § (1) bek., 177. §, 182. § (3) bek., 206. § (1) bek., 1997. évi CLIV. tv. (Eütv.) 135. § (2) bek.].

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra