Havi keresés

Kuriai döntések 2020/7.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.7.226 Nem elegendő formai szempontok szerint elemezni az önkormányzati rendeletek felépítését, hanem e normák tartalmát, az egyes részek egymáshoz való viszonyát és a meghozatalukkor hatályos jogszabályi környezetet is szükséges érdemben vizsgálni. Az önkormányzati rendelet önkormányzati rendelettel módosítható, egészíthető ki. Az önkormányzat határozata nem jogszabály, az önkormányzat határozata tartalmától függetlenül nem járhat olyan joghatással, amely az önkormányzati rendelet módosításához vagy kiegészítéséhet vezet [2010. évi CXX. tv. (Jat.) 8. § (1) bekezdés, 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdés 126-134. § 1. melléklet 18. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.225 Amennyiben az alperes a jogsértő közigazgatási határozatot saját hatáskörben visszavonja, bíróság által felülvizsgálható közigazgatási cselekmény hiányában a visszavont határozat elleni, bíróságra sem továbbított keresetlevél nem fejt ki joghatást, perfüggőséget sem eredményez. Ezért az "új" határozat elleni keresetlevél önállóan vizsgálandó [2017. évi I. tv. (Kp.) 37. § (1) bek., 39. § (1), (4), (5) bek., 40. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.224 Az elektronikus ügyintézésre kötelezett felperessel szemben a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerinti keresetlevél visszautasításának jogkövetkezménye nem alkalmazható az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésében írt kimentési okok fennállása esetén, melyek tisztázása az eljáró bíróság feladata [2017. I. tv. (Kp.) 48. § (1) bekezdés, 2015. évi CCXXII. tv. (E-ügyintézési tv.) 9. § (4) bekezdés, 25. § (3) bekezdés, 451/2016. (XII. 19.) Korm. r. (Vhr.) 114. § (2) bekezdés 115. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.223 A tulajdonjogi jogszerzés összefüggésében fölmerülő jogkérdések polgári jogvita tárgyai és nem ingatlan-nyilvántartási bejegyzési, azaz közigazgatási ügyek. Az ingatlan-nyilvántartásban a Ptk. 5:182. §-a szerinti helyesbítés tartalmára nézve ezzel összefüggésben közömbös az ingatlan tényeinek későbbi változása, illetve a későbbi jogszerző érdekelt hozzájárulása [2013. évi V. tv. (Ptk.) 5:182. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.222 A bíróságnak hivatalból is vizsgálnia és észlelnie kell, ha a hatóság téves döntési formát alkalmazott, mivel kötelessége, hogy érvényesítse a jogviták eldöntéséhez, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belüli befejezéséhez való jogot, a jogvitákat az alapelvek érvényesítésével kell elbírálnia, és csak a jogszabályok által meghatározott jogorvoslati eljárásban hozhat törvényes döntést [2004. CXL. tv. (Ket.) 71. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.221 A piacfelügyeleti szabályok szerint nem minősül gyártónak az a személy, aki (amely) nem felel meg a 2001/95/EK Irányelv 2. cikk e) pontja valamely alpontjában foglalt meghatározásnak [2012. évi LXXXVIII. tv. (Pftv.) 2. §, 8. § (3)-(4) bekezdés, 13. § (2) bekezdés, 15. § (2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.220 A bíróság csak olyan bizonyítékokat értékelhet, amelyeket a peres iratokhoz csatoltak és azokat a felekkel ismertették. Más perben becsatolt és az érintett peres iratok között nem található, nem ismertetett bizonyítékokra a bíróság nem alapíthatja az ítéleti ténymegállapításokat, érdemi döntését [2017. évi I. tv. (Kp.) 84. §, 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 346. §, 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 15. §]. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes indítványára Kínából az Európai Unió vámterületére különféle textilipari és lábbeli, illetve egyéb termékek lettek szabad forgalomba bocsátva. Az elsőfokú vámhatóság a bejelentett vámértékeket túlzottan alacsonynak értékelte, ezért különböző, egymástól független eljárásokban elrendelte az egyes vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzését. Ennek során a bejelentett vámértéket elvetette, és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) alkalmazásával új vámértékeket határozott meg. Az egyes ellenőrzések eredményeként keletkezett határozatok meghozatalára, bírósági felülvizsgálatára egymástól eltérő időpontokban került sor. Ez eredményezte azt, hogy egyes bírósági iránymutatásokat a vámhatóság a még folyamatban lévő vámeljárásokban már alkalmazott, illetőleg hogy egyes korábbi, bírósági felülvizsgálattal érintett eljárások és keresettel még nem támadott vámérték-felülvizsgálatok együttesen lettek elbírálva. A megelőző peres eljárásokban az elsőfokú bíróság 3.K.27.349/2013/9., 3.K.27.114/2015/51. és a 3.K.27.115/2015/39. számú ítéleteiben foglalt állást a vámérték kimunkálása során alkalmazandó módszerről. [2] A perbeli esetben a felperes indítványára 2012. 09. 05., 09. 18., 09. 26,, 09. 27. és 2012. 10. 01., 10. 03., 10. 08., 10. 15., és 10. 24. napján - 10. 08-án két alkalommal, 10.24-én három alkalommal - bocsátottak szabad forgalomba különféle termékeket. A vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzése során alkalmazták a korábbi ítéletekben a vámérték kimunkálására adott szempontokat. Az elsőfokú hatóság a megfizetendő vámtartozás összegét 9 819 200 forintban határozta meg, kivonva a vámtartozás összegéből a a különbözeti biztosíték összegét. Alperes a 2234352327 számú határozatával, helybenhagyta az elsőfokú döntést. [3] A 2012. 09. 14-ei vámkezeléshez kapcsolódó 2234359315. számú alperesi határozatot támadó keresetet az elsőfokú bíróság 11.K.27.967/2018/15. sorszámú jogerős ítéletével elutasította. Az ítéletet a Kúria eljárási hiba miatt a Kfv.V.35.337/2019/9. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.219 Az önálló áfaalanyiság vizsgálata során a munkaviszony és a munkavégzésre is irányuló más polgári jogi jogviszony elhatárolása során a jogviszonyok tartalmi jellemzőit kell értékelni. A jogszerűen lefolytatott becslési eljárás során megállapított adóalaptól való eltérést az adózó csak hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 2. § 5. §, 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 16. §, 29. §, 2003. évi XCII. tv. (Art.) 108. § (3) bek.] Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.218 Az üzemi tanácsi választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban az igény az üzemi tanáccsal szemben érvényesíthető [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 249. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.217 A tájékoztatási és konzultációs kötelezettség megsértéséről a kérelem benyújtása időpontjában fennálló, valamint ismert tények, körülmények vizsgálatával és értékelésével kell a munkaügyben eljáró bíróságoknak nem peres eljárásban határozni [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 289. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.216 A munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatás a kirendelés írásba foglalása nélkül is érvényes [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 53. §, 22. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.215 I. A munkabér megfizetése a munkáltató alapvető kötelezettsége. Abból levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. Bérfizetésre ezért határidőben a munkáltató akkor is köteles, ha munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként utóbb esetleg vele szemben kártérítési igénnyel élhet. II. A bérfizetés elmaradása a munkavállaló megélhetését veszélyezteti, így annak részbeni teljesítése is az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokául szolgálhat [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bekezdés a) pont, 161. § (1) bekezdés, 162. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.214 I. A 2014. évi LXXVII. törvény (DH3. tv.) nem zárja ki a devizaalapú kölcsönszerződésben szereplő, az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötés tisztességtelenségének vizsgálatát és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását [DH3. tv. 15/A. §]. II. Nem tisztességtelen a devizaalapú kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó kikötése, ha a kölcsönszerződés és a szerződéskötés előtt adott tájékoztatás együttesen meghatározott tartalma biztosította az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjén keresztül a fogyasztók számára a jogügylethez kapcsolódó árfolyamkockázat konkrét lényegének, mibenlétének, a fizetési kötelezettségükre gyakorolt hatásának, továbbá annak felismerését, hogy kockázatviselésüknek nincs felső határa [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.213 A tagállami bíróságoknak az uniós irányelvet átültető nemzeti jogszabályt kell alkalmazniuk, amelynek értelmezése során figyelemmel kell lenniük az irányelv céljaira, az Európai Unió Bírósága ítéleteiben kifejtettekre. Tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatban joghatályosan előterjesztett kereseti kérelem hiányában a bíróságok hivatalból nem vizsgálhatják a szerződési feltételek tisztességtelenségét [Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikk, 288. cikk]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.7.212 Az anyagi jogerő folytán a peresített jogviszony alapján a feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket - a jogutódra is kiterjedően - végérvényesen meghatározottnak kell tekinteni. A zálogjog tekintetében a dologi hatály azt jelenti, hogy mindenki, aki a zálogtárgyon az elzálogosítást követően szerzett jogot (akár tulajdonjogot is), köteles tűrni, hogy a zálogjogosult a lekötött vagyontárgyból kielégítse a követelését [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 256. § (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 130. § (1) bek. a)-h) pont, 157. § a) pont, 229. § (1) bek.].

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra