Havi keresés

Kuriai döntések 2020/3.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.3.92 A településképi rendeletben a helyi védelem alatt álló épületek tetőszerkezetén napelem és napkollektor kihelyezése közterületekről látható módon megtiltható a kulturális örökségvédelem, illetve a településkép védelme fontos közérdekre tekintettel [1995. évi LIII. tv. (Kvt.) 1. § (2) bekezdés, 6. § (2) bekezdés, 2001. évi LXIV. tv. (Kötv.) 4. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 2007. évi LXXXVI. tv. (Vet.) 9. §, 2016. évi LXXIV. tv. (Tvtv.) 2. § (1)-(2) bekezdés].
BH 2020.3.91 Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pontja szerint hozott határozat a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, aminek gyakorlása akkor tekinthető megalapozottnak, ha az a régi Pp. 339/B. §-ában foglalt követelményeknek megfelel. Eszerint szabálytalan építési tevékenység esetén a fennmaradási engedély megadása indokolt akkor, ha a közérdeksérelem hiánya igazolható [1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 48. § (2) bekezdés].
BH 2020.3.90 EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása egyenértékűségi feltétel alapján nem tagadható meg, feltéve, hogy az intézmény a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, valamint az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél a származási országban államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek (oklevélnek) felel meg. A megfelelés a származási országban felsőoktatási fokozatot adó képzésnek való megfelelést, azaz egyenértékűséget jelent [2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) 76. §].
BH 2020.3.89 Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett földhasználó ügyfélnek minősül az ingatlan használatát érintő változás bejegyzése iránti eljárásban. A használati megosztásról szóló megállapodás a használati rendet ábrázoló térképi kimutatással együtt érvényes [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. § (1) bekezdés, 2013. évi CCXII. tv. (Fétv.) 71. § (8) bekezdés].
BH 2020.3.88 Ha az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn, akkor az eljárást a hatóságnak meg kell szüntetnie. Panaszügyben az eljárás oka nem a panasz, hanem a panasz tárgyát képező szolgáltatói, engedélyesi magatartás [1952. évi III. tv. (Pp.) 206. §, 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 50. § (1), (4) bekezdés, 72. § (1) bekezdés, 2007. évi LXXXVI. tv. (Vet.) 57. §].
BH 2020.3.87 Zajkibocsátási határérték megállapítására csak reprodukálható és mérhető zajforrások esetén van mód [284/2007. Korm. r. (Kormányrendelet) 2. §].
BH 2020.3.86 Az illetékfizetési kötelezettség megítélésekor az Itv. szabályozási rendszeréből kell kiindulni, nem pedig az adott épület létrehozását, építését szabályozó előírásokból [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 19. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 49/A. § (5) bekezdés, 49/D. §, 56. § (4) bekezdés].
BH 2020.3.85 Azoknak az állampolgároknak a részére, akik egyik szerződő fél (Ukrajna) területéről a másik szerződő fél (Magyarország) területére költöztek, azonban az átköltözés után nem dolgoztak tovább, a nyugellátás összegét megfelelő képzettséggel rendelkező és a nyugellátás megállapítása időpontjában a fogadó állam (Magyarország) hasonló tevékenységet folytató dolgozója szakmai átlagkeresete alapján kell kiszámítani [1963. évi 16. tvr. (Egyezmény) 9. cikk (3) bekezdés].
BH 2020.3.84 I. Az Mt. 124. §-a határozza meg a szabadság kiadásának módját, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosítva a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban adja ki [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 124. § (2)-(4) bekezdés]. II. Ha a munkavállaló az egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozik, a munkáltatónak a kimentést megelőzően lehetősége van a valószínűsített védett tulajdonság és a hátrány közötti okozati összefüggés hiányának bizonyítására, amely nem azonos a kimentésben foglalt feltételek bizonyításával [az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. §, 22., §].
BH 2020.3.83 I. A foglalkoztatással összefüggő diszkriminációra történő hivatkozás esetén az Ebktv. 7. § (2) bekezdés első mondatában foglalt eltérést biztosító rendelkezésre figyelemmel az Ebktv. 22. §-át kell a kimentés tekintetében alkalmazni. II. A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést [az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. § (2) bekezdés, 22. §, 8. § o) pont, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 12. §].
BH 2020.3.82 Keresőképesség hiányában a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség nem terheli. Foglalkoztatási kötelezettség hiányában kizárt az állásidőre járó díjazás [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44. § a) pont, 45. § (1) bekezdés, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (1) bekezdés, 146. § (1) bekezdés].
BH 2020.3.81 I. Az a körülmény, hogy a gazdasági társaságnak nincs törvényes képviselője, a korábbi törvényes képviselő által adott meghatalmazáson alapuló ügyvédi képviseleti jogosultságot nem szünteti meg [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:3. § d) pont, 6:15. § (3) bek.]. II. A taggyűlési meghívó nem felel meg a törvény által támasztott követelményeknek, ha az nem olyan részletezettségű, hogy lehetővé tegye a tagok számára jogi álláspontjuk kialakítását. Az összehívás során elkövetett jogszabálysértést nem orvosolja, ha az ehhez szükséges dokumentumok később, de nem a törvényes határidőn belül kerülnek postára adásra [Ptk. 3:17. § (3) bek., 3:190. § (1) bek.]. III. Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze a taggyűlést akkor lehet megtartani, ha valamennyi tag jelen van és ahhoz kifejezetten egyhangúlag hozzájárulnak [3:17. § (5) bek.].
BH 2020.3.80 A felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható olyan jogkérdés, amely az alapeljárás tárgyát nem képezte, továbbá amely tekintetében a felülvizsgálati kérelemben a megsértett jogszabályhely tételesen meghatározásra nem került. A tisztességtelenség hivatalbóli vizsgálata a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésre tekintettel kizárt [1952. évi III. tv. (rPp.) 272. §, 273. §].
BH 2020.3.79 Megszakítja a végrehajtási jog elévülését, ha a végrehajtást kérő nem a követelés behajthatatlansága miatt szünetelő végrehajtás folytatását kéri, hanem az adós felszámolásának elrendelése iránt terjeszt elő kérelmet [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 327. § (3) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 57. § (4) bek.].
BH 2020.3.78 A szerződéses jogviszonyokra irányadó különös joghatósági ok megállapítható, ha a felek tényelőadásai körében megismert tények és megtett nyilatkozatok alapján a szerződéses viszony létrejöttét illetően alapos bírói kétely nem merül fel. A szerződés létezésével vagy érvénytelenségével kapcsolatos további kérdések értékelése már nem a perakadályok vizsgálata körébe esik, hanem az ügy érdemére tartozik [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 157/A. § (1) bek., 1215/2012/ EU rendelet (Brüsszel Ia. rendelet) 7. cikk].

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra