Havi keresés

Kuriai döntések 2021/9.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

2020. február óta a folyóiratban – tekintettel a 2019. évi CXXVII. törvény vonatkozó, módosító szabályaira – már nem jelennek meg elvi bírósági határozatok és döntések.

BH 2021.9.277 A közterület-használati jogviszony hatósági jogviszony, azt az önkormányzat nem rendezheti polgári jogi jogviszonyként. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés. A hatósági szerződés megkötése nem változtat a felek közötti jogviszony jellegén, azt nem teszi magánjogi jogviszonnyá. A hatósági szerződést az ügyféllel a hatóságnak és nem a tulajdonosnak kell megkötnie. Ezért kizárt, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos - ebben a minőségében - a hatósági feladat ellátására megbízottat vegyen igénybe [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. pont, 23. § (3) bekezdés, (5) bekezdés 2. pont, 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.276 I. Az Mt. 91. § b) pontja szerint a készenléti jellegű munkakör megállapíthatóságának feltétele az, hogy a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel járjon. II. "Az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel" fogalom általában bírói mérlegeléssel (szakértő igénybevétele nélkül) adható meg, az eset összes körülményének alapos, részletes vizsgálatát követően, melynek során a munkavállalót a munkaköre ellátásakor érő fizikai és szellemi megterhelést kell figyelembe venni azzal, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek, az általánost el nem érő igénybevétel erre nem ad alapot [2012. évi I. törvény (Mt.) 91. § b) pont, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 8. §, 54. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.275 A jogszabályon alapuló ügyféli minőség csak addig az időpontig illeti meg az ügyfelet, amíg az ügyféli jogállását megalapozó körülmény fennáll. Amennyiben a kérelmező a jogszabály szerint már nem minősül ügyfélnek, de ügyféli jogokat kíván gyakorolni, ebben az esetben őt terheli annak bizonyítása, hogy az adott közigazgatási ügy jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti [2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (4) bekezdés, 85. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. § (1) és (2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.274 A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítását legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. Ennek elmaradása az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés [2016/679. EU rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) és f) pontja, 14. cikk (1)-(2) bekezdései, 85. cikk, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.273 Nem megfelelő az adatszolgáltatás, illetve a felvilágosításadás, ha azt nem a törvény rendelkezése szerinti hatósági szempontrendszer alapulvételével, ahhoz igazodó tartalommal adják meg. A közigazgatási bíróság új eljárásra vonatkozó iránymutatás a fő szabály szerint kötelező a hatóság számára. Ettől akkor térhet el, ha a döntést megalapozó tények időközben megváltoztak, vagy olyan jogszabályi változás történt, amely a megismételt közigazgatási eljárásban is alkalmazandó. Az eljárási bírság kiszabásánál súlyosító körülményként értékelhető, ha ugyanazon eljárásban több, önállóan is bírsággal szankcionálható tényállási elem is megvalósult [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 123. § (1) bekezdés f) pont, 2017. évi I. törvény (Kp.) 97. § (4) bekezdés, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 61. § (1) bekezdés, 64/B. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.272 Az Szmtv. 94. § (2) bekezdés f) pontja kiskorú gyermekre nem alkalmazható, figyelemmel az Alaptörvény család jogintézményét védő és a családot szülő-gyermek viszonyaként is definiáló rendelkezésére [Alaptörvény L) cikk, 2007. évi I. törvény (Szmtv.) 94. § (2) bekezdés f) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.271 I. Versenyhatósági eljárásokban a bíróság új eljárásra utasító ítéletének meghozatalát követően megalkotott és a megismételt eljárásban alkalmazott új bírságközlemény sérti a Ket. 109. § (4) bekezdését, a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a tisztességes eljárás követelményét. A hatékony jogorvoslathoz való jog nem kizárólag a jogorvoslati fórumok igénybevételének lehetőségét jelenti, az magában foglalja a jogerős ítélet végrehajtását, és azt is, hogy a bíróságok a megismételt eljárásra előírtak megvalósulását érdemben ellenőrzik. A felperesek jogos várakozása, hogy az alperes a megismételt eljárásban a korábbi bírósági ítéletben előírtaknak megfelelően fog eljárni (bizalmi elv). Súlyosítási tilalom a közigazgatási eljárásban nincs. II. A Ket. 109. § (4) bekezdésének rendelkezéséből következően, azon határozati megállapítások, amelyeket a felperesek a korábbi peres eljárásban nem vitattak, és így, amelyekben a bíróság nem foglalt állást, a megismételt eljárásban tényként rögzülnek, azokhoz az alperes a megismételt eljárásban kötve van. III. Versenykorlátozó magatartás miatt kiszabott bírság elleni keresetek elbírálásakor a felperesek nem kötelezhetők egyetemlegesen a perköltség megfizetésére [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78. §, 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 109. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.270 A közigazgatási perben hozott ítélet alapján kiállított végrehajtási lap visszavonása tárgyában a törvényszék által hozott elsőfokú végzés elleni fellebbezés elbírálására is az ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel [2017. évi I. törvény (Kp.) 7. § (2) bekezdés, 47. §, 81. § (2) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 8. § (2) bekezdés b) pont, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 9. §, 224. § (1) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.269 A bevétel jövedelem minősítésének elkerülése érdekében az adózót már a megelőző, közigazgatási eljárásban bizonyítási kötelezettség terheli, újabb a közigazgatási eljárásban be nem mutatott és hivatkozott bizonyíték a Kp. 78. § (4) bekezdésének tiltó szabályára figyelemmel nem terjeszthető elő. A becslési eljárás nem kizárólag a gyanúsítottal, hanem annak hozzátartozójával szemben is folytatható. A hozzátartozói minőség tényéből az okszerűség sérelme nélkül joggal vetődik fel az a következtetés, hogy a bűncselekményből esetlegesen származó vagyoni előny a felperesnél lelhető fel [465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (Adóig. Vhr.) 87. § (1) bekezdés, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 4. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 2017. évi CLI. törvény (Air.) 99. § (1) bekezdés, 132. § (1) bekezdés e) pont, 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (4) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.268 A bíróság közrehatási tevékenysége körébe tartozik az anyagi pervezetés mellett az alaki pervezetés is, mely nem szorítkozik csupán a per érdemére. Az anyagi pervezetés egyik legfontosabb megnyilvánulása a hiánypótlás, azonban a hiánypótlás önálló szabályozásából adódóan nem értelmezhető csupán az anyagi pervezetés mentén [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 115. §]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.267 Az azonnali hatályú felmondás indoklása szerinti minősítés a bíróságot nem köti. A több, kisebb súlyú kötelezettségszegés, így a tiszteletlen magatartás is elvezethet a bizalomvesztéshez [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bekezdés b) pont] Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.266 Jogos érdek csorbítására vezet a munkáltató magatartása, ha nem a jogszabályban rögzített minősítés vagy teljesítményértékelés, hanem egyéb szempontok alapján dönt az illetmény eltérítéséről [A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 133. § (3) bekezdés]. A visszaélésszerű munkáltatói magatartást az alanyi jog jogosítottja és a jog gyakorlója viszonylatában kell értékelni, és nem aszerint, hogy ellenkező esetben más, rajtuk kívül álló személy milyen hátrányt szenvedett volna el (Kttv. 10. §). Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.265 A felszámoló által a felszámolási eljárás alatt indított bírósági eljárásban a tárgyi illeték­feljegyzési jog kedvezménye az 1990. évi XCIII. tv (Itv.) 62. § (1) bekezdés i) pontjának második fordulata alapján akkor érvényesül, ha az adott eljárást a felszámoló a felszámolás alatt álló adós nevében indítja meg. Ha az eljárásnak a felszámoló saját személyében alanya, a tárgyi illetékfeljegyzési jog nem áll fenn [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 62. § (1) bek. i) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.264 A 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. § (2) bekezdése alkalmazása során a Kúria hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályhelyre, azonos jogi indokolás mellett hagyta-e helyben az elsőfokú határozatot [2016. évi CXXX tv. (Pp.) 408. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2021.9.263 I. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának feltétele, hogy a kérelem előterjesztője a szükséges tartalmi kellékkel rendelkező beadványát határidőben nyújtsa be [1952. évi III. tv. (rPp.) 272. § (2) bek.]. II. A fogyasztó jogainak hatékony érvényesítése nem terjedhet ki arra, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyja a jogvita kereteit, azon túlterjeszkedjen, és az esetlegesen tisztességtelen jellegük vizsgálata érdekében egyenként elemezze azokat a szerződési feltételeket is, amelyek érvénytelenségére a felperes fogyasztó keresete nem terjedt ki (rPp. 215. §). Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra