Havi keresés

Kuriai döntések 2020/2.A jogászok között csak „BH”-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Kúria által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és a közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Tekintettel az új bírósági szervezeti és igazgatási törvényre, a folyóirat 2012 tavaszán megújult és terjedelmileg kibővült. Az ügyszakok szerinti fejezetekben a megszokott BH-k mellett ezentúl az elvi határozatok és döntések is megjelennek.

BH 2020.2.59 Törvénysértő az olyan önkormányzati normaalkotás, amelyik eredeti jogalkotói jogkörre hivatkozással, feladatkörében oly módon tér el a rá vonatkozó törvénytől, hogy azzal tartalmilag kifejezetten ellentétes irányú szabályozást hoz létre [1993. évi III. tv. (Sztv.) 26. §, 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 2. §].
BH 2020.2.58 Az állandó tartózkodásra irányuló engedély iránti kérelem elbírálása során a magyar állampolgár és külföldi házastársa közötti életközösség folyamatos fennállásának megítélése során a szabad bizonyítás elve érvényesül [2007. évi I. tv. (Szmtv.) 16. § (2) bek., 113/2007. Korm. (Vhr.) 33. § (2) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 339/B. §].
BH 2020.2.57 A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett [2003. évi XCIII. tv. (Art.) 128. § (1) bek., 170. § (1)-(2) bek.].
BH 2020.2.56 Folyamatban lévő ügyben az időközi anyagi jogi jogszabály-módosítást csak akkor kell alkalmazni, ha a jogalkotó erről kifejezetten rendelkezett; ellenkező esetben az ügyben az eljárás megindításakor hatályos anyagi jogi jogszabály alapján kell eljárni [2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 15. § (1), (2) bek.].
BH 2020.2.55 A mérőóra sérülése, a szabálytalan vételezés lehetőségének megállapítása a helyszíni jegyzőkönyvek és fényképfelvételek alapján dokumentálható, ezek alapján határolható be azon felhasználó felelőssége, akinek használati idejére a szabályszegés esik [2008. évi XL. tv. (Get.) 99. § (6) bek., 19/2009. Korm. r. (Vhr.) 1. Mell.]
BH 2020.2.54 A nyelvi képzésen való részvétel igazolása nem teremt alanyi jogot a tartózkodási jogra, a hatóságnak vizsgálnia kell a tartózkodási joghoz kapcsolódó tartózkodási cél valós fennállását. Ennek keretében a hatóság jogszerűen veheti figyelembe, hogy a felperes előzőleg több esetben tanulmányok folytatása céljából úgy kapott tartózkodási engedélyt, hogy egyik képzést sem végezte el [2007. évi II. tv. (Harmtv.) 13. § (1) bek., 18. § (1) bek.].
BH 2020.2.53 Az adóhatóság nem kötelezhető a szerződéses érték és bejelentett forgalmi érték különbség okainak feltárására, ha a bejelentett forgalmi értéket az illetékkiszabás alapjául elfogadja [1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 18. § (1) bek., 70. §].
BH 2020.2.52 Az Mt. 134. §-a szerinti a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetésének követelménye nem feleltethető meg az eseményszerűség követelményének. A munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése és annak ellenőrzése fogalmilag csak az ellenőrzéssel érintett munkanapra vagy a múltra nézve értelmezhető [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §].
BH 2020.2.51 A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles a munkatársaival az emberi méltóság és a függelmi viszonyok tiszteletben tartásával érintkezni. E kötelezettsége megsértése esetén megalapozottan nem hivatkozhat a véleménynyilvánítás jogára [a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 102. § (1) bekezdés i) pont].
BH 2020.2.50 Közalkalmazotti jogviszony a törvény eltérő rendelkezése hiányában helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre szóló kinevezéssel. Jogszabály kizáró rendelkezése hiányában a munkatárs munkavégzés alóli felmentése idejére is alkalmazható más közalkalmazott határozott időre, ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a helyettesített személy nem átmenetileg van távol munkahelyétől [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21. § (2) bekezdés; 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 1.5. pont].
BH 2020.2.49 Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 29. § (5) bekezdés, 82-84. §].
BH 2020.2.48 I. A munkáltató megsérti a munkavállaló magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát, ha ezen adatok kezelése a megfelelő tájékoztatást követően adandó, kifejezett írásbeli hozzájárulása hiányában történik. II. A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed. III. A munkavállaló ellenőrzése akkor jogszerű, ha következményei arányban állnak a munkáltató által elérni kívánt, deklarált jogszerű céllal, és megfelelő biztosítékot nyújt a visszaélésekkel szemben [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 9. § (2), (3) bekezdés, 11. §, az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 5. § (1) bekezdés a) pont].
BH 2020.2.47 A csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak van helye. A csőd-, illetve felszámolási ügyek vagyonjogi ügynek minősülnek, ezért ezekben az ügyekben a 2016. évi CXXX. törvénynek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve engedélyezésére vonatkozó szabályai irányadóak. A fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő, a felülvizsgálati kérelemhez csatoltan [Pp. 406. §, 408. § (2) bek., 409. §, 410. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4a) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.46 A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. §, 409. §, 415. § (1) bekezdés e) pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2020.2.45 I. Az üzletszabályzat általános szerződési feltételnek minősítése szempontjából nincs jelentősége a szabályzat terjedelmének, formájának, rögzítése módjának. A lízingszerződéshez az üzletszabályzat fizikailag is összekapcsolásra került, így megállapítható, hogy azt a fogyasztó megismerte és elfogadta az a szerződő felek megállapodásának részévé vált [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 205/A. §, 205/B. § (1) bek.]. II. A lízingszerződés futamidő lejárta előtti felmondása a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A felek további szerződéses szolgáltatásokkal nem tartoznak, a már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértéke teljesítendő, a szerződésszegő lízingbevevővel szemben a szerződésszerű teljesítés elmaradásából eredő kár érvényesíthető [1996. évi CXII. tv. (rHpt.) 2. számú melléklet I/11. pont, rPtk. 319. § (2) bek., UNIDROIT egyezmény]. III. Nem világos, nem érthető a devizaalapú pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételeinek a fogyasztó lízingbevevő fizetési kötelezettségét szabályozó kikötése, ha az árfolyamkockázat viselése - az árfolyamkockázat mibenlétére, a lízingbevevő fizetési kötelezettségeire gyakorolt hatására, kockázatviselése mértékére vonatkozó, a fogyasztó lízingbevevő részére nyújtott kifejezett tájékoztatás hiányában - csak kikövetkeztethető az általános szerződési feltételek több, különböző helyen, nem áttekinthető szerkezetben szereplő rendelkezéseinek egybevetése és együttes értelmezése alapján [rPtk. 209. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése

Jogi hírek

További hírek

Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra

Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja

Tovább az oldalra