Csak korlátozottan felszámolásbiztos a bérleti díjakat terhelő zálog

Újabb döntés született a Kúrián

Újabb döntés született az elzálogosított bérleti díjkövetelésekből eredő privilegizált kielégítés vonatkozásában.

Már a 2015 májusában (Gfv.VII.30.312/2014/10. szám alatt) meghozott kúrai döntést is hangos morajlások követték, azonban a Kúria újabb, az adós jövőbeni követelései elzálogosítása tárgyában született döntése a zúgolódásokon túl várhatóan komoly változásokat generál majd a hitelbiztosítékok körében. A Kúria tavaly kimondta, hogy a vagyont terhelő zálog rögzül az adós felszámolási eljárás kezdő időpontjában meglévő vagyontárgyaira (ideértve a követeléseit is) és már nem terjed ki az ezt követően az adós tulajdonába kerülő új vagyontárgyakra. A döntés gyakorlati jelentősége abban áll, hogy e döntés értelmében a hitelezők az általuk gyakorta preferált vagyont terhelő zálog alapján elsőbbségi kielégítést csak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő adósi vagyonból kereshetnek, így például az azt követően nyújtott bérleti szolgáltatásért járó díjakból már nem. A Kúria (Gfv.VII.30.086/2016. számú) nemrég közzétett végzése minden bizonnyal jelentős változást indukál majd az eddig alkalmazott hitelbiztosítékok körében. Végzésében a Kúria ugyanis a jövőbeni követeléseken alapított zálogok kapcsán is kimondta, hogy az elzálogosított követelések köre a felszámolás kezdő időpontjában − hasonlóan a vagyont terhelő záloghoz – rögzül, így a felszámolás kezdő időpontját követően létrejövő követelésből befolyó pénzeszközök már nem szolgálnak a zálogjogosult elsőbbségi kielégítésére.



Forrás: jogiforum.hu