A sérelemdíj kapcsolata egy nem kívánt gyermekkel

A „gyermek mint kár” vonatkozásában a kártérítési perek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezései szerint kerültek elbírálásra. A bíróságok ennek keretein belül vizsgálat tárgyává tették a szülők, illetve a fogyatékos gyermek vagyoni és nem vagyoni igényeit. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépése azonban jelentős változást hozott, ugyanis megszüntette a régi Ptk. nem vagyoni kártérítését, és újdonságként a sérelemdíj került bevezetésre.

Az új Ptk. 2:52. § (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A (2) bekezdés azt is rögzíti, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezésének bizonyítására nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy a sérelem bekövetkeztét a jogalkotó a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért annak bizonyítására nincs szükség. Vajon ezen rendelkezés által kibővül azoknak a jogsértő magatartásoknak a köre, amelyek a sérelemdíj jogintézményével szankcionálhatók? Milyen személyiségi jogi sérelmek érhetik a szülőket egy nem kívánt gyermek fogantatása és születése kapcsán, ha az orvos felróható magatartása megállapítható?



Forrás: arsboni.hu