A Ptk. rejtett titkai

Számtalan „rejtett titka” van a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvnek, mely a hosszú életű 1959. évi IV. törvényt váltotta fel. Cikkünkben a nyolc könyvből és 1596 paragrafusból álló új magánjogi kódex legérdekesebb rendelkezéseit és összefüggéseit vettük górcső alá.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a régi kódex felét megőrizte, negyedét korrigálta, másik negyedét megváltoztatta. A kódex például nem személyhez fűződő, hanem személyiségi jogokról szól, a generálklauzula pedig átvette az 1928-as magánjogi törvényjavaslat szövegét. A lelkiismereti szabadság azért nincs külön nevesítve a személyiségi jogok körében, mert az elmúlt évtizedekben nem volt egyetlen per sem, amelyet ennek sérelme miatt indítottak volna. Ennek a jognak az esetleges megsértése azonban a generálklauzulából levezethető. Az új Ptk. egyik kevésbé ismert újítása nyomán eltűnt a törvénykönyvből a „szellemi alkotás” kifejezés. A korábbi kódex még tartalmazott néhány rendelkezést a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról, az újban viszont a „szerzői jog és iparjogvédelem” fordulat vette át a helyét. A szomszédjogi szabályozás kétlépcsőssé lett: a főbb rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza, míg a speciális kérdésköröket a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény.



Forrás: jogiforum.hu