"Megdöglesz!" - mi számít jogos védelemnek?

A jogtalan támadás elhárításához való jogot az Alaptörvényben rögzítették, a jogos védelmet pedig a Büntető törvénykönyvben szabályozzák. Fontos az is többek között, hogy a jogos védelmi helyzet csak addig áll fenn, amíg a megtámadott fél alappal tarthat a támadás folytatásától.

A jogszabály szerint úgy kell tekinteni a jogtalan támadást, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna, ha azt egy személy ellen éjszaka, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el; ha a támadók a lakásba éjszaka, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan hatolnak be; ha a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen mennek be. Tehát jelentős különbség van abban a tekintetben, hogy valakit otthon, a közterületen, esetleg vendéglátóhelyen ér jogtalan támadás. A jogtalan támadás – például rendszeres lopások – elhárítása érdekében van lehetőség használni olyan eszközt, amely az élet kioltására nem alkalmas. Azzal azonban csak a jogtalan támadónak okozható a legenyhébb sérelem. Nem büntethető, aki a jogtalan támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. A jogos védelmi helyzet viszont csak addig áll fenn, amíg a megtámadott alappal tarthat a támadás folytatásától. A felhasznált eszköz arányossága és jogszerűsége mindig esetfüggő. Nincs olyan bírósági precedens, amely minden egyes ügyre általánosságban alkalmazható lenne. A Kúria azonban a www.birosag.hu oldalon több eseti döntést is közzétett, amelyek segítenek a bírósági gyakorlat megismerésében.



Forrás: beol.hu