EH 2020.01.M3 Textiliparban végzett munka alapján korkedvezményre a Tnyvhr. 1. számú melléklet 7. pontjában felsorolt munkakörökben dolgozó, a "Munkakör", és a "Munkakör leírása" cím alatt felsorolt munkatevékenységeket végző személyek válhatnak jogosulttá (a korkedvezmény hatályára előírt feltétel teljesülése esetén). A Tnyvhr. 2. § (5) bekezdése a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározások kiterjesztő értelmezését tiltja, a rendelkezés alapján a jegyzékben szereplő munkakörök között elnevezésük szerint a jogosultság szempontjából nem lehet különbséget tenni [a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (Tnyvhr.)]. Teljes határozat megtekintése
EH 2020.01.M2 Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 95. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2020.01.K2 Megtévesztő és ezáltal tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, ami a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, melyet egyébként nem hozott volna meg. Az ügyleti döntés egy folyamat, több döntési elemből állhat, a kereskedelmi gyakorlat jogszerűségének a részdöntések, mozzanatok esetén is fenn kell állnia [2008. évi XLVII. tv. (Fttv.) 3. § (2) bek., 6. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EH 2020.01.M1 A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes [a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájk tv.) 1. § (3) bekezdés a) pont]. Teljes határozat megtekintése
EH 2020.01.K1 Az ingatlanügyi hatóság, mint hatósági nyilvántartást vezető regisztratív szerv eljárására elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartási törvény speciális rendelkezései irányadóak, a Ket. csak mögöttes szabályként alkalmazható. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre, feljegyzésre irányuló kérelem az okiratnak az iktatásakor fennálló tartalma alapján bírálható el [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. § (1)-(2) bek., 6. § (1) bek., 7. § (1) bek., 29. §, 37. § (3a) bek., 39. § (3) bek., 44. § (1) bek., 51. § (1) bek.; 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 82. § (1) bek.; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 22. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EBD 2020.01.K4 Nem tekinthető a gyülekezési jog korlátozását magalapozó körülménynek, ha a rendezvény helyszínén vagy környékén a közlekedés lelassul, leáll vagy terelést szenved. A Gytv. 13. § (3) bekezdés c) pontja sem arra ad felhatalmazást a gyülekezési hatóság számára, hogy bármilyen forgalmi zavar kilátásba helyezése esetére megakadályozhassa a gyűlések megtartását. A gyülekezési hatóságnak le kell folytatni a Gytv. szerinti érdemi egyeztetési eljárást, és külön kell indokolni a zavarás körében a Gytv.-ben írt szabályozási mérce alkalmazását [2018. évi LV. törvény (Gytv.) 1. § (1) bek., 10. § (4) bek., 11. §, 13. § (1), (3) bekezdés c) pont]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.12.M30 Az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 91. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.12.M29 Az Mt. 276. §-ában meghatározott feltételek (a taglétszám és a munkavállalói létszám) objektív körülmények, amelyek fennállta nem a felek kölcsönös tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének mikénti teljesítésétől függ. Ha a szakszervezeti taglétszám az adott munkavállalói létszámhoz képest a Kollektív Szerződés megkötésének időpontjában bizonyítottan megfelelően fennállt, úgy a szakszervezet kollektívszerződés-kötési képességgel rendelkezett [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (2) bekezdés]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.12.M28 I. A felek által megkötött, a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás akarati hiba miatti érvénytelensége esetén nem a megtévesztett munkáltató saját jognyilatkozatának a sikeres megtámadásáról van szó, hanem a munkavállaló jogellenes magatartásáról, ezért az Mt. 29. § (5) bekezdése alapján az Mt. 84. §-ában foglaltak szerint helye van marasztalásnak. II. A munkaviszony megszűnésének jognyilatkozat szerinti időpontját nem érinti a jognyilatkozat jogellenességének megállapítása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82-84. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.12.K25 A Tpvt. 10. § b) pontjában meghatározott jelentős, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságok nem szinonimák, hanem más-más tartalommal bíró önálló tényállási elemek. Az összehasonlító reklámban a jelentős, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonság összehasonlításának tárgyilagosnak kell lennie. Nem minősül pillanatnyi elsőségi állításnak a dinamikusan fejlődő piacon a legalább 8 hónapig tartó piacelsőség megőrzése [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 10. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.12.K24 Helyiadó-ügyben a jogalkalmazóknak azokat a jogszabályrészeket is értelmezniük és alkalmazniuk kell, amelyeket a jogalkotó a jogszabály értelmező rendelkezései között külön nem határozott meg [1990. évi C. tv. (Htv.) 11. §, 47. §, 52. §, 2014. évi LXXIV. tv. (Htv.-t.mód. tv.) 146. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.12.B23 A bíróság hivatalból is elrendelhet bizonyítást [Be. 164. § (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.12.B22 I. A büntetőeljárás előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatti felfüggesztésére csak akkor kerülhet sor, ha a feltett kérdések megválaszolása nélkül az ügydöntő határozatot meghozni nem lehet [Be. 490. § (1) bek.]. II. A büntetőeljárás felfüggesztése törvénysértő, ha az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusainak értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik [Be. 490. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
Jogi hírek
Új Polgári Törvénykönyv és kommentárja
- Gárdos Péter: Gondolatok a szerződésátruházásról az Alkotmánybíróság határozata nyomán¹ (MJ, 2021/7-8., 427-444. o.)
- Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv első hét évéről (JK 2021/3., 101-112. o.)
- Verebics János: “És még mi adtunk magának Kossuth-díjat” – Sárközy Tamás és az 1988-as Társasági törvény születése (GJ, 2020/11-12., 2-9. o.)
- Tőkey Balázs: A jóhiszeműség szerepe a kár- és kockázattelepítésben (GJ, 2020/10., 1-5. o.)
- Veress Emőd: A szavazati szindikátusok (könyvrészlet)
Új Büntető Törvénykönyv és kommentárja
- Dr. András Bertaldó: Quo vadis, ungarische Jugendstrafgerichte?
- Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai
- Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió
- Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára
- Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete