Áder kezében a plakátragasztó

Jogi hírek
Áder kezében a plakátragasztó

Vasárnap este még az Országgyűlés elnökének aláírására várt, ám kétség sem férhet hozzá, hogy hamarosan Áder János asztalára kerül a lex Simicska. Az Országgyűlés múlt pénteki rendkívüli ülésén a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését.

Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, noha a jogterület, amelyet szabályozni kíván a törvény, egyértelműen kétharmados többséget igényel. Ezért mondták lapunknak alkotmányjogászok már pénteken, hogy Áder Jánosnak nem lenne szabad aláírnia a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) kellene fordulnia normakontrollt kérve. Az államfő most hivatkozhat arra, hogy ugyanazt a törvényjavaslatot (értelmezés kérdése, hogy azonosnak vagy különbözőnek tartjuk-e a két törvényt, hiszen azt csupán átnevezték és egy másik jogszabályt módosítva fogadták el ugyanazokat a passzusokat) már másodszor küldi meg neki a parlament – ilyen esetben ugyanis már köteles azt aláírni. Mivel azonban azt maga a kormányoldal is tagadja, hogy ugyanazt, az épp sarkalatossága és a szükséges többség hiánya okán visszaküldött törvényt fogadták volna el ismét feles többséggel, így Áder vélhetően új javaslatként fogja kezelni a jogszabályt. Ebben az esetben lehetne alkotmányossági aggálya bőven, és kérhetne normakontrollt, amelyet az Ab-nak – az alaptörvény értelmében – 30 napon belül kell elvégeznie.

Forrás: nepszava.hu

Érdemes-e perelni a magyar államot?

Jogi hírek
Érdemes-e perelni a magyar államot?

A Magyar Állam ellen indított perek – a közvélekedéssel ellentétben – nem eleve vesztes eljárások. Nagyban függ persze mindez attól is, hogy hazai vagy nemzetközi bíróságon nyújtják-e be a keresetet. Ugyanakkor számos eset bizonyítja, hogy a magyar bíróságok is objektíven ítélik meg a vitathatatlan tényeket. Így történt ez pénteken a budaörsi önkormányzat állam elleni perében.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos szabályozása megkülönbözteti a közigazgatási, a bírósági, az ügyészségi, a közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárt. Emellett jelentős változást hozott a jogalkotással okozott kár megtérítése terén. Egyértelművé tette: közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személy felelős. Bírósági jogkörben okozott kár esetén továbbra is az eljárt bíróság a felelős. Ügyészségi jogkörben a Legfőbb Ügyészséggel szemben lehet pert indítani. Egyértelmű, hogy jogalkotással okozott kár esetén nem maga a jogszabály, hanem az azzal okozott kár hozza létre a polgári jogviszonyt a jogalkotó és a károsult között. Precedensértékű a mai budaörsi ítélet, mely ilyen formában először mondta ki – igaz, nem jogerősen -, hogy az országgyűlés által elfogadott, az államfő által kihirdetett, sőt, akár az Alkotmánybíróság által legitimált törvénnyel is lehet valós anyagi kárt okozni, és annak megtérítése érdekében legitim és eredményes lehet a peres út.

Forrás: nepszava.hu

Példátlant húzott a Fidesz, mert nem akarta egész nyáron nézni, hogy Orbán lop

Jogi hírek
Példátlant húzott a Fidesz, mert nem akarta egész nyáron nézni, hogy Orbán lop

A magyar parlamentarizmus történetében valószínűleg nem történt meg az, ami most. Kétharmados törvényből lett feles.

Az persze erősen kérdéses, hogy a pénteken elfogadott törvény még az a törvény-e, amit Áder János visszaküldött megfontolásra: papíron persze igen, de a lex csicskaként és lex Simicskaként is elhíresült jogszabályból lényegében csak a tárgysorozatba vételi sorszáma maradt meg, a tartalma és a módosításban érintett törvényhelyek is gyakorlatilag teljes egészében kicserélődtek benne, sőt még a címe sem maradt ugyanaz, mint a múlt héten elfogadott törvényé.

Forrás: hvg.hu

Kimondta a bíróság: EU-jogot sértenek a szerencsejáték magyar szabályai

Jogi hírek
Kimondta a bíróság: EU-jogot sértenek a szerencsejáték magyar szabályai

A külföldi bejegyzésű online fogadóoldalak szabályozása problémás, de a szerencsejáték-szervezői jogok átláthatóságával is bajokat talált az EU Bírósága.

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – mondta ki az Európai Unió Bírósága. A távszerencsejátékokra vonatkozó magyar szabályozás hátrányosan megkülönböztető módon és nem átlátható jellege révén korlátozta a más tagállamokban bejegyzett vállalkozásokat, hogy ilyen típusú online játékokat szervezzenek Magyarországon. A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy eltérő bánásmódnak minősül és hátrányosan megkülönbözteti a másik tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a nemzeti szervezőkhöz képest az a nemzeti szabályozás, amely szerint a "megbízható" szerencsejáték-szervezőknek legalább tíz éven keresztül ilyen típusú tevékenységet kell folytatniuk Magyarországon. Mivel a kifogásolt szabályozás hátrányosan megkülönböztető, ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – mondta ki a bíróság.

Forrás: hvg.hu