Visszakövetelt ajándék - Egy kötelem „felébresztése”

Jogi hírek
Visszakövetelt ajándék - Egy kötelem „felébresztése”

Az ajándék - a juttatás ingyenessége miatt - három esetben a szerződés teljesítése után a megajándékozottól visszakövetelhető. Ezzel a kontraktus utolsó létszakasza - az abból fakadó kötelmekkel együtt - "újranyílik". De mikor kerülhet sor az ajándék visszakövetelésére?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:236. § értelmében „A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.” Az ajándékozási szándék és ekként a szerződéskötési akarat kialakulását megalapozó szubjektív tényezők miatt a Ptk. lehetővé teszi, hogy az ajándék átadása, illetve a tulajdonjog átszállása előtt az ajándékozó a szerződés teljesítését relatív széles körben megtagadja. A törvényhez fűzött kommentár szerint (Polgári jog I-IV. - Kommentár a gyakorlat számára, szerkesztő: Petrik Ferenc, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2016.) az ajándékozó élethelyzetének változása egyaránt jelentheti vagyonának csökkenését vagy jövedelemének elvesztését, de egészségkárosodását is; a megajándékozotthoz fűződő viszonyában bekövetkezett változás pedig családi vagy baráti kapcsolatuk megromlásában, bizalomvesztésben, vagy bárminemű sérelem elszenvedésében is állhat; mindegyik esetben feltéve, hogy a változás lényeges legyen, tehát olyan súlyú, amely miatt – a közfelfogás szerint – a szerződés teljesítése már nem várható el.

Forrás: jogiforum.hu

Bűnelkövetővé válhat ön is bármikor - hihetetlenül kell vigyázni

Jogi hírek
Bűnelkövetővé válhat ön is bármikor - hihetetlenül kell vigyázni

A mindennapok komoly veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Nem telik el úgy nap, hogy a híradásoknak ne lenne témája egy-egy közlekedési baleset vagy haláleset. E jelenség indokolta a Fővárosi Törvényszék tájékoztatóját a közlekedési bűncselekmények bírói gyakorlatáról.

Ha gyalogos vagy utas közlekedési magatartása miatt sérül vagy hal meg valaki, akkor a gyalogos vagy utas nem közlekedési bűncselekmény miatt, hanem a bekövetkezett eredménytől függően testi sértés vagy emberölés miatt vonható felelősségre. A közlekedési bűncselekmények elkövetési helyszínei is nagyon változatosak: e körben vasút, légtér, folyó és tó, illetve közút egyaránt szóba jöhet. Lényeges szempont, hogy a közúti közlekedés szabályait mindig kiterjesztően kell értelmezni: közút például a közforgalom elől el nem zárt magánút is. A közlekedési szabályok megszegésével okozott sérüléses balesetek még akkor is közúti balesetnek számítanak, ha nem a szó hétköznapi értelmében vett közúton történtek: ha valaki szántóterületen vagy elzárt területen okoz sérülést, akkor annak körülményeit is a közlekedési szabályok szerint kell vizsgálni.

Forrás: inforadio.hu

Jóhiszemű pereskedés most és mindörökké - Milyen változásokat hoz az új polgári perrendtartás?

Jogi hírek
Jóhiszemű pereskedés most és mindörökké - Milyen változásokat hoz az új polgári perrendtartás?

A peres felek és a per többi résztvevője kötelesek a perbeli jogaikat jóhiszeműen gyakorolni és a kötelességeiknek eleget tenni. A bíróság pedig köteles biztosítani, hogy ez tényleg így is legyen.

A jogszabály a bíróságot arra kötelezi, hogy megakadályozza a jóhiszemű pervitel követelményével ellentétes magatartásokat (pl. ami a per elhúzódásához vezethet), valamint hogy figyelmeztesse a feleket a jóhiszemű pervitel követelményére (és a rosszhiszemű pervitel következményeire is). A figyelmeztetés történhet szóban vagy írásban, előre vagy utólag, egyszer vagy ismételten is.

Forrás: jogiforum.hu

AB: Alkotmányellenes a Nemzeti Földalap vagyonát érintő szabályozás

Jogi hírek
AB: Alkotmányellenes a Nemzeti Földalap vagyonát érintő szabályozás

Alkotmányos mulasztást és mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő hiányos szabályozás kapcsán az Alkotmánybíróság (AB) keddi nyilvános ülésén kihirdetett határozatában.

Az AB két indítványt vizsgált, az egyik esetében az indítványt beadók felvetéseit nem találta megalapozottnak, de mégis arra kötelezik az Országgyűlést, hogy módosítsák a törvényt egy részszabály miatt; a másik esetében viszont megalapozottnak találta az AB Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselőnek és további 51 ellenzéki képviselőtársának indítványát – írja az MTI.

Forrás: index.hu