BH 2019.6.158 I. Aki jövedéki terméket jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül szerez meg, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, költségvetési csalást követ el. Az pedig, aki a jövedéki adózás alóli elvonásban nem működik közre, azonban az előzőek szerinti költségvetési csalásból származó, vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, nem a költségvetési csalás bűnsegéde, hanem az orgazdaság bűncselekményének elkövetője [Btk. 379. § (1) bek. a) pont, 396. § (6) bek., a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának külön szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény]. II. A kiszabott büntetés, az alkalmazott intézkedés felülvizsgálatának van helye, ha a bűncselekmény minősítése ugyan törvényes, azonban a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki, illetve törvénysértő intézkedést alkalmazott; a büntetés vagy intézkedés neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A büntetés céljára vonatkozó, valamint a büntetés kiszabásának elveit tartalmazó anyagi jogi rendelkezések esetleges megsértése azonban a felülvizsgálatot nem alapozza meg, ezek ugyanis nem olyan rendelkezések, amelyek nem tűrnek mérlegelést. Így nem vizsgálható az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket miként vették figyelembe [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) és bb) alpont; Btk. 79 -80. §]. Teljes határozat megtekintése