EH 2019.01.B2 I. A becsület csorbítására alkalmas tényállítás nagy nyilvánosság előtti elkövetésének megállapítására lehet alkalmas, ezért a rágalmazás vétségének megállapíthatósága szempontjából tényállásszerű magatartás különböző internetes felületeken annak nyilvános közlése, mely szerint az egyik egyetem hallgatói önkormányzatának vezetője - e tevékenységének gyakorlása során - részt vett egy jelentős tárgyi súlyú nemi erkölcs elleni bűncselekmény eltussolásában, illetve közpénzt tulajdonított el [Btk. 226. § (2) bek. b) pont]. II. A felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának a hallgatók összessége által megválasztott tisztségviselője működése során közfeladatot lát el, e tevékenységéért közpénzből javadalmazásban részesül, ezért közszereplőnek minősül. Közérdek fűződik ahhoz, hogy ha egy közszereplő bűncselekményt követ el, ez kiderüljön, és azt a közvélemény (is) megítélhesse. A közélet szereplői tevékenységének, személyiségüknek, múltjuknak, a közéleti tevékenységgel összefüggő, azokra kihatással lévő tényeknek, körülményeknek valós megismerése közérdek. Közérdek akkor is, ha az ilyen tények, körülmények nyilvánosságra hozatala, állítása, híresztelése a becsület csorbítására és objektíve a közéleti szereplő társadalmi megítélésének negatív irányú befolyásolására alkalmas. Ezért ebben a konkrét ügyben a valóság bizonyításának elrendelése nem maradhatott el, mert anélkül a terhelt büntetőjogi felelőssége (az esetleges büntethetőséget kizáró ok megállapíthatósága esetén annak hiánya) nem dönthető el [Btk. 229. §]. III. A valóság bizonyításának indokoltságát megalapozó közérdeket vagy bárki jogos érdekét a bíróságnak azért kell a Btk. 229. §-ában foglaltaknak megfelelően ügyenként vizsgálnia és mérlegelnie, mert a valóság bizonyításának törvényi feltételek ellenére történő elmaradása a korábbi Be. (1998. évi XIX. törvény) 416. § (1) bek. a) pontja szerinti, illetve a hatályos Be. 649. § (1) bek. a pont aa) alpontja szerinti anyagi jogszabálysértést valósíthat meg, amely felülvizsgálati okot képez [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.01.B1 I. Jogos védelmi helyzet nem állapítható meg annak a terheltnek a javára, aki a vele haragos viszonyban lévő másik két terheltet többszörös szóváltás során kialakuló konfliktushelyzetben "innen ma nem mentek el" szavakkal megfenyegeti, majd elfogadja a II. r. terhelt verekedésre kihívását, előre látva, számítva rá, hogy a verekedésbe a II. r. terhelt oldalán annak testvére, az I. r. terhelt is beavatkozik majd [Btk. 22. §; 4/2013. BJE határozat]. II. Az emberölés bűntettének kísérletét valósítja meg, aki verekedés közben a jobb kezében alkarján feltolva, rejtve tartott késsel az ellenfelét legalább közepes erővel orvul egyszer szívtájékon, majd kétszer hasba szúrja, s neki életveszélyes sérüléseket okoz [Btk. 10. § (1) bek., 160. § (1) bek., 164. § (1) bek., (8) bek.]. III. Az ölési cselekmények általában indulati cselekmények, ezért a szokványos indulat hatása alatti elkövetés nem alapozza meg az emberölés privilegizált esetének, az erős felindulásban elkövetett emberölésnek a megállapítását. Az erős felindulásban elkövetés megállapításához az éplélektani alapon kialakult indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, elveszti önkontrollját, tudatszűkült állapotba kerül. Ez nem valósul meg akkor, ha az elkövető indulatban, de a körülményeknek megfelelő, azokhoz igazodó adekvát módon viselkedik, és az ölési kísérlethez vezető verekedés kiprovokálásában meghatározó szerepet tölt be, majd a rejtetten viselt késével tudatosan, célzottan, orvul ejt életveszélyes sebeket a verekedés másik résztvevőjén. A felindulást kiváltó ok pedig nem tekinthető méltányolhatónak, ha az indulatot kiváltó okot az elkövető - felróhatóan - maga idézi elő [Btk. 161. §]. Teljes határozat megtekintése