BH 2017.5.142 I. Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. A vagyonelkobzást erre irányuló indítvány hiányában is alkalmazni kell [1978. évi IV. tv. 77/B. § (2) bek., Btk. 74. § (2) bek.]. II. Vagyonszerzésnek tekintendő az is, ha a bűncselekmény a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel függ össze; az elkövető vagy más személy, illetve gazdasági társaság a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyont szerez a befizetés elmulasztásával, így a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni (95. BK vélemény). III. Ha az elsőfokú bíróság a törvény ellenére elmulasztott rendelkezni a vagyonelkobzásról, a másodfokú bíróság akkor is határozhat, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 354. § (5) bek.]. IV. Akkor, ha az első fokon eljárt bíróság a vagyonelkobzásról a törvény ellenére nem rendelkezett, és a döntéshez szükséges adatok a másodfokú eljárásban bizonyítás felvétele keretében sem tisztázhatóak, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasítja [Be. 375. § (4) bek.]. Teljes határozat megtekintése
BH 2017.5.139 I. Az adócsalás tettese csak olyan személy lehet, aki az adókötelezettség szempontjából jelentős tény (adat) valótlan előadásával, elhallgatásával vagy más magatartással a hatóságot adóbevétel csökkentését eredményezően megtéveszti. Az adóhatóság megtévesztésére szolgáló valótlan tartalmú számlákat beszerző és azokat az adóbevallást elkészítő számára rendelkezésre bocsátó személy az adócsalásnak nem társtettese, hanem bűnsegéde [1978. évi IV. tv. 310. § (1) bek., Btk. 13. § (3) bek., 14. § (2) bek.]. II. A részes cselekménye tettesi (társtettesi) bűncselekményt feltételez; a részesi bűncselekmény járulékos jellegű. A részes ugyan a tettes minőségi túllépéséért nem felel, a mennyiségi túllépésért azonban igen. A részes azzal, hogy az általa megszerzett, valótlan tartalmú számlákat a tettes rendelkezésére bocsátja, tudva azt, hogy az azokat az adófizetési kötelezettsége csökkentésére fogja felhasználni, fizikai bűnsegélyt nyújt a tettesnek. Amennyiben azzal is tisztában van, hogy egy harmadik társuk is valótlan tartalmú számlákat szerez be, amiket a tettes az adóbevallása kapcsán fel is használ, a harmadik társ által beszerzett számla felhasználása kapcsán szándékerősítő hatást is gyakorol a tettesre, azaz ezek kapcsán pszichikai bűnsegélyt nyújt neki [1978. évi IV. tv. 310. § (1) bek. Btk. 13. § (3) bek., 14. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EH 2017.05.B12 I. Miután nem lehet védő, aki az ügyben mint bíró járt el, nem járhat el az ügyben védőként az az ügyvéd, aki korábban a másodfokú bíróság tanácsának tagjaként az ügyet érdemben tárgyaló elsőfokú bíróság bírájának kizárására irányuló indítvány elbírálásában vett részt; a törvény a védő kizárása vonatkozó szabályban nem tesz különbséget az ügy érdemében eljáró és azon bíró között, aki nem az ügydöntő határozat meghozatalában vesz részt [Be. 45. § (1) bek. b) pont]. II. Kötelező védelem esetén az olyan védő jelenlétében megtartott tárgyalás, aki a terhelt védelmét nem láthatná el, megvalósítja a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. A másodfokú eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezésekre figyelemmel ez irányadó a másodfokú nyilvános ülésre is. Akkor azonban, ha a kizárt védő mellett a terhelt védelmét egyidejűleg más védő is ellátja, aki a nyilvános ülésen jelen is van, ez az eljárási szabálysértés nem valósul meg [Be. 46. §, 345. §, 361. § (3) bek., 362. § (1) bek., Be. 373. § (1) bek. II. d) pont]. III. A kizárt védőnek a bíróságra eljuttatott beadványa nyilvánvalóan érdemi védői tevékenység. Akkor azonban, ha a terheltnek van másik - nem kizárt - védője is, ezzel a kötelező védelemre vonatkozó szabály nem sérül [Be. 46. §, 50. § (1) bek. b) és d) pont, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
EH 2017.05.B11 I. A rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgya egyaránt a becsület. A két bűncselekmény elkövetési magatartásai azonban különbözőek. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz, és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti. A becsületsértés elkövetési magatartása viszont értékítéletet fejez ki. A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomást szerző maga alkosson értékítéletet, míg a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább (Btk. 226. §, 227. §). II. Valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni - konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül - nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg. Az Alaptörvényben [Nemzeti Hitvallás, U) cikk] deklaráltakra, valamint a Btk. 333. §-ában kodifikált törvényi tényállásra figyelemmel a fasizmus és a kommunizmus, mint diktatórikus hatalomgyakorlási formák, illetve eszmerendszerek között a büntető jogalkalmazás során különbséget tenni nem indokolt (Alaptörvény; Btk. 226., 227., 333. §). Teljes határozat megtekintése