EH 2019.02.B3 I. A becsület csorbítására alkalmas és ezért rágalmazást valósít meg az a tényállítás, mely szerint a sértett ügyészként eljárva egy konkrét büntetőeljárás kényszerintézkedés hatálya alatt álló gyanúsítottjának többéves börtönbüntetését előre megjósolta, s erre figyelemmel a gyanúsított állapotos feleségét terhességének megszakítására hívta fel. Ez a magatartás a társadalomban kialakult általános megítélés, az általános erkölcsi és közfelfogás szerint is azt jelenti, hogy az ilyen kijelentések elkövetője hatalmaskodik, szolgálati helyzetével (beosztásával) visszaél, és ezért nem jellemes. A terhelti közlés tehát alkalmas arra, hogy a sértettről, tulajdonságairól, magatartásáról a környezetben kialakult társadalmi megítélést, elismertséget kedvezőtlen, negatív irányba befolyásolja [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. II. Az országgyűlési képviselő törvényen alapuló mentelmi joga kettős természetű. Egyrészt eljárási jogi, másrészt anyagi jogi. Az eljárási jellegű mentesség csak a képviselői tisztség fennállása alatt - és a mentelmi jog felfüggesztéséig, illetve annak hiányában - zárja ki a büntetőeljárás folytatását bármilyen, akár a tisztség keletkezése előtt, akár annak fennállása alatt elkövetett bűncselekmény miatt. Az anyagi jogi mentesség pedig a "képviselői megbízatás gyakorlása során" és a "képviselői megbízatással összefüggésben" tett közlések miatti felelősségre vonást zárhatja ki. E két - kiterjesztően nem értelmezhető - tevékenységi körön kívül eső közszereplésekre, így a televíziós műsorban történő nyilvános fellépésre a mentelmi jog által biztosított védettség nem vonatkozik, az ilyen szereplés ezért nem kockázatmentes, s az ott tett kijelentések jogellenesnek tekinthetők, ha egyébként a becsület csorbítására alkalmasak [Btk. 226. §; 2012. évi XXXVI. törvény (Ogy.tv.) 73. §, 74. §]. III. Verbális cselekmény esetén a gondatlanság fogalmilag kizárt, mivel a szó kimondásával rögzül az akarat. A rágalmazás bűncselekményével kapcsolatban a bűnösség vizsgálata során az elvárhatóság kategóriája nem a szándékosság, hanem a gondatlanság, s azon belül is a hanyag gondatlanság tekintetében merülhet fel [Btk. 7. §, 8. §, 226. §, 227. §]. Teljes határozat megtekintése