BH 2018.10.267 I. A nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének - nem pedig a rablás bűntettének - bűnsegéde az, aki a bűntársával elhatározott lopás szándékával megy a sértett lakásába, de társának rögtönös szándékát tudomásul véve ő adja át a zsineget az I. r. terheltnek, aki ezt követően az általa már bántalmazott sértettet a nyakára hurkolt zsineggel, a II. r. terhelt testközeli jelenlétében 10 percen keresztül addig fojtogatja, amíg fulladásos halála bekövetkezik, majd ezután együtt kutatják át a lakást, veszik el a sértett értékeit, s azokat még aznap együtt értékesítik [Btk. 14. § (2) bek., 160. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 365. § (1) bek.]. II. A bűnrészes, így a bűnsegéd nem megvalósítja, hanem hozzájárul a tényállásszerű cselekményhez. A részesi szándék azzal a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, amelyet kivált vagy amelynek véghezvitelét erősíti. A részes korlátozhatja a bűncselekményben közreműködésének hatókörét, azaz elhatárolhatta volna magát (kivonhatta volna magát) a rablási erőszakon túl egyértelműen kifejtett ölési cselekményből, de ilyen, a társa és a külvilág számára is egyértelmű szándékának limitálását tükröző magatartást a II. r. terhelt nem tanúsított. Ellenkezőleg, a sértett zsinegelésének kezdetétől annak helyszínen bekövetkező haláláig - a viszonylagosan elhúzódó - fojtogatás teljes ideje alatt mindvégig társa közvetlen közelségében tartózkodott, így legalább eshetőlegesen tudatában volt annak, hogy olyan sérelem okozásába kapcsolódott be, ami nem határolt, nem limitált sem társa, sem ő általa, s eredménye a sértett életvesztése lehet [Btk. 7. §, 13. § (1) bek., 14. § (2) bek.]. Teljes határozat megtekintése