BH 2017.6.181 I. Fogvatartásban lévő terhelttel szemben a Be. XXVII. Fejezete szerinti eljárás nem folytatható, ezért feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező és felülvizsgálati okot megvalósító eljárási szabálysértés, ha a bíróság más ügyben szabadságvesztést töltő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével hozott végzésben szab ki büntetést [Be. 373. § (1) bek. II.d. pont]. II. Tárgyalás mellőzésével hozott végzést a bírósági ügyvitel szabályai szerint az ún. A/5. jelzésű értesítés használatával kell kézbesíteni, amely szerint e végzést csak a vádlott (címzett) személyesen, vagy a "saját kézbe feladott hivatalos irat átvételére jogosult meghatalmazott" veheti át. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés bármely más személy által történő átvétele szabályszerű kézbesítésnek nem tekinthető. A kézbesítetlenség eljárási következménye, hogy a bíróság az ügy tárgyalásra kitűzése iránt kell hogy intézkedjék [Be. 70. § (1), (4) bek., 548. § (5) bek.; 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 35. § (6) bek.]. III. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés elleni jogorvoslat a kézbesítéstől számított 8 napon belüli tárgyalás tartásának kérése. E határidő azonban csak a végzés szabályszerű kézbesítésétől nyílik meg, mert joghatás csak szabályszerű kézbesítéshez fűződik. Ezért a nem szabályszerűen kézbesített (gyakorlatilag kézbesítetlen) végzéshez joghatás nem társul, s a jogorvoslat - tárgyalás tartása iránti kérelem bejelentésének - határideje sem nyílik meg. Mivel e határidő nem kezdődik meg, nem is telhet el, ezért a 8 nap eltelte ellenére a nem szabályszerűen kézbesített végzés jogerőre emelkedésre nem képes. A jogorvoslat bejelentésének határideje mindaddig nem nyílik meg, ameddig a jogorvoslati jogosultsággal rendelkezőnek a végzést szabályszerűen nem kézbesítették. IV. A szabályszerűtlenül kézbesített végzés bíróság általi jogerősítése ezért téves, s az ilyen határozat nem jogerős, s ellene ezért felülvizsgálati indítvány sem nyújtható be. A téves jogerősítő záradékot azonban a bíróság saját hatáskörében hatályon kívül helyezheti [Be. 416. § (1) bek.; BH 2015.151.].
EH 2017.06.K16 Nemzeti jogon alapuló versenyhatósági határozatok által megállapított versenykorlátozó megállapodások esetén is helye lehet az uniós jogra hivatkozásnak. Ugyanakkor nincs helye ilyen esetben az uniós jog közvetlen hivatkozásának, és nincs helye a versenyjogi uniós rendelkezéseken és fogalmakon túlmutató hivatkozásoknak. A felperesnek a nemzeti jog szabályainak megsértését kell állítani, vagy a nemzeti jog szabályainak uniós jog tükrében való helytelen értelmezési gyakorlatát, avagy az uniós joggal való ellentétes tartalmát kell ahhoz állítani, hogy - a hivatkozás helytállósága esetén - a felülvizsgálati kérelem sikeres legyen. Az eljárási határidők jelentős túllépésének egyik jogkövetkezménye lehet, hogy az ügyféltől nem várható el olyan mértékű (ellen)bizonyítás, mint ha rövid időn belül a bizonyítandó tényeket követően erre lehetősége lett volna. A bizonyítás elnehezülését vagy lehetetlenné válását az (ellen)bizonyítás tárgyát képező konkrét tényeket állító ügyfélnek kell igazolnia. Vertikális megállapodásban alkalmazott, a szerződés más kikötéseire tekintettel árrögzítést jelentő ajánlott viszonteladási ár, adott jogi és gazdasági háttért és az érintett piac általános működését és szerkezetét figyelembe véve, versenykorlátozó célú megállapodásként is értékelhető lehet. Ebben az esetben az árrögzítést jelentő ajánlott ártól való tényleges áreltérés bizonyítása, a megállapodás rendszeres be nem tartásának igazolása, a jogkövetkezmények meghatározása körében értékelendő körülmény [1952. évi III. tv. (Pp.) 339/B. §, 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 63. §, 55/2002. (III. 26.) Korm. r. 3. §].