BH 2019.7.190 I. Azt, hogy katonai vagy hivatali bűncselekményt követ-e el a büntetés-végrehajtási szervezet azon hivatásos állományú tagja, aki a reá vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azért szegi meg, hogy egy fogvatartottnak jogtalan előnyt szerezzen, az dönti el, hogy az elkövető kötelességszegésével (hivatali hatáskörének túllépésével, hivatali helyzetével egyébkénti visszaélésével) mely jogtárgy sérül. A szolgálati visszaélés bűncselekményének jogi tárgya a katonai szolgálati rend rendeltetésszerű működéséhez fűződő érdek. Így a katonának, egyben hivatalos személynek minősülő elkövető akkor, ha nem a büntetés-végrehajtási szervezet, mint a büntetőtörvény szerinti katonai szervezet függelmi viszonyait, belső szervezeti rendjét sértette meg, hanem egy fogvatartott felbujtására azokat a szabályokat szegte meg, amelyek a büntetés-végrehajtási személyzet és a fogvatartott érintkezésére, kapcsolatára vonatkoznak, hivatali bűncselekményt követ el [Btk. 305. §, 441. §; 21/1997. (V. 8.) IM rend. 18. § (3) bek.]. II. A Btk. 441. §-a szerinti szolgálati visszaélés bűntettét csak katona, a Btk. 305. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettét pedig csak hivatalos személy valósíthatja meg tettesként. A felbujtó magatartása azonban nem azonos a törvényi tényállás szerinti elkövetési magatartással, ezért a katonai, illetve hivatali bűncselekmény elkövetője felbujtóként bárki lehet [Btk. 13. § (2) bek., 14. § (1) bek., 127. § (1) bek., 458. § (1) bek., 459. § (1) bek. 11. k) pont; 2010. évi XLIII. tv. 1. § (2) bek. d) pont, (5) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése