BH 2019.5.129 I. A vádirat törvényes eleme a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása. Az eljárás megszüntetésének van helye, ha a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a törvényes elemeket, így a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan. Ezen megszüntetési ok törvénysértő megállapítása azonban feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ami a felülvizsgálatot is megalapozza [Be. 422. § (1) bek., 567. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) pont]. II. A hatóság félrevezetésének vétségét az is elköveti, aki a hatóságnál szabálysértési eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. A rendőrség feladata a szabálysértések elkövetésének megelőzésében és felderítésében való közreműködés is, ezért a terhelt akkor, ha a rendőrség az ő bejelentése nyomán a valótlan tartalmú ismeretek birtokában a helyszínen biztosítja jogszerűtlen bemenetelét egy más által jogszerűen használt lakásba, elköveti a hatóság félrevezetésének vétségét [Btk. 221. § (1) bek., 271. § (2) bek.; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. (Szabs.tv.) 166. § (1) bek.; a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (Rtv.) 1. § (2) bek. 2. pont]. Teljes határozat megtekintése
BH 2019.5.125 I. A pénzmosás járulékos bűncselekmény, azt megelőzi egy büntetendő cselekmény elkövetése, ilyen alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg. Az alapbűncselekmény és a pénzmosás általában nem alkot valóságos heterogén alaki halmazatot, egy elkövetési magatartás (vagy magatartássorozat) egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 303. § (3) bek. a) és b) pont; Btk. 399. § (1) bek. a) pont aa) alpont, (3) bek. a) és b) pont]. II. Pénzmosást követ el az is, aki az általa elkövetett büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, illetve pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése megvalósulhat különböző bankszámlákra történő átutalásokkal, függetlenül attól, hogy az azokhoz kapcsolt bankszámlaműveletek átláthatóak. A jogtalan elsajátítás bűncselekményéhez azonban nem kapcsolódik a pénzmosás bűncselekménye, ha az elkövető a számlájára tévedésből utalt pénzösszeg továbbutalásával nem a pénz valós eredetének elfedésére törekedett, hanem azzal valósította meg a jogtalan elsajátítást [Btk. 378. § (1) bek. b) pont, 399. § (1) bek. a) pont aa) alpont, (3) bek. a) és b) pont]. Teljes határozat megtekintése