BH 2019.4.103 A Be. hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is törvényes, ha ezt a törvény másként szabályozza, a felülvizsgálati indítványt pedig a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, az ott írt kivételektől eltekintve. E rendelkezés a megtámadott határozat meghozatala idején irányadó büntető anyagi jogi szabályok alkalmazásának felülvizsgálati eljárásban történő felülbírálatát, valamint az eljárási cselekmény foganatosítása idején hatályos eljárási szabályok betartásának felülvizsgálatát jelenti; azaz e szabály alapján azt kell vizsgálni, hogy az eljárt bíróságok betartották-e eljárásukban az akkor irányadó anyagi és eljárásjogi szabályokat. Azonban a Be. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban e törvényt kell alkalmazni, ezért a felülvizsgálati eljárásban is a Be. szabályai az irányadók. Így nincs helye felülvizsgálatnak akkor, ha valamely eljárási szabálysértés e törvény szerint már nem felülvizsgálati ok. Ezt támasztja alá az a szabály is, amely szerint a bíróság mellőzi a korábbi jogszabály alapján előterjesztett indítvány elbírálását, ha ilyen indítvány előterjesztésének e törvény alapján már nincs helye [Be. 659. § (2) bek., 868. § (1) bek., 870. § (1) és (3) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EH 2019.04.B9 I. A hatályos büntetőeljárási törvény csak a teljes - a másodfokú eljárásban helyre nem hozható - megalapozatlanság okából engedi meg a hatályon kívül helyezést, míg az ítélet részleges megalapozatlanságának kiküszöbölését a másodfokú bíróság kategorikus - mérlegelést nem tűrő - kötelezettségévé teszi. A részleges megalapozatlanság ezért hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhat. E törvényi tilalom nem játszható ki olyan módon, hogy a másodfokú bíróság a részleges megalapozatlansághoz egy önmagában hatályon kívül helyezési okot meg nem valósító eljárási szabálysértést (indokolási kötelezettség megsértése) társít. Az indokolási kötelezettség teljesítése csak a megalapozott vagy megalapozottá tett tényállás tekintetében vizsgálható, amennyiben ugyanis a tények megállapítása hiányzik, úgy az azokra vonatkozó indokolás sem kérhető számon. Ezért a részleges megalapozatlanságban szenvedő ítélet indokolásának megsértését eljárási szabálysértésként értékelni fogalmilag kizárt [Be. 592. § (1)-(2) bek., 593. §; EBH 2018.B8.III.]. II. A részleges megalapozatlanság kiküszöbölésének másodfokon igénybe vehető eszközei változatlanok és teljes körűek. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma nem a megalapozatlanság kiküszöbölését korlátozza, hanem az első fokon lefolytatott bizonyítást védi. A tényállás hiányosságának pótlása, felderítetlenségének megszüntetése, az iratellenesség kiküszöbölése, avagy a helyes ténybeli következtetés levonása nem esik a felülmérlegelés tilalma alá, hanem éppen a megalapozatlanság orvoslásának törvényes eszköze, amelyet a Be. 593. §-ának (1) bekezdés c) pontja kifejezetten arra az esetre rendel alkalmazni, ha az így módosult eltérő tényállás a felmentett vádlott bűnösségének megállapításához vezethet. A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette [Be. 593. § (1)-(3) bek.]. III. A megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés ultima ratio, amelyet a hatályos büntetőeljárási törvény részleges megalapozatlanság esetén a másodfokú eljárásban kategorikusan kizár. A törvényes okon alapuló hatályon kívül helyező végzésben azonban a másodfokú bíróság rámutathat az ítélet részleges megalapozatlanságára is, de önmagában ez utóbbi hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhat. Teljes határozat megtekintése