Önálló zálogjog - Egy újjáéledt jogintézmény a Polgári Törvénykönyvben

Megváltozott tartalommal, de ismét a Polgári Törvénykönyvbe kerül a zálogjog egyik speciális fajtája, az önálló zálogjog, amelyet éppen az új Ptk. szüntetett meg alig több mint két évvel ezelőtt.

Az Országgyűlés a napokban tárgyalja az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott jogszabály-módosítást, amely néhány családjogi, személyiségi jogi kérdés mellett legfőképpen a zálogjogot érinti. A Ptk. zálogjogi szabályainak újragondolását régóta viták kísérik, habár több kérdésben - mint például a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályainak korrigálása - nagy az egyetértés szakmai körökben. Az új Ptk. a zálogjogi szabályozás tekintetében új alapokra helyezkedett, ám a gazdasági élet okozta helyzet szükségessé tette ezeknek a szabályoknak a felülvizsgálatát. Az Igazságügyi Minisztérium a szakmai álláspontok figyelembevétele mellett azonban úgy ítélte meg a változás kérdését, hogy átfogó novelláris átalakításra nincsen szükség, s helyette csak a szükséges pontokon javítaná a Ptk. szabályait. Az indoklás szerint a módosítás hátterében többek között uniós normának való megfeleltetés áll. A CRR néven ismertté vált 575/2013/EU rendelet a jelzáloghitel-intézetek kitettségét csökkentő eszközként nevesíti az önálló (nem-járulékos) jelzálogjogot, ami alapján a norma kedvezőbb kockázati súlyt rendel az önálló zálogjoggal kombinált konstrukcióban refinanszírozott hitelekhez. Utal továbbá a minisztériumi indoklás a 20/2015. (VI. 29.) MNB rendeletre is, amely a banki portfóliók megtisztítását s a jelzáloglevél-piac biztonságának növekedését tűzi ki célként.



Forrás: jogiforum.hu