Képviselet az új Polgári Törvénykönyvben

A képviselet, a más helyett, más nevében való eljárás, jognyilatkozat-tétel lehetősége alapvető fontosságú az üzleti forgalomban.
Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) a kötelmek közös szabályainál (6. könyv, 1. rész) tárgyalja a képviselet jogintézményét, abból kiindulva, hogy a képviselet alapvetően a jognyilatkozatokhoz kapcsolódó fogalom. Maga a törvény definiálja a képviselet fogalmát, miszerint: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.”
A képviseletet keletkeztető jogi tény alapján megkülönböztetjük a törvényes (törvényen vagy bírósági, hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló), valamint az ügyleti (meghatalmazáson alapuló) képviseletet. A létesítő okiraton, szervezeti szabályzatokon alapuló képviseletet szervezeti képviseletnek nevezik, a képviseleti jog alapja azonban itt is a jogszabály (alapvetően a Ptk.) felhatalmazása, ezért ez is a törvényes képviselet egyik fajtájának tekinthető.




Forrás: ado.hu