Devizahitelek: semmibe vették a fogyasztóvédelmet

Jogi hírek
Devizahitelek: semmibe vették a fogyasztóvédelmet

Úgy látszik, lassan egyetlen szalmaszál sem marad, amibe kapaszkodhatnának azok a pórul járt devizahitelesek, akik a bíróságokon küzdenek igazukért. Legalábbis erre utal az az ítélet, amelyet a minap hirdettek ki a Kúrián.

A bíróság egy tíz évvel ezelőtt kötött, devizaalapú autóhitel-szerződésről döntött. Az adós azt szerette volna elérni, hogy a bíróság mondja ki a megállapodás érvénytelenségét, ugyanis az – többek közt – olyan alapfeltételeket nem tartalmazott, hogy mekkora kamatot kell fizetnie a kölcsön után. Ráadásul a hitelszerződéseket szabályozó törvény is félreérthetetlen: semmis az a szerződés, amely nem tartalmazza az összes költséget, vagyis például a kamatot is. A bíróság határozatában az olvasható: kétségtelen, hogy az adós nem tudta volna kiszámolni, mennyi kamatot kell fizetnie. Azonban a kamatszámítást utólag elvégezte a hitelező, így a szerződés érvényes, az adósnak pedig 14 százalékos kamatot kell fizetnie. Azt nem látja problémásnak a Kúria, hogy ez csak a megállapodás aláírása után évekkel derült ki. De az a kérdés sem vetődött föl, vajon szerződést kötött-e volna a pénzintézettel az adós, ha tudja, valójában mekkora kamatot kell fizetnie.

Forrás: mno.hu

Haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése - Az Európai Unió Bíróságának májusi ügyrendjéből

Jogi hírek
Haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése - Az Európai Unió Bíróságának májusi ügyrendjéből

2013 decemberében az Országgyűlés egy törvényt fogadott el, amely 2014. május 1-jei hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos közeli hozzátartozójának nem minősülő természetes személyek javára mezőgazdasági ingatlanokat terhelően bejegyzett haszonélvezeti és használati jogokat. Egy német állampolgárok tulajdonában álló magyar cég, illetve egy osztrák állampolgár, amelynek, illetve akinek magyarországi szántókon állt fenn haszonélvezeti joga, a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt vitatják az említett szabályozásnak az uniós joggal való összhangját. A magyar bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése és/vagy e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonjog védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

Forrás: jogiforum.hu

Érvágással ér fel a vállalkozói számla megkövetelése

Jogi hírek
Érvágással ér fel a vállalkozói számla megkövetelése

Pénzforgalmi bankszámlanyitást írna elő a kormány a legkisebb vállalkozóknak. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete több okból sem támogatja a javaslatot.

Az alanyi áfamentes egyéni vállalkozó 2018-tól pénzforgalmi számlát köteles nyitni– áll az adótörvény-javaslatban. Ez a javaslat minden alanyi mentes egyéni vállalkozó (és annak minősülő személy, pl. állatorvos, egyéni ügyvéd stb.) számára is az “érvágásról” szólna – kommentálta a tervezett változtatást a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) közleményében. A pénzforgalmi számla egyetlen “haszna” az lenne, hogy azt jelenti a bank az adóhatóság felé, ez az információ pedig jellemzően végrehajtási célokat szolgál. Előfordulhat, hogy a nyugdíj vagy munkaviszony mellett gazdálkodó egyéni vállalkozóknak havi átlagban néhány tízezer forint bevételük van, ehhez egy pénzforgalmi számla drágább lenne, mint a magánbankszámla és ahhoz ingyenes készpénzfelvét sem tartozna. Az MKOE szerint a tervezett rendelkezés eredménye az is lehet, hogy két külön bankszámla vezetésére kényszerülne az egyéni vállalkozó, holott a magánvagyona és a vállalkozói vagyona a törvény szerint sem különülhet el. Ráadásul az adóhatóság a magánbankszámláról jelenleg is értesül, akkor, amikor onnan a Kataadó utalását teljesíti a vállalkozó.

Forrás: 24.hu

Megszüntették a nyomozást Horváth András ügyében

Jogi hírek
Megszüntették a nyomozást Horváth András ügyében

Megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség Horváth András, a NAV egykori munkatársa ellen.

Az ügyészség döntése alapján nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta Horváthot. A határozat azt is kimondta, hogy a közérdekű bejelentők ellen akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a közérdekű bejelentés kapcsán megsértik a jogszabályokat. Horváth Andrást a NAV személyes adatokkal való visszaélés miatt jelentette fel, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta a rendszerszintű áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését.

Forrás: nepszava.hu