Az üzletrészről és annak átruházásáról

Jogi hírek
Az üzletrészről és annak átruházásáról

Jelen írásunkban az üzletrész fogalmát tisztázzuk, illetve az üzletrész adásvételével kapcsolatos jogi szabályozást mutatjuk be.

Először is, hogy megértsük az üzletrészre vonatkozó szabályokat, említést kell tennünk arról, hogy a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.

Forrás: adozona.hu

Az élettársi örökléshez is „fontos a papír”

Jogi hírek
Az élettársi örökléshez is „fontos a papír”

A törvény nem biztosít vagyoni védelmet a túlélő élettársnak!

A tapasztalat azt mutatja, hogy számos esetben azért nem kötnek a már együtt élő felek házasságot, hogy megelőzzék a kapcsolat esetleges megszakadása esetén felmerülő jogi procedúrát vagy a közös vagyon megosztásával felmerülő problémákat. A házasságkötés hiánya azonban rendkívül kiszolgáltatottá teszi az élettársakat egy öröklési helyzetben.

A házastársakkal szemben a be nem jegyzett élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, sőt a túlélő társnak akár a közösen lakott ingatlant is el kell hagynia megfelelő használati jogcím hiányában. Az élettársat a hagyatékból kizárólag az a vagyonszaporulat illeti meg, amelynek keletkezése a saját közreműködésére vezethető vissza.

Forrás: jogiforum.hu

Sérelemdíj munkavállalónak?

Jogi hírek
Sérelemdíj munkavállalónak?

A kérdés tétje nem kicsi: amennyiben a munkához való jog személyiségi jognak minősül, az akár olyan jogértelmezéshez is vezethet, amely szerint egy jogellenes munkaviszony-megszüntetés önmagában jogosultságot teremthet a munkavállaló számára sérelemdíj követelésére.

Ennek megítéléséhez azonban át kell tekinteni a munkához való jog és a személyiségi jog tartalmát és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat fejlődését.

Forrás: arsboni.hu

Különösen védett tanúk - A tanúvédelem rendszere az új Be.-ben

Jogi hírek
Különösen védett tanúk - A tanúvédelem rendszere az új Be.-ben

A tanúvédelem rendszerének kialakítása hazánkban a ’90-es években, a szervezett bűnözés elterjedésével vált szükségessé. Azóta az intézmény bizonyítási rendszerünk hatékony elemévé vált, annak ellenére, hogy kétség kívül sérti a „fegyverek egyenlőségének” büntetőeljárási alapelvét.

A különösen védett tanúra vonatkozó szabályozás egyik lényeges változtatása a korábbi eljárásjogi törvényben foglaltakhoz képest, hogy anonimitásának már nem feltétele, hogy a tanú a terhelt számára teljesen ismeretlen személy legyen, hiszen éppen ez a kettejük között lévő ismertségi kapcsolat indokolja a tanú anonimitását, miszerint tanúként való fellépése és a vallomástétele általi felismerhetősége rejtve legyen a terhelttel szemben. A korábbi szabályozáshoz képest eltérés, hogy már nem a nyomozási bíró folytatja le a különösen védett tanú kihallgatását, a hatályos szabályozás a nyomozás során eljáró hatósághoz telepíti a kihallgatási jogkört, a tanú szavahihetőségének megítélése pedig a bíróság feladata lesz.

Forrás: jogiforum.hu