Bonyodalmak a kkv-definíció értelmezésében

Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősül-e. Pedig a KKV-kat megillető kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei lehetnek. A képet tovább homályosítja, hogy a NAV a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kis- és középvállalkozások definíciójának alkalmazásakor a társaság testvérvállalatának az adatait is számításba kell venni. A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, akik kiszorulhatnak a KKV státusz nyújtotta kedvezményekből – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A szabály viszonylag egyszerű: egy vállalkozás KKV-nak minősül akkor, ha egy adott naptári évben 250-nél kevesebb főt foglalkoztat és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg. Ebben az esetben a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesülnek: a kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, a KKV-k élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó, valamint egyes fejlesztési adókedvezményekkel. Szintén jelentős kedvezmény, hogy a mikro- vagy kisvállalkozások mentesülnek az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól. „Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy több, állami pályázaton való részvétel feltétele a KKV minősítés, egyértelmű, hogy kitüntetett helyzetben vannak azok, akik meg tudnak felelni ezeknek a kritériumoknak” - mondja Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.





Forrás: vg.hu