Aki nem köt szerződést, csak rövidtávon jár jól

Az ügyleti és tanúsító közjegyzői okiratok elkészítése mellett a klasszikus nem peres eljárásokra – mint például a hagyatéki ügyek, az Európában egyedülálló elektronikus hazai fizetési meghagyásokkal kapcsolatos eljárások, illetve a közjegyzői letétek – terjed ki hatáskörük. A Rádió Orient műsorában Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke mutatta be a közjegyzői hivatás hazai fejlődését.
A közhitelesség intézményei folyamatos történelmi fejlődésen mentek keresztül. Nagy Lajos király uralkodása idején engedélyhez kötötte a hiteleshelyek működését, előírta az okiratok megőrzését és a hitelesítés szabályait. A magyar közjegyzőség születésnapja mégis elődje, Károly Róbert nevéhez kötődik, aki 1308-ban itáliai közjegyzőket hívott királlyá választásának tanúsításához. A két intézmény párhuzamosan fejlődött egészen a mohácsi vészig, majd 1848-ig. 1874-ben teremtette meg a magyar közjegyzőséget a 35. törvénycikk. A második világháborút követő változások azonban hamar éreztették hatásukat: egy 1949-es rendelet állami szolgálatba vette a közjegyzőket. A Rádió Orient műsorában Tóth Ádám elmondta, az állami közjegyzőség kialakítását egy szűrés előzte meg, amelyen a szakma 95 százaléka kiesett. „Az állami közjegyzőség 1949-ben a nulláról indult, személyi állománya többnyire büntetésből, rossz egyetemi tanulmányi eredményű vagy testi hibákkal bíró közjegyzőkből állt össze.”





Forrás: orientpress.hu