A munkaviszony létesítésének különös feltételei - Ismét változott a Munka törvénykönyve

Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló törvénnyel július 1. napjával ismét módosult a Munka törvénykönyve (Mt.). A jelenlegi változás – szemben a 2014. március 15. napján hatályba lépő rendelkezésekkel, melyek az új Ptk-hoz igazították az Mt. rendelkezéseit - alapvetően a Büntető törvénykönyv rendelkezéseihez igazodik. Az Mt.-be bekerült a 44/A §, mely a munkaviszony létesítésének különös feltételeit határozza meg.
Thomas Jefferson az Egyesült Államok 3. elnöke volt (elődje John Adams, utódja James Madison), alapítóatya, s hozzá kötődik a Függetlenségi Nyilatkozat megalkotása is (1776). Olyan nagy gondolkodó, akitől az Amerikai Legfelsőbb Bíróság is gyakran idéz jogértelmezési probléma esetén (Phillips v. Washington Legal Foundation: tulajdon jog, Burlington Industries, Inc. v. Allert: szexuális zaklatás, Clinton v. City of New York: elnöki vétó, Reno v. ACLU: internet szabályozás). Egyik munkájában azt írta, hogy nem híve a jog és az alkotmány gyakori változásának, ám a jognak minden körülmények között lépést kell tartania a civilizáció és az emberi értelem fejlődésével. Magyarországon a jogalkotó hozzáállása nem tükrözi az angolszász rendszerre jellemző visszafogottságot (vagy a magyar emberi értelem fejlődik túl gyorsan). Alig telt el néhány hónap az Mt. tavaszi, átfogó módosítása óta, ismét új szabályokkal találkozhatunk a törvényben. A márciusi törvénymódosítást még az indokolta, hogy az új Ptk. hatálybalépésével az Mt-t és a Ptk-t össze kellett fésülni, hiszen a Polgári törvénykönyv 2012. július 1. napjával az Mt. háttérjogszabálya lett. Sokan reménykedtünk abban, hogy a jogalkotó megragadja az alkalmat, és hozzá fog nyúlni egyéb problémás rendelkezésekhez is, ám erre nem került sor. Hiába kezdeményezte a Kúria, hogy a jogalkotó módosítsa a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a jogkövetkezményeit (azoknak a hiányát), helyette azzal kellett beérnünk, hogy a polgári jogból bekerültek a munkajogba az általános szerződési feltételek, valamint az előszerződés oda nem illő fogalmai, valamint megszűnt a munkáltatónak az a kötelezettsége, hogy a késedelmes munkabérfizetés esetén kamatot is kelljen fizetnie. Az un. kollektív jogok érvényesíthetőségének a hiánya sem zavarta a jogalkotót, s ezzel gyakorlatilag magára hagyta a szakszervezeteket. Ebben a környezetben jelent meg az újabb, indokolt, ám a munkavállalók jogai szempontjából jelentéktelen súlyú módosítás.





Forrás: jogiforum.hu