EH 2018.05.B14 I. A súlyosítási tilalomba ütköző, konkrétan ki nem szabható büntetésekről, nem alkalmazható intézkedésekről a súlyosítási tilalom tartalmát meghatározó Be. 354. § (4) bekezdése taxatív felsorolást ad. Mindaz, ami nem ütközik az e törvényhely által felsoroltakba, az kiszabható, illetve alkalmazható, függetlenül attól, hogy - jóllehet, nem sérti a súlyosítási tilalmat - adott esetben a terheltre nézve hátrányosabb lehet [Be. 354. § (1), (4) bek.]. II. A terhelt terhére bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában nem sérti a súlyosítási tilalmat, ha az elsőfokú bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel kiszabott pénzbüntetés helyett - a tárgyaláson felmerült új bizonyíték és ennek folytán új tény megállapítása nélkül is - közérdekű munkát szab ki. A pénzbüntetés és a közérdekű munka között a büntetőeljárásról szóló törvény a súlyosítási tilalom tekintetében nem tesz különbséget [Btk. 47. §, 50. §; Be. 354. § (1), (4) bek., 549. § (4) bek.]. III. Sérti ezzel szemben a súlyosítási tilalmat, ha a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában az első fokon tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel kiszabott egy büntetésen felül további büntetést vagy büntetéseket szab ki [Be. 354. § (1), (4) bek., 549. § (4) bek.]. IV. A garázdaság vétsége és a könnyű testi sértés vétsége egyaránt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E bűncselekmények miatt a közérdekű munka kiszabását a Btk. 33. § (4) bekezdése önállóan megalapozza. Aszerint, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. A pénzbüntetés és a közérdekű munka e rendelkezésben is mindennemű differenciálás nélkül áll egy sorban [Btk. 33. § (4) bek., 164. § (1), (2) bek., 339. § (1) bek.]. Teljes határozat megtekintése
EH 2018.05.B13 I. A hivatali vesztegetés bűntettének hatályos Btk. szerinti szabályozása eltér az 1978. évi IV. törvény ugyanezen bűncselekményekre vonatkozó különös részi tényállásaitól [1978. évi IV. tv. 250-253. §]. A hatályos Btk. a hivatali vesztegetés tényállásában az aktív vesztegető büntetendő cselekményeiről rendelkezik (293. §). A hivatali vesztegetés elfogadásáról szóló 294. § pedig a passzív vesztegetés elkövetési magatartásait állapítja meg. Az aktív és passzív vesztegető tényállásszerű vesztegetési cselekményei - eltérően az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseitől - nem teljes terjedelemben alkotják ugyanannak a korrupciós kapcsolatnak - az előny adásával, ígéretével szemben az adott vagy ígért előny kérésével, elfogadásával vagy az ezeket a magatartásokat tanúsítóval egyetértéssel - szimmetrikusan teljessé váló korrupciós kapcsolat egymást kiegészítő, szemben lévő két oldalát [1978. évi IV. tv. 250-253. §; Btk. 293. §, 294. §]. II. A korábbi Btk. (1978. évi IV. tv.) alapján a jogtalan előny átadója és elfogadója az előny átadásának befejezettségével egyaránt bűncselekményt valósított meg. Az új Btk. szerint az előny elfogadója továbbra is bűncselekményt követ el - hivatali működése alatti és azt követő előny elfogadása esetén is -, az előny átadója viszont a hivatalos személy hivatali működésének befejezése után csak akkor, ha a hivatalos személy tevékenységének befolyásolására vonatkozó elhatározása bizonyított, mert a jogalkotó a "befolyásolni törekszik" tényállási elemmel jövőbe mutató célzattal egészítette ki a törvényi tényállást. Ha a hivatalos személy (passzív vesztegető) a működése közben megszegi kötelezettségét és az aktív vesztegető a működés befejezése után ad előnyt, akkor az aktív oldalon cselekvő elkövető nem feltétlenül bűnös. Amennyiben bizonyított, hogy az aktív vesztegető már a hivatalos személy működése közben elhatározta a jogtalan előny későbbi juttatását, és ezt a szándékát kifejezte, akkor az aktív oldalon álló elkövető cselekménye is tényállásszerű, ellenkező esetben pusztán az előny önkéntes utólagos adása nem valósít meg bűncselekményt. III. Az anyagi jogban bekövetkezett törvényi változás lényege tehát, hogy az ügyintézés lezárását követően történt előny adása differenciált megítélés tárgyává vált. Az ügyintézés lezárását követően az előny adása a célzat megállapíthatóságától vagy hiányától függően valósíthat meg bűncselekményt vagy - jóllehet aktív, ám - nem büntetendő magatartást. Az előny utólagos juttatása - kizárólag az átadó részéről - akkor nem bűncselekmény, ha nem lehet arra következtetni, hogy ezt az ügyfél a hivatalos személy éppen folyamatban lévő vagy jövőbeni tevékenységének befolyásolása célzatával adja. A hivatalos személy általi elfogadás - akár hatósági működésének befejezése után is - mindenképpen passzív vesztegetés, tehát bűncselekmény [1978. évi IV. tv. 250. §, 253. §; Btk. 7. §; 293. §, 294. §]. IV. Rendes jogorvoslat (így harmadfokú felülbírálat) esetében is a büntetőeljárási szabályok megtartásának ellenőrzése az első, s csak ezt követően kerül sor a tényállás megalapozottságának vizsgálatára, kivéve, ha az indokolási kötelezettség teljesítése a vitás, mert az eljárási szabályok megtartásának vizsgálata ebben az egy vonatkozásban megelőzi a tényállás megalapozottságának vizsgálatát. Az indokolási kötelezettség teljesítése ugyanis csak a megalapozott, illetve megalapozottá vált tényállás tekintetében vizsgálandó. V. A felülvizsgálati határozat megalapozatlanságának kiküszöbölésére másod- és harmadfokú felülbírálat során eltérő terjedelmet biztosító eszközök állnak rendelkezésre. A harmadfokú bíróság által elvégezhető tényállás-kiegészítés és -helyesbítés csak a meglévő tényállásba illeszkedő ténymegállapítást eredményezhet, attól eltérőt nem. Ami pedig nem tartozik a harmadfokú bíróság - másodfokhoz képest szűkebb - reformációs (tényjavítás lehetőségét biztosító) jogkörébe, úgy az értelemszerűen a hatályon kívül helyezés (kasszáció) jogkörébe kerül [Be. 351. § (1), (2) bek., 352. § (1), (2) bek., 373. § (1) bek. III. a) pont; 388. § (1), (2) bek., 399. § (5) bek.]. Teljes határozat megtekintése