EH 2017.05.B12 I. Miután nem lehet védő, aki az ügyben mint bíró járt el, nem járhat el az ügyben védőként az az ügyvéd, aki korábban a másodfokú bíróság tanácsának tagjaként az ügyet érdemben tárgyaló elsőfokú bíróság bírájának kizárására irányuló indítvány elbírálásában vett részt; a törvény a védő kizárása vonatkozó szabályban nem tesz különbséget az ügy érdemében eljáró és azon bíró között, aki nem az ügydöntő határozat meghozatalában vesz részt [Be. 45. § (1) bek. b) pont]. II. Kötelező védelem esetén az olyan védő jelenlétében megtartott tárgyalás, aki a terhelt védelmét nem láthatná el, megvalósítja a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. A másodfokú eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezésekre figyelemmel ez irányadó a másodfokú nyilvános ülésre is. Akkor azonban, ha a kizárt védő mellett a terhelt védelmét egyidejűleg más védő is ellátja, aki a nyilvános ülésen jelen is van, ez az eljárási szabálysértés nem valósul meg [Be. 46. §, 345. §, 361. § (3) bek., 362. § (1) bek., Be. 373. § (1) bek. II. d) pont]. III. A kizárt védőnek a bíróságra eljuttatott beadványa nyilvánvalóan érdemi védői tevékenység. Akkor azonban, ha a terheltnek van másik - nem kizárt - védője is, ezzel a kötelező védelemre vonatkozó szabály nem sérül [Be. 46. §, 50. § (1) bek. b) és d) pont, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bek. b) pont]. Teljes határozat megtekintése
EH 2017.05.B11 I. A rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgya egyaránt a becsület. A két bűncselekmény elkövetési magatartásai azonban különbözőek. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz, és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti. A becsületsértés elkövetési magatartása viszont értékítéletet fejez ki. A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomást szerző maga alkosson értékítéletet, míg a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább (Btk. 226. §, 227. §). II. Valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni - konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül - nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg. Az Alaptörvényben [Nemzeti Hitvallás, U) cikk] deklaráltakra, valamint a Btk. 333. §-ában kodifikált törvényi tényállásra figyelemmel a fasizmus és a kommunizmus, mint diktatórikus hatalomgyakorlási formák, illetve eszmerendszerek között a büntető jogalkalmazás során különbséget tenni nem indokolt (Alaptörvény; Btk. 226., 227., 333. §). Teljes határozat megtekintése
EH 2017.04.B10 Jogos védelmi helyzetet megalapozó jogtalan támadást valósít meg a vagyonőr, ha az áruház vásárlóját tettenérés hiányában, valós jogszabályi feltétel [a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 27. § (2) bekezdés; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 73. § (8) bekezdés; Be. 127. § (3) bekezdés] nélkül feltartóztatja és kézrátétel mellett az üzlet irodahelyiségébe akarja bekísérni, majd az ez elől kitérő vásárlót haladásában ismételten meggátolja, fizikai kényszerrel visszatartja. Ez az erőszakos és jogtalan vagyonőri fellépés a tárgyi oldali ismérvei alapján a tettleges becsületsértés megállapítására lehet alkalmas, mert az üzlet nyilvánossága előtt azt a hamis látszatot kelti, hogy az erőszakosan visszatartott személy tetten ért tolvaj. Ennek a megszégyenítő helyzetnek a megszüntetése, a jogtalan feltartóztatással szembeni tettleges terhelti fellépés a jogos védelem körébe tartozó megengedett erőkifejtés, tehát szükséges elhárító magatartás volt, amely a társadalomra veszélyességet nélkülözte. Ezért a terheltet az ellene garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól - büntetendőséget kizáró ok miatt - fel kellett menteni [Btk. 22. § (1) bek., 164. § (1), (2) bek., 227. § (2) bek., 339. § (1) bek.; Be. 6. § (3) bek. c) pont, 127. § (3) bek., 331. § (1) bek.; 2005. évi CXXXIII. tv. 27. § (2) bek.; 2012. évi II. tv. 73. § (8) bek.]. Teljes határozat megtekintése