EH 2017.08.K20 A Pp. 339/B. §-a csak a jogi mérlegelésre vonatkozik, a bizonyítékokat a bíróság a Pp. 206. §-a alapján értékeli. A teljes felülvizsgálat elve nem jelenti azt, hogy a bizonyítékok újraértékelését a bírónak az alperesi határozatot figyelmen kívül hagyva kéne elvégeznie. A bíróságnak kötelessége a több elfogadható magyarázat közül azt választania, amelyik elfogadása mellett észszerű indokokat tud felhozni, és ezt saját meggyőződéséből eredő észszerű és racionális indokok alapján teheti meg, mely indokoknak az ítéletében szerepelnie kell. A bizonyítási mérce bár az indokolt kétséget kizáró bizonyítást követeli meg, a különböző közigazgatási ügyekben nem egységes a bizonyítás szükséges mélysége a kétségek kizárásához, mert az függ attól, hogy milyen eljárási garanciák adottak a közigazgatási eljárásban, és ezek a garan­ciák ténylegesen érvényesültek-e. Továbbá az indokolt kétséget kizáró bizonyítás mércéje nem zárja ki a közvetett bizonyítékok láncolatán keresztüli bizonyítást, de jogi vélelmek alkalmazását sem, amennyiben e vélelmek észszerű keretek között maradnak. Míg a közigazgatási hatóság Ket. 50. § (6) bekezdése alapján végzett értékelését az eljáró elsőfokú - és másodfokú - bíróság akkor tekinti - többek között - jogszerűtlennek a Pp. 206. §-a alapján, ha a bizonyítékok egyenként és összességében nem alkalmasak az állított, megállapított tények igazolására, vagy azok köre oly mértékben hiányos, hogy abból megalapozott következtetés nem vonható le, addig a Kúria a bíróság Pp. 206. §-án alapuló értékelését csak akkor tekinti jogszerűtlennek, ha az nyilvánvaló logikai hibában szenved, nyilvánvalóan észszerűtlen, vagy megfelelő indokolás hiányában nyilvánvalóan önkényes [1952. évi III. tv. (Pp.) 206. §, 339/B. §, 221. §, 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 78. §, 11. §].
EH 2017.08.B17 I. A kapcsolati erőszak bűntettének tényállásszerűségéhez megkívánt rendszeresség az elkövetési cselekmények alkalomszerűségét kizáró fogalom. Jelentéstartalma több, mint ismétlődés, ugyanis tartalmazza az elkövetőnek az egyes alkalmakat összekapcsoló tudatállapotát, azt fejezi ki, hogy az elkövető "rendszert csinál" magatartásából, magatartása nem rendkívüli, tehát legalább két elkövetés esetében is megállapítható [Btk. 212/A. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. II. A rendszeres elkövetést az ugyanazon sértett sérelmére megvalósított testi sértés és a tettleges becsületsértés akár egymást követő, ismétlődő elkövetése is megalapozza, ugyanis a Btk. 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértés beleolvad a Btk. 164. § (2) bekezdése szerint testi sértésbe, mivel a becsület csorbítására alkalmas cselekmény - a tettleges bántalmazás körén kívül eső - minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, ütésre emelt kéz, lökdösődés, amely az elkövetőnek a sértettel szemben tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletét fejezi ki [Btk. 164. § (2) bek., 212/A. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 227. §]. III. A kapcsolati erőszak minősített - bűntetti - esetei­nek büntethetőségéhez magánindítvány nem szükséges. A magánindítványra büntethetőség előfeltételét a törvény csak az (1) bekezdés szerinti vétségnél kívánja meg [Btk. 212/A. § (1) bek., (2) bek. a), b) pont, (4) bek.].
EH 2017.07.M18 Az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására előírt határidőről szóló szabály olyan relatív diszpozitív rendelkezés, amely a kollektív szerződés számára csak a munkavállaló javára szóló eltérést tesz lehetővé (2012. évi I. tv. (Mt.) 56., 57., 78., 85., 277. §). A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Felperes 1992 óta állt munkaviszonyban az alperesnél és jogelődjénél, mint személyügyi ügyintéző. Szakszervezeti vezetőként teljes munkaidejében szakszervezeti és üzemi tanácsi tevékenységet látott el. 2009. október 26-ától 2013. október 26-áig az alperes jogelődjénél, a PK Zrt.-nél felügyelőbizottsági tag volt. A felperes a PK Zrt.-től a felügyelőbizottsági tisztség ellátásáért járó tiszteletdíját nem kapta meg. A PK Zrt. 2014. január 9. napján felszámolás alá került, a felszámolási eljárásban a felperes a ki nem fizetett felügyelőbizottsági tisztség ellátásáért járó tiszteletdíja erejéig hitelezőként vett részt. 2014. április 11. napján a PK Zrt. "fa" vonatkozásában hitelezői választmány alakult, amelynek tagja a NAV Megyei Igazgatósága, a M. B. Kft. és a felperes volt. A 2014. július 29. napján kelt hitelezői választmányi jegyzőkönyv alapján a választmány hozzájárult ahhoz, hogy a felszámoló bérleti szerződést kössön a járműparkra. [2] Az alperes 2014. augusztus 4-én szerzett tudomást a 2014. július 29-i hitelezői választmányi jegyzőkönyvben foglaltakról. Erre figyelemmel 2014. szeptember 1-jén értesítette a felperest a fegyelmi eljárás elrendeléséről. A felperes hozzájárult ahhoz, hogy a fegyelmi eljárás során betartandó határidők 2014. október 13. napjától kezdődjenek. [3] Az alperes 2014. november 10-én kelt fegyelmi eljárást lezáró határozatában a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette arra hivatkozással, hogy a felperes, mint a PK Zrt. "fa" hitelezői választmányának tagja, támogatta azon választmányi határozat elfogadását, mely szerint a választmány hozzájárult ahhoz, hogy a felszámoló 167 db buszra összesen 50 100 000 Ft/hó + áfa összegben kössön bérleti szerződést. Az indokolás szerint a felperes ezen magatartásával támogatta egy, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit súlyosan sértő döntés meghozatalát. Ezáltal felperes a munkaviszonyából eredő kötelezettségét szándékos magatartásával vétkesen megszegte. Teljes határozat megtekintése
EH 2017.06.K16 Nemzeti jogon alapuló versenyhatósági határozatok által megállapított versenykorlátozó megállapodások esetén is helye lehet az uniós jogra hivatkozásnak. Ugyanakkor nincs helye ilyen esetben az uniós jog közvetlen hivatkozásának, és nincs helye a versenyjogi uniós rendelkezéseken és fogalmakon túlmutató hivatkozásoknak. A felperesnek a nemzeti jog szabályainak megsértését kell állítani, vagy a nemzeti jog szabályainak uniós jog tükrében való helytelen értelmezési gyakorlatát, avagy az uniós joggal való ellentétes tartalmát kell ahhoz állítani, hogy - a hivatkozás helytállósága esetén - a felülvizsgálati kérelem sikeres legyen. Az eljárási határidők jelentős túllépésének egyik jogkövetkezménye lehet, hogy az ügyféltől nem várható el olyan mértékű (ellen)bizonyítás, mint ha rövid időn belül a bizonyítandó tényeket követően erre lehetősége lett volna. A bizonyítás elnehezülését vagy lehetetlenné válását az (ellen)bizonyítás tárgyát képező konkrét tényeket állító ügyfélnek kell igazolnia. Vertikális megállapodásban alkalmazott, a szerződés más kikötéseire tekintettel árrögzítést jelentő ajánlott viszonteladási ár, adott jogi és gazdasági háttért és az érintett piac általános működését és szerkezetét figyelembe véve, versenykorlátozó célú megállapodásként is értékelhető lehet. Ebben az esetben az árrögzítést jelentő ajánlott ártól való tényleges áreltérés bizonyítása, a megállapodás rendszeres be nem tartásának igazolása, a jogkövetkezmények meghatározása körében értékelendő körülmény [1952. évi III. tv. (Pp.) 339/B. §, 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 63. §, 55/2002. (III. 26.) Korm. r. 3. §]. Teljes határozat megtekintése
EH 2017.06.M15 I. A polgármester megbízatása egy választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony, amely minden egyes választást követően új megbízást és ebből következően új sajátos közszolgálati jogviszonyt hoz létre. A törvény alapján önálló és határozott időre létrejött jogviszonyok akkor sem minősíthetők "folyamatosnak", ha a foglalkoztató önkormányzat az egyes ciklusok lejártával nem ad ki munkáltatói igazolást és elszámolást. Az ekként egymástól független jogviszonyok alapján keletkezett igények elévülését pedig külön kellett vizsgálni. II. A Pttv. 2012. március 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 192. § (6) bekezdése az elévülési időn túli igényérvényesítést akkor teszi lehetővé, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni (az elévülés nyugvása). Ha az egymást követően határozott időre újra megválasztott polgármester az egyes ciklusok lejártával a jogviszonyából eredő igényei - mint a szabadságmegváltás - érvényesítésétől nem volt elzárva, saját döntése alapján nem kérte a neki járó juttatást, önmagában az egyes ciklusok lejártával a munkáltatói elszámolások, igazolások hiánya miatt az elévülés nyugvására nem hivatkozhat [1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 2. § (1) bekezdés a) pont]. Teljes határozat megtekintése